Hungarologia.net

Megjelent a Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények 2023. évi száma

Örömmel tudatjuk, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium anyagi támogatásával, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kiadásában megjelent a Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények 2023. évi (21.) száma, 970 oldal terjedelemben, 31 írással, a mohácsi csata utáni évtizedektől egészen a 20. század végéig sorakoztatva fel a magyar művelődéstörténet és történelem értékes forrásait.

Reméljük, hogy a gazdag tartalom a késésért is elegendő kárpótlást jelent majd.

Köszönjük szerzőinknek, hogy kiadványunkat közleményükkel gyarapították, és mindenkinek nagyon hálás vagyunk, aki munkájával, támogatásával hozzájárult a megjelenéshez!

A Lymbus szerkesztősége nevében:
Schwarczwölder Ádám és Szabó András Péter felelős szerkesztők

By Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
Posted on 2024-03-272024-04-04

A Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények 2024. évi felhívása

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár idén is megjelenteti a „Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények” címet viselő, 2003 óta komoly tudományos rangot kivívó évkönyvét. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét a 2024. évi számban való forrásközlés lehetőségére.

Az idei Lymbusba, a korábbi évek gyakorlata szerint, a magyarság politika- és művelődéstörténetéhez forrásul szolgáló, eddig kiadatlan, hazai vagy külföldi levéltárakból / kézirattárakból származó forrásokat várunk, a forrás terjedelmét nem meghaladó méretű bevezetővel, jegyzetekkel, minimum 5–10 lap, maximum 3–4 ív terjedelemben. Kiemelten várjuk azokat a forrásközléseket, amelyek a 2024-ban száz esztendeje alapított bécsi és berlini Collegium Hungaricumok – tágabban az utóbbi száz év magyar–osztrák és magyar–német tudományos és kulturális kapcsolatai – történetéhez kapcsolódnak, mert idei kötetünkben ennek a témának egy külön blokkot szentelünk.

Jelentkezési határidő a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusra: 2024. március 31.

Kérjük hogy, aki a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson részt kíván venni 2024. március 31-ig jelentkezzen a kongresszus honlapjáról elérhető magyar vagy angol nyelvű űrlap kitöltésével. (Az űrlapok a honlap jobb felső sarkában található „Regisztrációs űrlap”/”Registration form” feliratra kattintással érhetők el.)

A magyar nyelvű űrlap közvetlenül ide kattintva, az angol nyelvű űrlap pedig ide kattintva is elérhető.

További információ és a frissített szimpóziumjavaslatok a kongresszus honlapján olvashatók.

Ha kérdése lenne, írjon a szervezőbizottság e-mail-címére: hungkong2026@uni-miskolc.hu.

Várjuk jelentkezését!

By Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
Posted on 2024-03-132024-03-13

Március 4-én Fülemile Ágnes előadásával indul a Magyarságtudományi Estek 2024-es évada

A Magyarságtudományi Estek második évadának első előadását Fülemile Ágnes: A magyar stílusú nemesi öltözködés európai kontextusban címmel tartja.

Időpont: 2024. március 4. (hétfő) 18.00 óra

Helyszín: Lónyay-Hatvany-villa, Aranybástya Szalon & Rendezvényterem (1015 Budapest, Csónak utca 1.)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a Magyarságtudományi Esteknek helyet adó Batthyány Lajos Alapítvány honlapjának regisztrációs rendszerén keresztül lehet.

Gál Jenő halálára

A XVIII. században a gyászjelentést „szomorú jelentés”-nek hívták. Szomorúan jelentjük tehát, hogy 2024. január 18-án, méltósággal viselt hosszú betegség után, elhunyt Gál Jenő (Evžen Gál), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke.

Evžen Gál 1957. június 2-án született Füleken (ma: Fiľakovo, Szlovákia). Innen került a Károly Egyetemre tanulni, ahova 1989-ben immár tanárként tért vissza. Előbb nyelvészetet, majd modern magyar irodalmat tanított. Az 1980-as években kapcsolódott be a felélénkülő politikai életbe. Közéleti és kulturális tevékenysége a 90-es évektől teljesedett ki, Václav Havel elnök gyakori tolmácsa volt, majd a 2000-es évek elejétől aktívan részt vett a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság munkájában is, választmányi tagként, majd alelnökként hosszú évekig meghatározó szereplője volt a Társaság életének. Hat évig (2003–2009) a budapesti Cseh Centrum igazgatójaként dolgozott, Prágába való visszatérése óta pedig pedig folyamatosan, betegsége súlyosbodásáig tanított a Közép-európai Tanulmányok Tanszékén (2023 óta: Néprajztudományi, Közép-Európai és Balkanológiai Intézet). 2009-ben Pro Cultura Hungarica-díjat kapott a magyar kultúra csehországi népszerűsítéséért.