V. Kongresszus
Hatalom és kultúra
Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.
Rendező:
– Jyväskylä-i Egyetem (Jyväskylän Yliopisto)
Résztvevők száma: 484 fő
Előadások száma: 232
A kongresszus tartalma:
Szimpóziumok:
1) Hatalom és értelmiség diskurzustípusai a kora újkorban
2) Kultusz, autorizáció, kisajátítás
3) Többnyelvűség a magyar irodalomban
4) Balassi Bálint függőségei
5) Politika és történettudomány Magyarországon
6) A hatalom mint a legújabb magyar irodalom témája
7) A nők társadalmi helyzetének változása Magyarországon a 19. századtól
8) Diákszimpózium
9) Kádár és Kekkonen – két politikai kultúra (1956-1990)
10) Népi kultúra a nemzeti törekvésekben
11) Név és kultúra
12) A magyar nők írása
13) A történeti szociolingvisztika és dialektológia kérdései
14) Klasszikusok kiadása
15) A magyar mint idegen nyelv – a magyar mint kisebbségi nyelv (a magyar nyelv- és kultúraelsajátítás kérdései)
16) Hatalom és sport
17) Magyar nyelvészeti technológiák
18) Nemzeti mítoszok és sztereotípiák Közép-Európában
19) Magyarok és nyelvtörvények
20) Hermeneutika és fordítás
21) Open forum
22) Etnikai kisebbségek és a hatalom
23) A közgyűjtemények és a hatalom
24) Nyelvi presztízs, nyelvmegtartás – identitás és nyelvvesztés a kisebbségi kétnyelvűségben
25) Magyarország helye a 20. századi Európában – a magyar külpolitika esélyei
26) Politika és társadalom Magyarországon
27) Vallás és hatalom
28) Észtország, Finnország és Magyarország kulturális kapcsolatai a II. világháború előtt
29) A Kárpát-medence etnikai térszerkezetének változásai a 20. században, különös tekintettel a kisebbségi magyarság által lakott régiókra
30) Kanonizáció és rekanonizáció
31) A latin nyelvű műveltség Magyarországon
32) Rise of Current Semiotics in Hungary and Finland
33) A külföldiek magyarságképe, a magyarságkép alakítása külföldön
34) A Kodály-fogalom ma
35) Hungarian Contemporary History in the Light of Hungarian Film
36) Irányított irodalom
37) A nemzeti irodalom paradigmái a 18-19. században
38) Nyelv és hatalom
Kerekasztal-beszélgetések:
1) A magyar irodalom külföldi terjedése és terjesztése
2) A hungarológia fogalmának változásai
3) A magyar oktatáspolitika és a hungarológia
4) Finnish and Hungarian as Second or Foreign Languages – Research and Pedagogical Approaches
5) A kis nyelvek és kultúrák terjesztése Európában
6) A cenzúra és öncenzúra formái
7) A finnek megítélésének hullámzása Magyarországon.
A kongresszus struktúrája újszerű volt, hiszen a rendezők, finn kollégáink terveinek megfelelően a legtöbb szimpóziumban már előre kinyomtatott vagy az internetre feltett kész tanulmányokat vitattak meg a résztvevők, s így az eszmecserére, vitára sokkal több lehetőség adódott. Több szimpózium vezetője tervezi, hogy önálló kiadványként is megjelenteti a szimpózium előadásait és vitaanyagát. A Társaság, a korábbi gyakorlattól eltérően, csak azokat az előadásokat adja ki, amelyeknek a szimpóziumvezetők másutt nem tudták biztosítani megjelentetését. Társrendezvényként csatlakozott a kongresszushoz a Nemzetközi Hungarológiai Központ és a Finn Lektori Központ közös konferenciája, melyen a nemzeti kultúra külföldi megismertetésének és oktatásának tapasztalatait cserélték ki a résztvevők.