A Hamburgi Egyetem hungarológiai tevékenységéről
Holger Fishernek, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagjának tanulmánya, alapvetése a Hamburgi Egyetem hungarológiai tevékenységéről letölthető a REAL-ból, az MTA Könyvtárának Repozitóriumából.
Fischer, Holger (2019) Geschichte der Finnougristik/Uralistik in Hamburg. In: Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Helmut Buske Verlag, Hamburg, pp. 149-236.
Megjelent a Lymbus
Örömmel tudatjuk, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium anyagi támogatásával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában megjelent a Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények 2020. évi (18.) kötete, minden eddiginél nagyobb, ezer oldalt is meghaladó terjedelemben, 32 közleménnyel, amelyek Magyarország történetének a késő középkortól a 20. század végéig terjedő évszázadait ölelik fel, értékes újdonságokkal járulva hozzá több tudományterület kutatásához.
A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus új időpontja
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Választmánya decemberi ülésén módosította a következő kongresszus időpontját. A COVID-19 járványhelyzet körülményeire tekintettel, a rendezvény biztonságos előkészítése és megtartása érdekében a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus helyszíne és új időpontja: Varsó, 2023. augusztus 28. – szeptember 1.
Paul Kokla (1929–2020)
2020. május 16-án – életének 91. évében – elhunyt Paul Kokla, a Magyarországon is jól ismert finnugrista észt nyelvész, a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alapító és vezetőségi tagja, akit magyar barátai és kollégái gyakran csak Kokla Paliként emlegettek, és akinek Magyarország és a magyar nyelv mindvégig szívügye volt.
Paul Kokla Észtország második legnagyobb szigetén, a nagyrészt erdővel borított Hiiumaa-n született 1929. augusztus 17-én. Szűkebb szülőföldje − amely a Magyarországon is jól ismert Kross házaspár (Ellen Niit és Jaan Kross), Paul-Eerik Rummo költő és a finn–észt írónő, Aino Kallas számára szintén ihlető közeget jelentett − élete végéig fontos maradt számára. Itt éltek az ősei, az itteni nyelvjárást beszélte gyermekként, itt ébredt fel érdeklődése a nyelvek és a nyelvtudomány iránt.