DAB Plakett-díjat kapott Pusztai Gábor
Választmányunk tagját, Pusztai Gábort az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága DAB Plakett díj elismerésben részesítette.
Gratulálunk kollégánknak!
Választmányunk tagját, Pusztai Gábort az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága DAB Plakett díj elismerésben részesítette.
Gratulálunk kollégánknak!
Életének 94. évében, 2021. december 21-én elhunyt Benkő Samu, Széchenyi-díjas erdélyi művelődéstörténész, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tiszteletbeli tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori elnöke és tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Benkő Samu a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének kutatója, a Korunk folyóirat szerkesztője volt. Az erdélyi magyar művelődéstörténet 18-19. századának kutatójaként Kemény Zsigmond Naplójának közreadásával, a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának szerkesztésével fontos közművelődési feladatokat látott el. Szintén jelentős szerepe volt Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában.
Ebben az évben jelent meg a hollandiai Vuurbaak kiadónál Maarten Johan Aalders (1954) holland egyháztörténész könyve a Holland és magyar protestánsok a két világháború között címmel. Aalders református lelkész, teológiai tanulmányait Amszterdamban (Vrije Universiteit) végezte, majd lelkészként különböző gyülekezetekben szolgált (Woubrugge 1982-től, Amstelveen 1990-től). 1990-ben védte meg doktori disszertációját, több teológiai és egyháztörténeti jellegű könyvet és tanulmányt is publikált, mint például: Ethisch tussen 1870 en 1920 (1990) De komst van de toga (2001) Een handjevol verkenners? (2012) Heeft de slang gesproken? (2013) Gereformeerden onder elkaar (2015). 2016-ban Aalders részt vett egy kutatási projektben, melynek során a budapesti Ráday Levéltárban Sebestyén Jernő holland nyelvű leveleit tanulmányozta és digitalizálta az amszterdami Vrije Universiteit megbízásából. Ettől kezdve foglalkozott intenzíven a magyar-holland kapcsolatokkal, elsősorban a két világháború közötti időszakkal. Ennek a kornak legfontosabb magyar-holland kapcsolódási pontja az első világháború utáni gyermekmentő akció volt. Magyar gyermekek tízezreit vitték vonattal holland (de később belga, svájci, angol és svéd) befogadó szülőkhöz, hogy ott a háborús trauma, az éhezés és a nélkülözés megpróbáltatásait némileg enyhítsék. A cél az volt, hogy néhány hetes pihenés után a gyermekek visszatérjenek hazájukba. A gyermekvonat akció azonban a humanitárius jellege mellett katalizátorként is szolgált a két ország kapcsolatában.
Az Adriai tengernek Syrenaia saját korának modernitás-vitájában foglalt állást, eredeti poétikai megoldással, líra és epika ötvözésével talált helyet a heroikus ideálok számára a 17. század közepének átpolitizált, ironikus világában. A magyarországi irodalomújítás idején, a 18–19. század fordulóján, Zrínyi ossziáni szerepbe lépett, a Syrena maga vált a modernség hagyományává, az új irodalmi kánon origójává. Társaságunk főtitkára, Bene Sándor munkája a két modernség, a két tradíció viszonyát vizsgálja, máig követve a recepció szálait. – A bemutatóra jelenléti formában kerül sor, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya és az Osiris Kiadó szervezésében; a rendezők a résztevőktől kérik a járványügyi szabályok betartását. Az Osiris és a Gondolat közös kiadásában megjelent kötet a rendezvény után kedvezményes áron megvásárolható.