Elhunyt Kiss András (1922–2013) levéltáros, történész

Kiss András (1922–2013) levéltáros, történész
Kiss András (1922–2013)

Bár a levéltárosi foglalkozás nem tartozik a legismertebbek közé, mégis úgy tűnik, Erdélynek a 20. század elejétől fogva folyamatosan volt köztiszteletben álló, széleskörű ismertségnek örvendő levéltári szakembere. Kelemen Lajosra gondolok elsősorban, aki páratlan memóriájával, a bérces kis haza múltjának részletes ismeretével legendássá tette ezt az életpályát. Halála után kétségkívül Kiss András, a Kolozsvári Állami Levéltár munkatársa nőtt bele ebbe a szerepbe. 

Nem történeti stúdiumok után, hanem a régebbi gyakorlat szerint jogászként került Kiss András a kolozsvári intézménybe, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Nagy gonddal kezelte a reá bízott levéltári anyagot, latin meg német nyelvtudása és paleográfiai ismeretei révén évtizedekig alapembernek számított a változatos tematikájú iratok rendezése vagy rendjük helyreállítása tekintetében. Jó néhány levéltári segédlet készítésében is közreműködött, elősegítve a gondjaira bízott archívumok anyagának feltárását.

Read More…

Számos hungarológiai folyóirattal bővült az EPA

Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis a közelmúltban a következő hungarológiai folyóiratokkal bővült:

Read More…

A Választmány ülésének módosított napirendje

Időpont:
2013. augusztus 24. 11.00 óra

Helyszín:
MTA Könyvtára, Vasarely-terem
Budapest V. ker., Arany János u. 1.

Amennyiben a fenti időpontban a Választmány ülése nem határozatképes
(a szavazati jogokkal rendelkező tagok 50%+1 fő nincs jelen),
úgy a megismételt ülés az eredeti napirendi pontokkal a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A megismételt ülés időpontja: 2013. augusztus 24. 11.30 óra

Read More…

Elhunyt Görömbei András, Társaságunk alelnöke

Ha Görömbei Andrásra (1945–2013) gondolunk, azonnal a szelíd emberség jut eszünkbe. Akkor is erre gondolunk elsősorban, ha tudjuk, milyen aktív, jelentős tanári, irodalomtörténészi tevékenység áll mögötte. Pályája a hajdúböszörményi gimnáziumi tanárságtól a Magyar Tudományos Akadémia tagságáig minden szakaszában ugyanazt üzente: a magyar kultúra ismeretének, a megismertek továbbadásának a fontosságát.

A 20. századi magyar irodalom szakértője volt, a népi íróktól a ma élőkig sokakról írt tanulmányt, könyvet. Tanított itthon középiskolában, majd egyetemen, külföldön is többször. Akadémikus tudósként, vagy éppen tudományos ismeretterjesztő előadóként egyaránt – az előadás szakmai tartalmán túlmenően – arra tanított, hogy az embernek vannak gyökerei, és ezektől elszakadni egyet jelent az alkotói képesség elveszítésével. Utolsó éveiben borús hangulattal figyelte a magyarországi változásokat, a jövőre gondolva nem volt optimista, de kitartó munkálkodásával a napi gyakorlatban cáfolta ezt a hangulatot. Az őt követő generációk tagjait atyai figyelemmel támogatta, próbálta szelíd intésekkel formálni őket.

Read More…

Facebook
Facebook

Ez a weboldal sütiket használ. Az Európai Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás