Konferenciakötet Fejtő Ferenc munkásságáról

Hálózaton is elérhető a 2018. őszén a Zágrábi Egyetemen tartott Fejtő Ferenc-szimpózium anyaga. A konferenciát az egyetem Filozófiai Fakultásának Hungarológai Tanszéke rendezte, kezdeményezője (és a konferenciához kapcsolódó kamarakiállítás szervezője) Ćurković-Major Franciska nyugalmazott docens volt. A résztvevők (köztük Társaságunk tagjai is) gazdag tematikai és módszertani palettán értelmezték a gyermekkorának fontos időszakát Zágrábban töltő, és Horvátországba később is visszatérő író, publicista, filozófus életművét. Az előadások anyagából 2019-ben, Fejtő születésének 110. évfordulóján megjelent kötetet (szerkesztői: Ćurković-Major Franciska, Kristina Katalinić és Mann Jolán) a kiadó most digitális formában is közreadta. A horvát-magyar kétnyelvű kiadvány fejezetenként és egészben is letölthető: https://openbooks.ffzg.unizg.hr/index.php/FFpress/catalog/book/106

Jankovics Józsefre gondolva, halálakor

A második világháború után született generáció tagjai – nem panaszkodhatnak unalmas életük miatt – számos történelmi fordulatot éltek át. A történelem nem csupán a proverbium komolyan vett, vagy közhelyszerű kimondásával, nem is csak annak rendszeres olvasással való megismerésével, hanem felnövekedésük folyamatában tanította őket. Már azokat, akik léteztek és nem csupán voltak. Amikor a seregélyesi fiú egyetemi éveit töltötte Szegeden, a BUM (Boldog Új Gazdasági Mechanizmus) évei zajlottak. Az Üvöltés (1969), az Elérhetetlen föld (1969) egyetemistaként került a kezébe, a Gazdátlan hajók (1979) már komoly, irodalmi folyóiratokat – Kortárs, Nagyvilág, Mozgó Világ – megjárt, szerkesztői tapasztalattal bíró ítészként. Utóbbiban szegedi barátai írtak. Az egyetemen Kovács Sándor Iván ígért világhírt, nem kevesebbet, hiszen a szorgos filosz sorsa nem lehet a feledés. Keserű Bálint talán kevesebbet, de biztosat. A rendszeres munkával mindig az irodalmi szöveg és a források közelében maradó filológus biztonságát, hogy soha nem fog unatkozni, ha nem engedi, hogy elhitessék vele, amit csinál, nem olyan fontos, mintha másfajta hivatást választva dolgozna. Talán ő is hallotta Csetri Lajostól, vagy éppen magától Zemplényi Ferenctől, hogy Merényi Oszkár, amikor a Berzsenyi-kiadás kritikai apparátusán dolgozott, bejárta gyalog azokat az ösvényeket, amelyeket a Kemenes-alji költő, hogy lássa ő is az egy-egy kanyarulat után a versben megjelenő tájat. Zemplényi, arisztokrata család leszármazottjaként, intette a filológus Merényit a pontosságra, mondván, az ősei egyike elhordatott egy dombot, vagyis Berzsenyi biztosan mást látott az adott helyről, mint a kritikai munkát (túl?)komolyan vevő filológus. Aztán mondhatnánk anekdotákat Jankovics Józsefről, ahogy Gyöngyösi István nyomában beleszeretett Gömörbe.

Elhunyt Jankovics József

Jankovics József
Seregélyes, 1949. március 10. – Budapest, 2021. március 14.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság vezetősége mély megrendüléssel tudatja, hogy 2021. március 14-én, 72 éves korában elhunyt Jankovics József irodalomtörténész, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság volt főtitkára, a Választmány tagja.

Temetéséről és búcsúztatásáról később adunk tájékoztatást.

Tájékoztató a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2020. évi tevékenységéről

A Társaságnak az MTA-hoz kötődését nem érintette közvetlenül az akadémiai intézeti kutatóhálózat fenntartójának és státusának közelmúltban történt megváltoztatása. Közvetve mégis komolyan befolyásolta helyzetünket az Eötvös Loránd Kutatóhálózat felállása, hiszen székhelyünk az ELKH BTK-ban maradt, személyes és szakmai kapcsolathálónk is a kutatóintézetek világához fűzi a Társaságot.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Európai Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás