A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus fotógalériája
Ezúton értesítjük a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevőit arról, hogy a kongresszusi fotók feltöltése folyamatos, a fotókat ide kattintva érhetik el.
A Társaság megválasztotta új vezetőségét
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016. augusztus 26-án, Pécsett tartotta tisztújító közgyűlését, melyen a tagság megválasztotta a Társaság új elnökét, Andrea Seidlert (Ausztria).
A Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők névsora a következő:
Elnök:
Seidler, Andrea (Ausztria)
Alelnökök:
1. Barna Gábor (Magyarország)
2. Dobos István (Magyarország)
3. Khavanova, Olga (Oroszország)
4. Lahdelma, Tuomo (Finnország)
5. Pozsony Ferenc (Románia)
6. Tõnu Seilenthal (Észtország)
Társelnök:
Monok István (Magyarország)
Főtitkár:
Bene Sándor (Magyarország)
A Varsói Egyetem lesz a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus helyszíne
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Pécsett, 2016. augusztus 22-én tartotta folyó évi közgyűlését. A Közgyűlést videóüzenetben köszöntötte Marcin Pałys, a Varsói Egyetem rektora. A Közgyűlés megszavazta, hogy 2021-ben a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus helyszíne Varsó legyen.
Marcin Pałys, a Varsói Egyetem rektorának videóüzenete
Marcin Pałys videóüzenetének szövegét Elżbieta Szawerdo, a Társaság tagja magyar nyelven is felolvasta a Közgyűlésnek, melyet alább teszünk közzé.
A Választmány 2016. augusztus 21-én tartja következő ülését
Időpont: 2016. augusztus 21. (vasárnap) 13 óra 45 perc
Helyszín: MTA PAB Székház (Tanácsterem)
7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.
Amennyiben a fenti időpontban a Választmány ülése nem határozatképes (a szavazati jogokkal rendelkező tagok 50%+1 fő nincs jelen), úgy a megismételt ülés az eredeti helyszínen és napirendi pontokkal a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A megismételt ülés időpontja: 2016. augusztus 21. 14.00 óra
Napirend:
1.) Beszámoló a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előkészületeiről
Előterjesztő: Mekis János
2.) A Lotz János-emlékérem díjazottaira vonatkozó javaslat elfogadása
Előterjesztő: Szakály Sándor
3.) A Jelölőbizottság előterjesztése tiszteleti tagokra
Előterjesztő: Jankovics József
4.) Tájékoztató a Társaság tevékenységéről és kiadványairól
Előterjesztő: Monok István
5.) Egyebek
Mértékadó kutatóját vesztette el a magyar bölcsészettudomány
Szegedy-Maszák Mihály
(1943-2016)
Életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Indiana Egyetem (USA) emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea (London), a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja, Széchenyi-díjas, nemzetközi rangú tudós.
A gyász óráiban pontosan felmérhetetlen mekkora veszteség érte a magyar tudományt, de az bizonyos, hogy Szegedy-Maszák Mihály páratlanul kiterjedt, roppant nagy időtávlatot átfogó, s több tudományterületet felölelő életműve korszakos jelentőségű. Kezdeményező erejű irodalomtörténeti monográfiáival, elméleti-módszertani tanulmányaival, és tankönyveivel kivételes hatást gyakorolt az utóbbi félszázad magyar irodalomértésére. A politikai rendszerváltozást jóval megelőzve élenjárt a jelentésszűkítő ideologikus irodalom felfogás leépítésében, a kikényszerített hivatalos irodalmi kánonok átértékelésében, és az addig méltatlanul háttérbe szorított írók, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Ottlik Géza elfogadtatásában.
Nemcsak egy, hanem legalább két jelentős szemléleti fordulatnak volt a legerőteljesebb ösztönzője a magyar irodalomtudományban. Először a hetvenes években korszerűnek számító szövegközpontú irányzatok eredményeinek továbbgondolásával vált irányadóvá, majd a „nyelvi fordulat” utáni olvasásmódok meghonosításával, s a hermeneutikai megközelítés elterjedésének az elősegítésével.
Szegedy-Maszák Mihály meghatározó tudománytörténeti szerepe azért kivételes, mert azt csakis szellemi teljesítményének a súlyával töltötte be. Bátor és következetes szakmai elkötelezettségével hatékonyan ellensúlyozta az örök realizmus, s a művészi visszatükrözés gondolatának az egyoldalúságait. Elméleti munkásságából kiemelhető a modern retorika meghonosítása, a prózapoétika területén pedig az alaktannak, tehát az elbeszélés szerkezeti összetevőinek és a hatástörténetnek az összekapcsolása.
Rendkívül széles látókörrel, roppant tárgyismerettel, s alkotó módon elsajátított tudással rendelkezett, de egyedülálló volt műveltségének a szerkezete is, amelyet magyar művek ismeretlen szövegkörnyezetének a feltárásában, és szokatlan, meglepően új értelmezői távlatok bekapcsolásával kamatoztatott utánozhatatlan eredetiséggel. Szegedy-Maszák Mihály a jelentésteremtő nyelv poétikáját nemcsak magyar, de angol, francia, s német nyelvű művek olvasási tapasztalatára alapozva dolgozta ki. Kivételesen ritka, hogy irodalmárként értően tudott nyilatkozni zenei kérdésekről, emellett otthonos volt a képzőművészet, a bölcselet, s a hittudomány világában. Naprakész elméleti-módszertani tájékozottsága mély történelmi emlékezettel párosult. Szegedy-Maszák Mihály egyaránt jelentőset, maradandót alkotott az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet, az eszmetörténet, a 19. és 20. századi magyar és angol regénytörténet, s a klasszikus szövegek kritikai kiadásának területén. Tizenhét magyar, egy angol nyelvű kötete, s több társszerzős könyve jelent meg.
Értékőrző irodalmár volt, aki ugyanakkor különleges szellemi nyitottsággal vállalkozott a magyar és az európai kultúra kimagasló alkotásainak az összehasonlító elemzésére. Nagyon sokat tett azért a tudomány nemzetközi színterein, hogy irodalmunk és a magyar műveltség hozzáférhetőbbé váljon, s megnyíljon a külföldi közönség számára. Az irodalomtörténetet nem lezárt egységnek gondolta, hanem folyamatnak, amelybe az értelmező a maga korának hatásösszefüggései által meghatározva lép be. Tőle tanulhattuk, hogy a klasszikus szövegek értelmezésének megújítása a hagyomány továbbadásának záloga.
Fontosnak tartotta, hogy a kutató örök feladatának tekintse tudományos eszközkészletének a folyamatos ellenőrzését és bővítését. Nyelvteremtő irodalmár volt. Tárgyszerű értekező beszédmódja kivételesen gazdag a feltételesség árnyalatainak kifejezésében. Mindig helyet hagyott a sajátjától eltérő vélemények megfogalmazásának. A legkiélezettebb helyzetekben is udvarias volt: számára a másik álláspontot képviselő méltóságának a tisztelete jelentette az egyetlen követendő tudósi magatartást.
Szegedy-Maszák Mihály szellemi alkatához Kosztolányi Dezső állt a legközelebb, akinek a magyarságról vallott eszményét következetesen képviselte: a nemzetet nyelvi közösségként azonosította. Iskolateremtő munkásságának egysége és időszerűsége tette lehetővé könyveinek, tanulmányainak a válogatott, rendszerezett, folyamatos újrakiadását 2007-től, a Kalligram Kiadó sorozatában.
Tanítványait, fiatalabb pályatársait szellemi önállóságra nevelte. Rendkívül magas mércét állított: feltétel nélkül tisztelte a szakmai teljesítményt. Emberi nagyságáról, akik közelről láttuk betegségének az elhatalmasodását, ismételten meggyőződhettünk. Ő nyújtott nekünk vigaszt, Ő adott erőt az érte aggódóknak, olyan méltósággal tűrte a megpróbáltatásokat.
Tisztelt Tanár Úr, kedves Mihály, Isten veled!
Dobos István
***************
A gyászjelentés ide kattintva olvasható.
***************