Beszámoló a 2011. augusztus 21-ei választmányi ülésről

A Választmány ülését Tuomo Lahdelma elnök vezette, üdvözölte a megjelenteket, megemlékezett az elhunyt tagokról, majd felkérte a kolozsvári kollégákat, hogy tájékoztassanak a küszöbön álló kongresszus előkészületeiről. Pozsony Ferenc elmondta, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a Babeş–Bolyai Tudományegyetemtől eddig egyetlen segítséget kapott a kongresszus: az egyetem termeinek térítésmentes használatát. Noha a kezdetekben nem csak erről volt szó, végül ez is óriási segítség. A legfontosabb operatív rendező intézményként az Erdélyi Múzeum-Egyesület lépett elő, vállalva a rendezvény pénzügyi lebonyolításának minden gondját-baját. 

Támogatóként belépett romániai részről az RMDSZ, valamint a MOL romániai fiókintézete is. Jelentős szerepel vállalt még a Kisebbségkutató Intézet, s ezért úgy tűnik, a kongresszus megrendezéséhez minden anyagi fedezet rendelkezésre áll. A kongresszus titkára, Szabó Töhötöm ismertette, hogy a várakozásokat túlszárnyalva 573 résztvevő jelentett be előadást, és ezen felül kb. 40 résztvevő van még, a kísérők száma is 60 felé közelít. Óriási feladatot jelentett az előadások besorolása, szekciókba rendezése és terembeosztása, de remélhetőleg, minden rendben lesz. Több helyszínen kellett megoldani az előadásokat, nemcsak a Bölcsészettudományi Kar termeit kellett igénybe venni, hanem az Erdélyi Múzeum-Egyesületét, a Történeti Intézetét és egyéb helyiségeket is. De minden helyszín Kolozsvár központjában van, könnyen elérhetők. A Múzeum-Egyesület részvétele a szervezésben óriási segítséget jelentett, Fábián Botond gazdasági vezető nélkül szinte megoldhatatlan lett volna a szervezés pénzügyi lebonyolítása. Az utolsó pillanatban az egyetem is „megtáltosodott”: Andrei Marga rektor úr kísérőprogramokat szervezett, és vállalta a kongresszus résztvevői számára egy fogadás tartását, ami igazán jelentős gesztus. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke elmondta, hogy közvetíteni próbált a két akadémia (a magyar és a román) között, fáradozása sikertelen volt, amit azért furcsállt kissé, hogy a magyar akadémia mennyire nem kívánt részt venni ennek a rendezvénynek a támogatásában, mert a magyar tudományosság nemzetközi megismertetésében és a nem magyar hungarológusok munkásságának támogatásában, a szakma nemzetközi megmutatásában ennek a rendezvénynek óriási szerepe van. Ha nem más, ez a rendezvény igazán szolgálhatná az „országimázst”, és nagyon fontos lenne, hogy azoknak a nem magyar tudósoknak, az ő kutatási eredményeiknek figyelembe vétele hasznosítható legyen önismeretünk és a külföld felé sugárzott tájékoztatásunk szempontjából. Monok István főtitkár elmondta, hogy sikertelen volt a román kollégák megszólítása, ugyanakkor a Társaság a magyarországi politikai változásokat nem a politika függvényében kívánta megjeleníteni, semmiféle politikai állásfoglalásnak nem kívánt hangot adni. A Társaság tudományos társaság, politikai kérdésekben nem foglalhat és nem is kíván állást foglalni. Ám ez mintha kezdene hátrányt jelenteni, úgy tűnik, ha nem vagyunk eléggé elkötelezettek, nem sok támogatásra számíthatunk. Ez persze a Társaság anyagi ellehetetlenülését is maga után vonhatja. Ennek egyelőre ellentmond, hogy a korábbi Művelődési Minisztérium (Hiller István) és a jelenlegi Humán Erőforrás Minisztériuma (Réthelyi Miklós) is jelentős összeggel támogatta a kongresszus megrendezését, valamint kisebb összeggel a Külügyminisztérium is. A Magyar Tudományos Akadémia egyetlen fillérrel sem támogatta a kongresszust, viszont segített a Bethlen Gábor Alapítvány és a Külügyminisztérium is. Görömbei András, a Lotz-Bizottság elnöke ismertette a díjazandókra beérkezett javaslatokat és a bizottság ajánlását. Jankovics József, a Jelölőbizottság elnöke elmondta, hogy a Választmány 2010. évi ülésén jóváhagyta a tisztújításra vonatkozó saját javaslatát, amelyet a titkárság minden tagnak elküldött esetleges új jelöltek állítása céljából. Javaslat nem érkezett, ez azt jelenti, hogy a tagság egyetért az előterjesztett névsorral. Új tiszteleti tagok megválasztására is sor kerülhet, ezzel kapcsolatban a Választmány szintén megtette ajánlását. Monok István főtitkár elmondta, hogy a magyar államháztartási rendelkezések szerint a költségvetésből közvetlenül részesülő intézmények csak közhasznú társaságokat és egyesületeket támogathatnak. Alapszabályunkat át kell alakítanunk a közhasznúsági kritériumoknak megfelelőre, mert enélkül az Akadémia támogatására és egyéb pályázati lehetőségekre sem számíthatunk. Ismertette a törvény, illetve a Fővárosi Bíróság előírásait erre vonatkozóan. A döntést a Közgyűlésnek kell majd meghoznia. Végül beszámolt a titkárság elmúlt évi tevékenységéről, amely a napi rutinfeladatok mellett nagyrészt a kongresszus előkészítésének munkálatairól és pályázati források megszerzéséről szólt. Nyerges Judit szervezőtitkár ismertette a Társaság szervezeti életében az elmúlt évben bekövetkezett változásokat, s jelezte, hogy hamarosan tagrevíziót kellene végrehajtani, mert nagyon sok a teljesen passzív, tagdíjat sem fizető tag, akiket törölni kellene a névsorból. Néhány esetben természetesen lehet méltányosságot gyakorolni. Visoczki Márta gazdasági vezető ismertette a Társaság pénzügyi helyzetét, a Társaság mérlegét és a következő évi költségvetést. Balázs Mihály, a Számvizsgáló Bizottság elnöke jelentést tett a bizottság ellenőrzéséről: a szűkös anyagi körülmények között a gazdálkodást példás fegyelműnek értékelte.

error
fb-share-icon