Paul Kokla (1929–2020)

2020. május 16-án – életének 91. évében – elhunyt Paul Kokla, a Magyarországon is jól ismert finnugrista észt nyelvész, a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alapító és vezetőségi tagja, akit magyar barátai és kollégái gyakran csak Kokla Paliként emlegettek, és akinek Magyarország és a magyar nyelv mindvégig szívügye volt.

Paul Kokla Észtország második legnagyobb szigetén, a nagyrészt erdővel borított Hiiumaa-n született 1929. augusztus 17-én. Szűkebb szülőföldje − amely a Magyarországon is jól ismert Kross házaspár (Ellen Niit és Jaan Kross), Paul-Eerik Rummo költő és a finn–észt írónő, Aino Kallas számára szintén ihlető közeget jelentett − élete végéig fontos maradt számára. Itt éltek az ősei, az itteni nyelvjárást beszélte gyermekként, itt ébredt fel érdeklődése a nyelvek és a nyelvtudomány iránt.

Laudáció Monok István tiszteletére a Klaniczay-díj átadása alkalmából

A fotón balról jobbra: Kecskeméti Gábor, a Klaniczay-díj kuratóriumának elnöke átadta a Klaniczay-díjat Monok Istvánnak, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnökének, mellette Bene Sándor, a Klaniczay-díj kuratóriumának tagja.

Jankovics József laudációt tart a díjátadáson
Fotók: Balogh Tibor

„A múlt mindig aktuális. Még akkor is az, ha a 21. század elején a közbeszéd szintjére emelkedett az a nézet, amely szerint csak az alkalmazható ismeretekre van szüksége az emberiségnek.” (Önismeret idegen tükörben) Vallja Monok István, s kutatásainak alapfeltétele, állandó jellemzője, mintegy szakmánk védjegyeként, mely nem áruvédjegy csupán, hanem őrállás is: jelentvén és jelezvén, hogy a hiteles irodalomtörténész, amint az ünnepelt is, hogy mindig idegen tükörben is vizsgálja tárgyát, nem rejtőzik az egynézőpontúság dogmatikus, antiintellektuális mechanizmusa álorcája mögé. S nem túlzás a védjegy vagy őrállás szó e helyt: mert aktuális szakmai szükségszerűség. Ehhez az állásponthoz szorosan kapcsolódik, vele együtt mozog az a kutatási alapelve, hogy a kulturális örökség feltárásához – elvégre az itt ülők mindannyian azt végezzük – elengedhetetlenül hozzátartozik a komparatív elemzés, az összehasonlító vizsgálat, az önismeret idegen tükörben, a kontroll ellenőrző szerepe. A közös karakterisztikumok, és a specifikus sajátságok pontos elhatárolása. A hatás és a kapcsolat kimutatása. Ahol magától értetődő az is, hogy ugyanazt a jelenséget a modern tudomány által produkált új, esetleg más tudományszakoktól eredő módszerekkel is vizsgálat alá kell vetnünk. Az összehasonlító tudománynak ugyanakkor a történetiség szempontjait is követnie kell: „a kulturális jelenségeket úgy próbáljuk leírni mostani tudásunk szerint gondolva”, úgy, ahogy az egykori társadalom tagjai is” gondolkodhattak róla, idézem tovább Monok István irodalomtörténészi ars poeticájának sine qua non-ját.

Újabb kongresszusi kiadvány látott napvilágot

Hungarológia a Távol-Keleten: Korea és Japán” címmel megjelent a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus távol-keleti hungarológia szimpóziumának előadásait bemutató kötet. Szerkesztették: Karizs, Krisztina; Fenyvesi, Kristof; Lahdelma, Tuomo. A kiadvány a Jyväskyläi Egyetem Spectrum Hungarologicum sorozatának 10. darabja, amit dr. Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete ajánl az olvasók figyelmébe. A magyar és angol nyelvű tanulmányokat tartalmazó kiadvány angol nyelvű összefoglalója az alábbiakban olvasható, a teljes kötet elérhető ezen a linken: http://urn.fi/URN:ISBN:978-951-39-8138-9

The International Congress of Hungarian Studies takes place every five years to provide an academic forum for scholars worldwide. In 2016, as the opening of the University of Pécs’s 650th-anniversary celebrations, the 8th International Congress of Hungarian Studies was held in Pécs, Hungary. The conference participants included more than 500 prominent scholars from 25 countries. Among the 40 symposia, the “Hungarian Studies in the Far East” Symposium appeared in the program for the first time. This occasion brought together founders, teachers, and researchers from Hungarian Studies departments in Japan, South Korea, and China. In addition to introducing education and research activities in their institutions, participants had the chance to discuss the challenges in the field of Hungarian Studies in Asia. This volume of Spectrum Hungarologicum includes papers from this symposium in Hungarian and English.  

Ez a weboldal sütiket használ. Az Európai Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás