Az V. Kongresszus kiadványai
Hatalom és kultúra – Power and Culture
Tartalom:
Dávidházi Péter: „A múlt, hatalmunknak egyik eleme”. Az irodalomtörténet használata Toldy jeligéje óta
Fejős Zoltán: Az etnikai konfliktusok kulturális magyarázata: Mozaikok a „kultúra” viszontagságos sorsához
Fischer, Holger: Hungarologie – Entwicklungen, Probleme, Perspektiven
Romsics Ignác: Nation and State in Modern Hungarian History
Skutnabb-Kangas, Tove: Linguistic Human Rights in Education: Western Hypocrisy in European and Global Language Policy
Vainio, Matti: In the Shadow of a Great Oak: The National Idols and their Shadowing Limbs
Kulcsár Szabó Ernő: Az „azonosíthatatlan” poétikája? – Megjegyzések a hungarológia fogalmának változásaihoz
Pomogáts Béla: A cenzúra és öncenzúra formái
Szopori Nagy Lajos: A finnek megítélésének hullámzása Magyarországon
Tartalom:
Lönnqvist, Bo-Hannonen, Paasi: Foreword
Laihonen, Petteri: Multilingualism in the Banat: Elite and Everyday Language Ideologies
Hannonen, Paasi: Broken Chains: German and Hungarian Conceptions of History and Ethnic Relations in the Romanian Banat
Halmesvirta, Anssi: Subsistence, ‘The Political Circus’, and Cultural Revivalism: A Survey of the Contemporary Political Culture of the Hungarian Minority in the Romanian Banat
Lönnqvist, Bo: Political Power and the Shaping of the Concept of Culture
Barna Gábor: A Search for Stability: Religion as a Shelter and a Symbolic Manifestation of Identity
Békési Bernadett – Kiss Bernadett – Makovics Erika Anna: The Banat in Light of Historical-Statistical Data: The Administrative, Economic and Social History of the Region
Arnold Erzsébet: Religion and Mother Tongue – Shelter and Stability
Péter Zsuzsánna – Vass Erika: Remembering and Remembrance: The Quantitative Analysis of the Votive Picture Gallery in Radna Jaksa Helga – Pusztai Bertalan: Discourses from the Banat: Lives, Remembrance, Communication
Contents:
Anssi Halmesvirta: Editor’s Introduction Vesa Vares: Foes Who Grew Better with Time. The Image of János Kádár and Urho Kekkonen in the West from 1956 to the End of the 1960s László Borhi: Kádár and the United States in the 1960s Kimmo Rentola: Kekkonen and Kádár in the Soviet Sphere of Influence Mari Vares: President Kekkonen’s Visits to Hungary in the 1960s: Satellite Policy in the Context of Kinship Raija Oikari: Discursive Use of Power in Hungarian Cultural Policy during the Kádár Era Heino Nyyssönen: History in the First Parliament. The Politics of Memory in Hungary 1990-1994 Sándor Horváth: Continuities and Discontinuities in Kádár’s Hungary. Everyday Life in a Socialist Town Zsuzsanna Varga: Agriculture and the New Economic Mechanism Erkki Pihkala: Planning in Finland – The Beginnings of a Market Economy in Hungary
Théoreme, Cinema hongrois, Le temps et l’histoire, sous la direction de Kristian Feigelson avec Jarmo Valkola, postface de Jean-Pierre Jeancolas, Presses Sorbonne Nouvelle, Paris, 2003, 260 l. Tartalom: Kristian, Feigelson-Jarmo Valkola: Le temps et l’histoire Paul Gradvohl-Árpád von Klimó: Représentations et usages de l’histoire Hanno Loewy: Béla Balázs: les racines théoriques Péter Kenéz: La soviétisation de cinéma (1945-1948) Pierre Sorlin: La révolution de 1956 a-t-elle été trahie par les actualités cinématographiques européennes? Katalin Por: Anna la Douce, de Zoltán Fábri, un exemple de réécriture de l’histoire Giusy Pisano-Basile: 1954-1967, Les clivages générationnels au miroir de la Nouvelle vague Juliane Brandt: La filiation picaresque dans Le Témoin de Péter Bacsó Kristian Feigelson: De journal intime ŕ l’écran-souvenir chez Márta Mészáros Raymond Durgnat: Psaume rouge Edit Rózsavölgyi: Le traitement de l’Holocauste aprčs 1960 Susan Suleiman: Sunshine et les juifs de Hongrie Pauline David: Le héros prisonnier des années 80 András Bálint-Kovács: „Les fleurs de mal” Yvette Bíró: La revue Filmkultúra Emmanuelle Madeline: La tradition documentaire Jarmo Valkola: L’esthétique visuelle de Béla Tarr Roger Odin: La famille Bartos de Péter Forgács, ou comment rendre l’histoire sensible Miklós Havas: L’économie d’un cinéma en transtiton Catherine Portugés: Le cinéma des femmes dans l’apres-communisme Gábor Erőss: Le statut de l’histoire au cinéma apres 1989 Jean-Pierre Jeancolas: A quelles fins, l’histoire?
Magyarok és nyelvtörvények, szerk. Kontra Miklós, Hattyár Helga, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002, 140 l. (A Magyarságkutatás Könyvtára 26.) Tartalom: Kontra Miklós: Előszó Kontra Miklós-Szilágyi N. Sándor: A kisebbségeknek van anyanyelvük, de a többségnek nincs? Csernicskó István: A nyelvek helyzetére vonatkozó dokumentumok Ukrajnában Simon Szabolcs: Szlovákiai magyarok és nyelvtörvények Vörös Ottó: Nyelvtörvények és nyelvhasználati valóság – főként a magyar nyelvhatár délnyugati térségében Borbély Anna: Néhány adat a magyarországi románok nyelvi jogairól Bartha Csilla-Hattyár Helga: Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai Grosjean, François: A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz
Diákszimpózium. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.), szerk. Pasztercsák Ágnes, Veera Rautavuoma, Szabó Ágnes, Debrecen-Jyväskylä, 2002, 121 l. Tartalom: Ausmees, Kirli: Az udvariasság jelenségei a magyarban. Összehasonlítás az észt és a finn nyelvvel Bányai Éva: Abszurd multikulturalitás Bodor Ádám regényeiben Dal Zotto, Patrizia: Olasz szobrászok Magyarországon, magyar szobrászok Olaszországban a XIX. században Hámos Ildikó: Mátyás Rákosi and the Personality Cult as Reflected in Hungarian Films Kónya Nikoletta: A finn irodalom fogadtatása Magyarországon (1920-1986) Kuznyecov, Nyikolaj: A magyar helyhatározó esetek funkcionális modellje Martore, Vanessa: A magyar avantgárd új törekvései és a hivatalos kultúrpolitika (1960-1990) Murber Ibolya: Szülőföldtől a választott hazáig. Az ötvenhatos magyar menekültek területi mobilitása Nad Gabriella: A magyarok helyzete Kárpátalján Novotný, Pavel: Traduttore traditore? Egy feledésbe merült fordítói árulásról egy proletárdiktatúra hajnalán Pasztercsák Ágnes: A hatalom természetrajza Ilmari Kianto A vörös vonal című regénye kapcsán Pruel, Kaia: Ants Murakin Rautavuoma, Veera: Népművelői törekvések a magyar múzeumokban a szocializmus első felében Rüütel, Hiie: József Attila – sebezhető és nőies költő? Szekeres Kinga: A magyarországi németek nyelvvesztése Tóth Annamária: A papcsalád státusa a görög katolikus közösségekben Kelet-Magyarországon
Music and Power. Proceedings of the 5th International Congress of Hungarian Studies. Music Symposium 9th & 10th August 2001. Ed. by Matti Vainio, Jouko Laaksamo, University of Jyväskylä, Department of Music, Jyväskylä, 2002, 181 l. (The Finnish Kodály Center Yearbook 2001-2002.) Tartalom: Vainio, Matti: A Kodály-fogalom ma szimpóziumvezető Bereczky János: Die Wirkung von Ilmari Krohn auf die ungarische Volkmusikforschung Fredrikson, Maija: Musical Enculturation in Early Childhood Ittzés Mihály: „I have never sought the grace of any power”. Zoltán Kodály and the Political Powers Kádár György: Bartókin ja Kodályin elämäntyö kulttuurivalloituksien valossa Király Zsuzsanna: Computer-aided Music Instruction According to the Kodály System Lázár Katalin: Political Power and Folk Games (Folk Tradition) in Hungary in the 2nd Half of the 20th Century Paraczky Ágnes: Good Musicians See What They Hear Szabó Helga: Lesson of the Republished Kodály-Ádám Singing Books Szalay Olga: The „Kodály Concept” in Folk Music Research Tacka, Philip-Houlahan, Micheál: Assessing the Musicianship and Pedagogical Expertise of Music Teachers Teirilä, Marjatta: Emotionaalinen byrokraattinen valta ja vaikuttaminen musiikki-instituutioissa Vainio, Matti: Varjossa suuren tammen. Musiikkia ja/vai politiikkaa Viitasaari, Markku: The Hegemony of Equal Temperament in Music Education. Aspects of Historical Tuning Related to Ear Training
A magyar nyelv idegenben. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.), szerk. Keresztes László, Maticsák Sándor, Debrecen-Jyväskylä, 2002, 222 l. Tartalom: Keresztes László: Bevezető gondolatok Tverdota György: A magyar nyelv tanulásának motívumai és perspektívái Ćurković-Major Franciska: A horvátországi magyar kisebbség oktatásügye – különös tekintettel a zágrábi szórványságban élő magyarokra Fazekas Tiborc: Magyar lektori tevékenység külföldön – intézményi háttér Magyarországon Goretity József: A magyaroktatás helyzete Oroszországban Korompay Klára: Franciaországi tapasztalatok Molnár Szabolcs: A magyar nyelv tanulásának indítékai a Bukaresti Tudományegyetemen Saarinen, Sirkka: A magyar nyelv (és kultúra) oktatása a finn egyetemeken Szende, Thomas: Néhány gondolat a franciaországi magyartanításról Zaicz Gábor: Oktatáspolitika Magyarországon az 1960-80-as, oktatás Skandináviában az 1980-as években Maticsák Sándor: A magyar mint idegen nyelv oktatásának új feladatai De Bie-Kerékjártó Ágnes: Kognitív szemantika a magyar mint idegen nyelv tanításában Gouesse, Marie-Josephe: A mint kötőszó/határozószó használatáról Honti László: Milyen korú a magyar igekötő? Keresztes László: The Research and Development of Hungarian as a Foreign or Second Language Korompay Klára: A magyar nyelv, irodalom és kultúra oktatásának kapcsolata Rózsavölgyi Edit: A magyar szórend kérdéséhez Sciacovelli, Antonio Donato: Lingue per l’Europa unita: un esperimento lessicografico a Szombathely Sroka, Kazimierz A.: Hungarian Against a Comparative Background: The Category of Definiteness Szende Virág: A kiejtéstanítás alapjai és sajátosságai a magyar mint idegen nyelv tanítása során H. Varga Márta: A produktivitás a szóképzésben Waseda Mika: On Hungarian Infinitive Constructions Wenzel, Haik: Aspektualitás és akcionalitás a magyarban, összevetve a német és a finn nyelvvel Gal, Susan: Language Ideologies and Linguistic Diversity: Where Culture Meets Power Kulonen, Ulla-Maija: Disciplines and Study Programs: Finno-Ugric and Hungarian Studies in Finland Laakso, Johanna: Hungarian Studies and Finno-Ugric Studies at Odds
Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.), szerk. Hoffmann István, Juhász Dezső, Péntek János, Debrecen-Jyväskylä, 2002, 389 l. Tartalom: Hoffmann István: A magyar névkutatás az ezredfordulón Bényei Ágnes: Az -i helynévképző az ómagyar kori helyneveinkben Bíró Ferenc-Kalcsó Gyula: Városaink főbb utcanév-változtatási tendenciái a XX. század végén Hajdú Mihály: Névlélektan Horváth Katalin: Névdivat Kárpátalján Kecskés Judit: Név és kultúra összefüggésének vizsgálata a miskolci görög katolikus és ortodox közösségben Mizser Lajos: Tájszavak, elavult szavak családneveinkben Nemes Magdolna: Összetétellel alakult földrajzi köznevek Póczos Rita: Nyelvi kölcsönhatások a helynévrendszerekben Szulovszky János: A helynevek politikumához Takács Judit: Az igeképzés egy sajátos esete: keresztnévből alkotott igék Tóth Valéria: A helynévmodellek nyelvföldrajzi vizsgálata a korai ómagyar korban Vörös Ferenc: Nyelvváltás és -tartás a keresztnévhasználat tükrében két Nyitra környéki községben Zaicz Gábor: Helynévhasználat és kultúrpolitika a Kárpát-medencében Juhász Dezső: Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika: tudományszemléleti kérdések P. Csige Katalin: A frazeologizmusok mint kordokumentumok Gallasy Magdolna: Az ómagyar írásbeliség két fő változatának eltérő szövegalakítási vonásairól B. Gergely Piroska: A közéleti és a beszélt nyelv viszonya az erdélyi fejedelemségben Hegedűs Attila: Hévizgyörk nyelvjárásának változása (1956-1992) Heltainé Nagy Erzsébet: Nyelv, hatalom, norma összefüggései a 20. századi magyar nyelvművelésben B. Kovács Mária: A középmagyar kori jogi szaknyelv és terminológia főbb jellemzői P. Lakatos Ilona-T. Károlyi Margit: Nyelvi változások az északkeleti régióban a trianoni határ két oldalán Mizser Lajos: Népnyelvi adalékok az 1864. évi helynévtárból Németh Miklós: Kései középmagyar kori adalékok egy állandósult váltakozáshoz: az inessivusi és illativusi eset jelölése az írnoki nyelvben Révay Valéria: Adalékok Szatmár vármegye nyelvjárásának XVII-XIX. századi történetéhez Sándor Anna: Változó világ – változó kölcsönszavak H. Tóth Tibor: Feltárt és feltáratlan nyelvi jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése Tóth Valéria: A dialektológiai-névföldrajzi vizsgálatok lehetőségei ómagyar helyneveink körében Zelliger Erzsébet: A történeti szociolingvisztika egyetemi oktatása Péntek János: Státus, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelése Kádár Edit: Nyelvvesztés – nyelvmegtartás. Egy dél-erdélyi nyelv- és nyelvjárássziget példája T. Károlyi Margit: A nyelvi tudatosság és attitűd vizsgálata a beregszászi főiskola hallgatóinak különböző csoportjaiban Kovács Magdolna: Hatalom és nyelv: fokozatos nyelvváltás az ausztráliai magyarok körében Cs. Nagy Lajos: A nyelvjárásvesztés néhány jele és oka a felvidéki Medvesalja nyelvjárásában Pomozi Péter: Az anyanyelvtől a félnyelvűség felé – a nyelvvesztés egy sajátos formája ellen Zaicz Gábor: Középiskola a csángó-székelyeknek Gyimesfelsőlokon Zelliger Erzsébet: Identitástudat az emigrációban
A könyvtárak és a hatalom. Tanulmányok, dokumentumok, szerk. Monok István, Budapest, 2003, Országos Széchényi Könyvtár-Gondolat Kiadó, 210 l. (Nemzeti téka) Tartalom: Monok István: A hatalom és a közgyűjtemények Vilkuna, Janne: The Power of the Culture Bánfi Szilvia: Könyvtári dokumentumok az ÁVH „fogságában” Somogyi Mária: Tiltott könyvek, könyvtári zártság Kégli Ferenc: Népkönyvtárak a hatalom szolgálatában, 1949-1952 – Fejér megyében Deé Nagy Anikó: A marosvásárhelyi Teleki Téka a hatalom ellenében
Kánon és kanonizáció. Tanulmányok az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, Finnország, 2001) kánon-szimpóziumának anyagából, szerk. Dobos István, Szegedy-Maszák Mihály, Debrecen, 2003, Csokonai Kiadó, 183 l. Tartalom: Szegedy-Maszák Mihály: A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet Bengi László: Irodalmi nyilvánosság és kanonizációs törekvések a közelmúlt magyar irodalmában Boka László: A divattól a kultuszig Dobos István: Kánon és újhistorizmus Gerevich-Kopteff Éva: Az 1860-as évek magyar és finn tragédiái a nemzeti kultúrák és az irodalmi recepció tükrében Hansági Ágnes: A kánon egyszólamúsítása – A Jókai-precedens és a magyar romantika kánonja az ezredfordulón Kékesi Zoltán: Anyagiság, szövegszerűség, fikcionalitás Nagy Pál prózájában Kulcsár-Szabó Zoltán: Kánon és recepció (Szabó Lőrinc) Paloinen Emilia: Canonisation and Recanonisation in Hungarian Street Names Szkárosi Endre: „A többi csak irodalom”. Kanonizációs problémák a mai magyar költészetben Takács Miklós: Névátvitel: az istenes vers „műfajának” rekanonizációja a kilencvenes évek magyar könyvkiadásában
Balassi Bálint és a hatalom, szerk. Tuomo Lahdelma, Amedeo Di Francesco, Pasztercsák Ágnes, Universität Jyväskylä, Jyväskylä, 2004. (Hungarologische Beiträge 15.) Tartalom: Di Francesco, Amedeo-Lahdelma, Tuomo: Témafelvetés Di Francesco, Amedeo: A hatalom nyelvi kifejezései Balassi költészetében Kőszeghy Péter: Balassi és a hatalom Gömöri György: Balassi, Grabowiecki és Báthori István Molnár Ferenc: Balassi Bálint formuláiról Tóth Tünde: Balassi Bálint verseinek új, hálózati kritikai kiadása Szentmártoni Szabó Géza: Balassi-bibliográfia (1994-2004)
Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 9-14.) előadásai, I-II., szerk. Jankovics József, Nyerges Judit, Budapest, 2004, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 1860 l. Tartalom I. kötet Hatalom és értelmiség diskurzustípusai a kora újkorban Bene Sándor: Politikai nyilvánosságmodellek és politikai diskurzustípusok a kora újkori Magyarországon (Javaslat egy kutatási programra) Carteny, Andrea: Italian influences in the humanistic (and autonomous) Hungarian culture of Transylvania (XVIth century). From Szapolyais to the Báthorys G. Etényi Nóra: Európai nyilvánosság és magyar politika. 17. század végi törekvések a magyar rendi politika megismertetésére Hargittay Emil: Az uralkodói eszmény irodalmi kifejezési formái Magyarországon Jakó Klára: Értelmiség és hatalom viszonya a moldvai és havasalföldi vajdák magyar secretariusai pályájának tükrében Kósa László: Természeti katasztrófák – tömegkommunikáció – társadalmi szolidaritás Molnár Szabolcs: A gúny eszközei Czeglédi István (1620-1671) írásaiban Nemeth, Gizella-Papo, Adriano: Ludovico Gritti. An example of maecenas and powerful man of the XVI century Nikšić, Boris: Egy Mohács előtti horvát történetíró az oszmán birodalomról Petrőczi Éva: A hatalom kritikus megjelenítése a magyar puritán írásokban Ratzky Rita: Majláth János gróf titkos jelentései a bécsi Polizeihofstellének az 1840-es évekből Sciacovelli, Antonio: L’eredità di Machiavelli nelle opere di Miklós Zrínyi: tratti comuni di un sentire politico tra Firenze e l’Ungheria Takáts József: A bennszülöttek nyelve és a tudósoké Kultusz, autorizáció, kisajátítás Jászberényi József: A jánosrendi szabadkőművesség kultikus nyelve Kelevéz Ágnes: Bársonyszék vagy tüzes trón. Babits presztízsváltozásai a Baumgarten Alapítvány kurátoraként Kiss Gábor Zoltán: A világirodalom helye az Ottlik-életműben Klimó Árpád: National History Cults. Hungary in the 19th and 20th Century Korompay H. János: Egy életmű önvédelme. (Horváth János A reformáció jegyében című könyvének megjelenéséről) Marczell Péter: A Csoma-kultusz és a politika Margócsy István: „…ikerszülöttek, egymás kiegészítői…” Petőfi és Arany kettős kultusza és kettős kanonizációja Nyilasy Balázs: „Kisajátítás”, „kultikus nyelvhasználat”, „ideologikusság”. A kortársi, századfordulós és XX. század eleji Arany-recepció vizsgálatához Sárközy Péter: Kultusz vagy manipuláció? A József Attila-kultusz a mai magyar irodalomoktatásban Szolláth Dávid: A példázatosság, az allegorizáló olvasás és a kultusz kérdései a Mészöly- és az Ottlik-kritikában Takáts József: A kultuszkutatás és az új elméletek Tapodi Zsuzsa: Egy huszadik századi szerkesztő-kritikus utóéletének alakulása a kultusz, autorizáció és kisajátítás koordinátái között Thomka Beáta: A történelem mint tapasztalat, regény és retorika Tverdota György: Befogadás és kisajátítás Többnyelvűség a magyar irodalomban Csányi Erzsébet: Irodalomköziség – nyelvköziség. Kísérlet a nyelvköziség tüneteinek természetrajzára és tipologizálására Deréky Pál: Déry Tibor, a kétnyelvű író Kilián István: A régi magyar dráma többnyelvűsége a XVII-XVIII. században Ötvös Péter: Példák Kazinczy Ferenc metódusáról Sciglitano, Mariarosaria: Írás és emlékezés Giorgio Pressburger prózájában Szkárosi Endre: Egy nyelv, több nyelv, miféle nyelv? A nyelv kiterjesztésének irányai a közelmúlt magyar költészetében A hatalom mint a legújabb magyar irodalom témája Bertha Zoltán: „Erdélyi változatlanságok” – „hollóidőben” Bosnyák István: Egy jugoszláviai magyar ellenzéki nemzedék ellenzéki közírása. A Symposion-generáció publicisztikája 1961-1974 Büky László: A király főnév mint a hatalom megjelenítője Babits, Füst és Kosztolányi költői nyelvébenFaragó Kornélia, A figurális diszlokáció poétikája Gerold László: Dráma/színház – hatalom a 90-es évek jugoszláviai magyar drámaírásában és színjátszásában Görözdi Judit: Az elhallgatás alakzatai Mészöly Miklós Saulus című regényében. Az ambivalencia formái mint a nyelv hatalmi aktusával szembeni törekvés jelenségei Harkai Vass Éva: A hatalom és művészet relációi a 20. századi magyar művészregényekben Illés László: A kultúrpolitika alapjai a totalitárius diktatúrákban Kovács Albert: Méliusz József írásművészete és a hatalom Madarász Imre: Lektűr és propaganda Ruspanti, Roberto: 20. századi magyar költők szembenállása a totalitarizmussal és a háborúval Tamás Attila: A hatalom témája Illyés és Mészöly Miklós írói munkásságában Wasiljewa, Natalija: „Maga valahogy túlságosan literátor”. A posztszimbolizmus hatalomról és kultúráról vallott nézeteinek öröksége a posztmodern korszakban Népi kultúra a nemzeti törekvésekben Bodor Anikó: A vajdasági magyar népzenei mozgalmak alakulása a legutóbbi években Felföldi László: Hitelesség és kultúra. A folklór különféle kontextusokban Keserü Katalin: A kultúra jelentősége a századforduló városépítészetében Kornyáné Szoboszlay Ágnes: A falukönyv mint a globalizáció lehetséges ellenszere Kulin Ferenc: A népköltészet fogalmi megragadása Olosz Katalin: Korai adatfelvétel a népi kultúráról: Székelyföld, 1864 Paksa Katalin: Népzene és nemzeti kultúra Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer mint a hatalommal szembenállás jelképe a magyar népművészetben Zsigmond Győző: Népi kultúra és politikai humor Erdélyben. Az 1998-as év magyar politikai viccei Romániában II. kötet A magyar nők írása Benyovszky Tóth Anita: Kisebbségben a kisebbség. A női költészet helyzete a romániai magyar irodalomban (A csend megláttatása Hervay Gizella költészetében) Brandt, Juliane: Nők a magyar református imádságoskönyvekben 19. század második felében Horváth Györgyi: A női irodalom fogalma Magyarországon. A történeti megértés szerepe a magyar nőirodalmi kutatásokban Husová, Marcella – Hlavačka, Milan: Irodalom felügyelet alatt. Božena Němcová és Magyarország Jastrzębska, Jolanta: Az ”écriture féminine„ jellegzetességei Szabó Magda prózájában Kádár Judit: „Imádság és harisnyakötés”. Az Új Idők nőképe a huszadik század hajnalán Máthé Andrea: Hímnem? Nőnem? Semlegesnem? (Nőként írni?) Reinhart Erzsébet: A reformkor két nőírójának nevelési elvei Klasszikusok kiadása Bessenyei József: A Miskolci Egyetemen akkreditált szövegtudományi PhD (doktori) program rövid ismertetése Heltai János: A szöveg tekintélyének forrásai Magyarországon a barokk kor elején Horváth Júlia: Egy klasszikus magyar költő kultusza. Beszámoló a Vörösmarty-bicentenáriumról Kabdebó Lóránt: A Szabó Lőrinc-szövegkiadás múltja és jövője Kiss Katalin: Bio- és bibliográfiai adatbázisok szerepe a tudományos szövegkiadásban Kiss Noémi: A szerző alakzata – Paul Celan(é) és Szabó Lőrinc(é) Kovács Béla Lóránt: Klasszikusok napjaink távlatából Szőke György: Cenzúra és textológia. József Attila verseinek kritikai kiadásairól Hatalom és sport Kertész István: A hatalom viszonyulása az olimpiai mozgalomhoz a 19-20. századi Magyarországon Szikora Katalin: Sport és politika Magyarországon az 1930-as években Nemzeti mítoszok és sztereotípiák Közép-Európában Artowicz, Elżbieta: A lengyel-magyar barátságról kialakult sztereotípia a rendszerváltás előtt és után (Magyar sajtószövegek alapján) Bányai János: „Franz Kafka kivégző-masina”, avagy mítosznyomok elbeszélhetősége Benő Attila: A hatalom metaforái Huttererné Pogány Irén: Adalékok az auto- és heterosztereotípiák problematikájához osztrák-magyar viszonylatban Mann Jolán: Nemzeti mítoszok a 20. század első felében a magyar és a horvát irodalomban. Ady Endre és Miroslav Krleža (Költőelődök megidézései Ady és Krleža verseiben) Máté Zsuzsanna: Egy Szent István-i mitologéma értelmezés-sorozata Pál Judit: Erdély népeinek eredetmítoszai: a székelyek hun eredetének mítosza Hermeneutika és fordítás Fehér M. István: A megtört tradíció. A hagyomány létmódja idegenség és ismerősség között Tamás Attila: Magyar versek németre fordításával kapcsolatos problémák Nemzeti kisebbségek és a hatalom Corradi Musi: Carla, Shamanic culture, ethnic identity and power among the FinnoUgric and Siberian peoples Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia-koncepciók 1918-1944 között B. Kovács András: Egy erőszakos disszimilációs kísérlet kudarca. A háromszéki Lisznyó identitásviszonyai a 20. században Szász Alpár Zoltán: The Share of Power Held by Ethnic/National Minorities Közgyűjtemények, képzés, oktatás Chiorean, Ioan: A bécsi udvar iskolapolitikája a felvilágosodás kori Erdélyben Káich Katalin: Szabad líceumok a 19-20. század fordulóján a magyarosodás szolgálatában Délvidéken Khavanova, Olga: Longing for Modern Education or Desire of Social Prestige? Hungarian Nobles in Vienna, 1750s-1780s Köpeczi Béla: Mi a hungarológia? Papp Árpád: A közgyűjtemények és a hatalom. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza Szíjártó Imre: Hungarológiai tevékenység a Maribori Egyetemen Várhelyi Ilona: A lokalitás mint irodalmi érték Politika és társadalom Magyarországon Vares, Mari: A Territorial Question in the Context of National and International Policy Murber Ibolya: Arcok a tömegből. Az ötvenhatos magyar menekültek társadalom-statisztikai vizsgálata Vallás és hatalom Kiss Antal: Pap, közösség, hatalom. A kistelepülések katolikus papjainak helyzetét meghatározó főbb tényezők a kommunista hatalomátvételtől a rendszerváltásig Észtország, Finnország és Magyarország kulturális kapcsolatai a II. világháború előtt Mattila, Anna-Liisa: A Lotta Svärd Szervezet magyarországi kapcsolatai Molnár Ferenc: Rényi Ferenc, egy magyar szabadsághős legendája Európában, Finnországban és annak történelmi-politikai vonatkozásai Norvik, Piret: Aleksander Veiderma, a rokonnépi mozgalom kezdeményezője Nurk, Anu: Ants Murakin, a magyar irodalom közvetítője Oikari, Raija: The Kinship Ideology as War-propaganda during the Second World War Révay Valéria: A finn kultúra az 1900-as évek elején Nyíregyházán Szopori Nagy Lajos: Ambivalenciák az 1930-1940-es évek magyar-finn kapcsolataiban Voigt Vilmos: Kustaa Vilkuna and Gyula Ortutay and Finnish-Hungarian Cultural Connections during Kekkonen-Kádár’s Rule Zaicz Gábor: Zsirai Miklós Finnugor rokonságunk című kézikönyvének fogadtatása Magyarországon, Finn- és Észtországban (Adalékok a mű utóéletéhez) A latin nyelvű műveltség Magyarországon A. Molnár Ferenc: A Halotti Beszéd néhány kifejezése és azok latin nyelvű háttere M. Nagy Ilona: A latin és a magyar egyházi nyelv viszonyáról a középkorban egy stílussajátság kapcsán Pražák, Richard: A Szent László-legenda Irányított irodalom Cseke Péter: A kisebbségi sajtónyilvánosság korlátozása Romániában (1919-1989). Történeti vázlat és cenzúra-tipológiai vizsgálat Fedinec Csilla: A magyar irodalom a kárpátaljai oktatásban 1944-től napjainkig Györffy Gábor: Kommunista cenzúra a XX. századi Romániában. Kialakulásának történelmi előfeltételei Schulcz Katalin: Irányítókról és irányítottakról. Irodalom és hatalom a hatvanas években Standeisky Éva: A népi írók és a kultúrpolitika az 1950-es években Stykalin, Alexandr: The Moscow’s official image of György Lukács. 1945-1985. On the basis of the documents from the Russian archives Varga László: A hetvenes-nyolcvanas évek irodalmi élete Veres András: Irányított irodalom, 1945-1989 A nemzeti irodalom paradigmái a 18-19. században Dávidházi Péter: „Édes eleink” útja „ditső Honnyunk” „boldog földjére”. A nemzetképviselet költői nyelve Virág Benedek és Horvát István történetírásában Debreczeni Attila: Nemzet- és nacionalizmus-diskurzusok Magyar nyelvészeti technológiák Kiss Gabriella-Kiss Margit-Pajzs Júlia: A Nagyszótár történeti korpuszának morfológiai elemzéséről Művészetek Gergely Katalin: Villatelep az 1910-es évek Budapestjén Harkai Imre: A vajdasági magyar építészet irányítása a XX. század második felében Honti Rita: Tarasti’s theory of musical semiotics Máté Zsuzsa: A művészet hatáshatalmának néhány kérdése a klasszikus esztétikákban Rózsavölgyi Edit: The Change of the Hungarian Political System in the Documentaries of the Fekete doboz (Black Box) A szemiotika fellendülése Magyarországon és Finnországban Katona Edit: Felemás terminológiai rendszerváltás Murvai Olga: Metaphors of Time and Space in political language Okamoto Mari: A mai magyar gimnazisták köznyelv és nyelvjárás közötti kódválasztása Diákszimpózium Kálai Sándor: Között. A magyar irodalom francia recepciója a Nagyvilágban 1971 és 1990 között Salo, Henna: A város mint téma Heltai Jenő és Kosztolányi Dezső költészetében Stachó László: Közép-Európa lélektana: egy normatív program Voipio, Pieta: Pelikán elvtárs és a rendszer visszásságai. Szempontok A tanú komikumának vizsgálatához