A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke

University of Warsaw
Faculty of Modern Languages
Department of Hungarian Studies

Varsói Tudományegyetem
Modern Filológiai Kar
Magyar Tanszék 

Postacím:
KATEDRA HUNGARYSTYKI
Uniwersytet Warszawski. 
Wydział Neofilologii 
ul. Browarna 8/10, 00-311 Warszawa

Honlap

A Magyar Tanszéken jelenleg párhuzmosan folyik a hagyományos, osztatlan ötéves képzés valamint a bolognai három ciklusú képzés. Az utóbbi keretében az alapképzés (BA) időtartama 8 félév, a megszerzendő kreditek száma 240, a mesterképzés (MA) 3 féléves időtartamú és 90 kredit értékű. A végzettséget tekintve hungarológia-finnugor szakos bölcsészdiplomát ad. Tanszékünkön 2003-tól nappali és esti tagozatos képzés folyik. A Magyar Tanszék dolgozói oktató- és kutatómunka keretében együttműködnek a Varsói Egyetem más karaival is. Ezenkívül részt vesznek nemzetközi kutatómunkában és külföldi csereprogramokban, többek között a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Jyväskylä-i és a Groningen-i Egyetemmel. A tanszék állandó kapcsolatban áll még más kulturális intézményekkel is, pl. a Varsói Magyar Kulturális Intézettel, a Balassi Bálint Intézettel és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társasággal.

Az oktatás 2002-től a bolognai rendszer szerint folyik. A magyar nyelv és kultúra BA-szinten történő tanulására az észt és finnugor nyelvészeti tanulmányok (120 kredit) keretében van lehetőség 16 kredit értékben a következő tantárgyak elvégzésével:

• a magyar irodalom története
• a magyar és a lengyel irodalmi folyóiratok összehasonlító kutatása
• gender szempontú kutatás
• a mai magyar nyelvészet
• összehasonlító magyar nyelvtudomány
• magyar-lengyel kulturális és politikai kapcsolatok
• transzlatológiai szempontú kutatások

A tanszék rövid története 

A Varsói Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszéke 1952 óta megszakítás nélkül működik önálló oktató- és kutatóintézetként. Ez idő alatt az irodalom, nyelvészet, történelem és kultúra témaköreit kutató hungarológiai és finnugor központtá vált. A 2007/2008-as tanévben a magyar mellett finn szak is megkezdte a képzést.

A végzett hallgatók száma 1957-2007 között mintegy 330 fő.

Az oktatásról 

A Magyar Tanszéken végzettek a magyar és a finn nyelv magas szintű tudását sajátítják el, amellett alapfokon megismerkednek más finnugor nyelvekkel (a finn és a magyar oktatásán kívül észt lektorátus is működik a Tanszéken), illetve megismerik Magyarország és Finnország irodalmát, történelmét és kultúráját.

A Magyar Tanszék tanterve összesen 4740 órát foglal magába és két részre osztható.

Első rész – alapképzés (licenciatus) (3660 óra) – a tanulmányok első négy éve, amikor az intenzív nyelvtanulásra helyezzük a hangsúlyt, hogy a hallgatók elsajátíthassák az alapvető nyelvi ismereteket. Ezenkívül megismerik még a magyar vagy finn irodalom, kultúra, nyelvészet, nyelvtörténet és fordítástechnika alapjait. Elsajátítanak egy alap szintű módszertani tudást, ami a bölcsészképzésnél nélkülözhetetlen. Megtanulnak még két idegen nyelvet: egy másik finnugor nyelvet (a finnt vagy a magyart, a szakosítástól függően), ami szorosan összefügg a tanulmányaikkal, és még egy másikat, amely az általános egyetemi lektorátusok közül választható. A nyelvórák a Modern Filológiai Karon folynak vagy a Varsói Egyetem Idegen Nyelvek Iskolájában.

Második rész – a mesterképzés (magiszteri) (1080 óra) – három szemeszterig tart – ez idő alatt a hallgatók még jobban elsajátítják a magyar vagy a finn nyelvet, főleg a jogi és kereskedelmi terminológiát, valamint a szaknyelvi fordulatokat. Azonkívül megismerkednek a magyar vagy finn modern kultúra és társadalom jelenségeivel. Ez az időszak a szakosodásra szolgál, szemináriumok, és monográfiai előadások formájában, amelyek a Magyar Tanszéken, a Modern Filológiai Karon és még más karokon folynak. A hallgatók a következő szakspecializációk közül választhatnak:

– egy tudományágon belül – magyar irodalom, finn irodalom, kultúra, nyelvészet, történelem és finnugor nyelvészet
– a komparatisztika keretén belül – irodalmi, történelmi, kulturális és nyelvészeti kapcsolatok a magyar-lengyel, finn-lengyel, a finnugor és más európai népek között.

A szaktantárgyakon kívül a hallgatóknak ki kell egészíteniük tanulmányaikat az úgynevezett „programtöbblettel”, amelyet a Magyar Tanszék, a Modern Filológiai Kar és az egyetem más karai nyújtanak. Az alapképzésen ezek 180 óraszámot, a mesterképzésen pedig 120 óraszámot tesznek ki. Például: a történelmi irányú képesítés megszerzése olyan tantárgyak felvételét követeli meg, amelyeket a témavezető javasol a „programtöbblet” keretében, tehát amelyek szerinte az alapvető történelmi ismeretek megszerzéséhez nélkülözhetetlenek. A programban szereplő szakspecializáció a szükségletek és a tanszék lehetőségeinek figyelembe vétele szerint alakul. A Magyar Tanszék magyar és finn nyelvi lektorátusokat vezet a Modern Filológiai Kar lektorátusain belül, amelyeket más karok hallgatói is látogathatnak.

Az új érettségi vizsgával rendelkezőknél az érettségin elért pontszám számít. Kötelező az emelt szintű érettségi vizsga lengyel és egy idegen nyelvből (angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz). A régi érettségivel rendelkezők felvételi vizsga útján nyernek felvételt. A vizsga két összegyetemi tesztből áll. Az elsőt a négy kongresszusi nyelv egyikéből (angol, francia, német, orosz), illetve a magyar nyelvből kell letenni (a magyar nyelv ismerete felvételkor nem kötelező). A második tesztet lengyel nyelvből és irodalomból írják a felvételizők. A felvehető hallgatók számát minden évben limitszám határozza meg, amely az utóbbi években 20 fő volt a nappali és 20 fő az esti tagozaton.
A nappali tagozaton a képzés ingyenes, az estin költségtérítéses. 
A jelentkezők beiktatása a Varsói Egyetem központi iktatórendszerében történik (interneten). A felvételi vizsgák díját az Egyetemi Felvételi Bizottság határozza meg.

A hallgatók tanulmányaik folyamán féléves, illetve egyéves magyarországi részképzésben vesznek részt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezenkívül olyan ösztöndíjakért is folyamodhatnak, amelyeket más intézmények kínálnak, pl. a budapesti Balassi Bálint Intézet vagy a finnországi CIMO.

A Tanszéken a hallgatók által létrehozott Hungarológiai Tudományos Diákkör működik. 

A Magyar Tanszéken működő könyvtár a legnagyobb és legértékesebb hungarológiai könyvtár Lengyelországban. Közel 40.000 kötetet számlál a hungarológia és a finnugrisztika köréből.

A tanszék oktatói 

dr. habil. Elżbieta Artowicz
professzor

magyar nyelvészet, finnugor nyelvészet
mail: e.artowicz et uw.edu.pl

 

Könyvek 

• 2003: Morfosyntaktyczny model języka w dawnych gramatykach węgierskich. Od Jánosa Sylvestra do Ferenca Verseghyego. [Magyar nyelv morfoszintaktikai képe régi magyar nyelvtanokban] Warszawa: Uniwersytet Warszawski – Katedra Hungarystyki. 552 l.
   
• 1997: Reprezentacja wiedzy w systemie informacyjno-wyszukiwawczym. Zagadnienia relewancji. Warszawa: Wydawnictwo Stowarzyszenie Bibliotekarzy Polskich, Nauka-Dydaktyka-Praktyka 26. 262 l.
   
• 1993: Słownik terminologiczny języków i terminów informacyjnych, red. B. Bojar, Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego. [Társszerző]
   

Cikkek 

• 1991: Polish and Hungarian Vowel Phonemes. Biuletyn Polskiego Towarzystwa Jezykoznawczego XLVI, 69-76. Cultural and pragmatic aspects of the representation of knowledge about less widely taught languages – on the example of Hungarian. [w] 26 Sprache – Kommunikation – Informatik. Akten des 26 Linguistischen Kolloquiums, Poznan 1991, Band 2, hrsg. von Józef Darski und Zygmunt Vetulani, 563-569.
   
• 1993: A magyar nyelv hazai leírásának implikációi a külföldiek oktatásában. [Implications of the description of the Hungarian language by Hungarian linguists for teaching foreigners]. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon, I-III. köt., Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Scriptum Kft., Budapest-Szeged, 1219-1226. A szocio-kulturális ismeretek a magyar nyelvi tankönyvekben, Hungarológia, 2. sz., 190-199.
   
• 1994: Metodologiczne aspekty opracowania polsko-węgierskiej gramatyki konfrontatywnej. [w] Polono-Hungarica. Nyelvészet – Irodalom – Torténet, Materiały Konferencyjne Katedry Filologii Polskiej Uniwersytetu Eötvösa Loránda w Budapeszcie, 31-42 Mapping of Speech Acts and Problems of Stylistic Differentiation of the Hungarian Language in the New Handbook of Hungarian ‘Helló, itt Magyarország!’ Hungarológia, 6. sz., Nemzetközi Hungarológiai Központ, Budapest, 212-221.
   
• 1996: „Struktura tematyczno-rematyczna i szyk wyrazów w języku węgierskim”, In: Tłumaczenie – rzemiosło i sztuka, Warszawa: Węgierski Instytut Kultury, 101-113.
   
• 1997 „Magyarul látni a világot és magyarul beszélni. A magyar nyelv oktatásának előzményei és feltéltelei a kognitív lingvisztika felfogásában”. Hungarológia, 9. sz., 54-64. „Zbiorowość polska na Węgrzech i jej język”, In: Język polski poza granicami kraju, red. S. Dubisz, Opole: Uniwersytet Opolski-Instytut Filologii Polskiej, 145-161. „Problemy słownikowej reprezentacji znaczenia czasowników węgierskich”, Acta Philologica 24. 21-34. O wyrażaniu tego, co nie wyrażalne. Próba analizy fragmentów węgierskiego przekładu „Trylogii” H. Sienkiewicza. In: Język polski w kraju i za granicą, Warszawa: Dom Wydawniczy Elipsa.163-169.
   
• 1998: A katolikus és a protestáns iskolai hagyomány szerepe a magyar nyelv mai grammatikai modeljének kialakulásában. In: A magyar művelődés és a kereszténység. La civilta ungherese e il cristianesimo, I-III. köt. Budapest-Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. 1110-1115.
   
• 1999: A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a lengyel anyanyelvi tanulók szempontjából. Referat przedstawiony na Międzynarodowej Konferencji Hungarologicznej w Debrecen. In: Hungarologische Beiträge, 12, Universität Jyväskylä. 5-16. [Társszerző Kozák Ildikó)
   
• 2000: Relacje między węgierską gramatyką opisową i praktyczną gramatyką języka węgierskiego, Przegląd glottodydaktyczny, 17. Język polski i język węgierski – w poszukiwaniu tertium comparationis. In: Polono-Hungarica, nr 8, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, 181-192. A magyar és a lengyel főnevek jelentéseinek kvantitatív elemzése szótári anyagon. In: Polono-Hungarica nr 8, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék. 193-223.
   
• 2001: Kształtowanie się opisu fonetycznego języka węgierskiego w dawnych gramatykach węgierskich, In: Hungaro-Slavica. 2001. Studia in honorem Iani Bańczerowski, ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Budapest, 16-21. European Languages and the Model of Linguistic Description of the XVIII c. Bilingual Grammars of Hungarian. The Case of J. Thomas and M. Adámi. In: Studia Fenno-Ugrica Groningana 2, Finno-Ugrians and Indo-Europeans: Linguistic and Literary Contacts, ed. Rogier Blokland, Cornelius Hasselblatt, Maastricht: 9-14. Wpływ gramatyki języków fleksyjnych na model opisu języka węgierskiego. Problemy z interpretacją przypadka. Biuletyn Polskiego Towarzystwa Językoznawczego LVII, 77-89.
   
• 2002: Indeksy w Semantyce leksykalnej Ju. D. Apresjana, Zagadnienia Informacji Naukowej nr 1(79), 61-77. Jurij D. Apresjan, Semantyka leksykalna. Synonimiczne środki języka, wyd. II, Poradnik językowy nr 6 (595), 9-14. Indexing documents as establishing criteria of relevance. In: Interpreting for relevance: Discourse and translation abstracts, University of Warsaw: Institute of English Studies, 15-16. Nationality Stereotypes in Contemporary Hungarian Newspapers. In: Language and the Modern Media, 37. Linguistic Colloquium, Friedriech Schiller-Universität, Jena, 19-20.
   
• 2003: Quelques notions universelles dans le dictionnaire hongroise et les textes de presse contemporains (démocratie, parlamentarism, Europe, européanisme). In: Dictionnaire des notions politique et sociales des pays d’Europe centrale et orientale. Cahiers No 1 et 2, sous la direction de Henri-Claude Grégoire et Danuta Bartol, 77-90.
   
• 2004: A lengyel-magyar barátság sztereotípiája a rendszerváltás előtt és után. Magyar sajtószövegek alapján. In: Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 9-14.) előadásai, I-II., szerk. Jankovics József, Nyerges Judit, Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 1860 l. Stereotyp Polaka w świetle rozmówek polsko-węgierskich. In: Multikulturalitás, nemzeti identitás, kisebbségek Magyarországon és Lengyelországban. Nyelv – Irodalom – Kultúra. Szerk. Flórian Éva. Debrecen: Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézet – Lengyel Nyelv és Irodalom Tanszék, 73-72. Indexing documents as establishing criteria of relevance. In: Relevance studies in Poland. Vol. I. University of Warsaw: Institute of English Studies. 275-284. Extralinguistic Knowledge and Interpretation of Socio-political Columns in Hungarian Magazines. In: Interpreting for relevance: Discourse and translation. Conference II Abstracts. University of Warsaw: Institute of English Studies. 11-12.

prof. dr habil. Bożenna Bojar
professzor

általános nyelvészet

mail: b.bojar et uw.edu.pl

 

dr. habil. Adrienne Körmendy
professzor

magyar történelem

Könyvek és cikkek 

• 1973: A XIII-XIV. századi magyarországi településtörténet egy jogi problémájáról. In: A magyar középkor kutatóinak nagyvázsonyi találkozóján elhangzott előadások, hozzászólások. Veszprém, 1973. 95-102.
   
• 1974: A soltész („more scultetorum”) telepítette falvak a Szepességben (XIII-XIV. sz.). In: Agrártörténeti Szemle. 3-4. sz., 305-348.
   
• 1981: Magyarország történeti chronológiája. Főszerk. Benda Kálmán. I. köt. A kezdetektől 1526-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kształtowanie się inteligencji świeckiej na Węgrzech w wiekach średnich. Kwartalnik Historyczny. 489-497.
   
• 1984: Kształtowanie się pojęcia „prawa niemieckiego” (ius Teutonicum) w Europie Środkowo-Wschodniej w XIII-XIV wieku. Przegląd Historyczny, LXXV. z. 3. 481-492.
   
• 1986: A falusi plébániák hatása a faluközösség kialakulására a XIII-XIV. században. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Red. E. Fügedi. Budapest, 117-158, 324-334.
   
• 1987: Kształtowanie się organizacji parafialnej na Spiszu w XIII w. a rozwój społeczno-gospodarczy regionu. Kwartalnik Historyczny. z .3. s.377-398.
   
• 1990: Świadomość narodowa i państwowa na Węgrzech w średniowieczu. Stan badań. In: Państwo, naród, stany w świadomości wieków średnich. Pamięci Benedykta Zientary 1929-1983., szerk. A. Gieysztor i S. Gawlas, 100-110.
   
• 1995: Melioratio terrae. Vergleichende Untersuchungen über die Siedlungsbewegung im östlichen Mitteleuropa im 13-14. Jahrhundert, Poznań.
   
• 1997: Okcydentalizacja Europy Środkowej ze szczególnym uwzględnieniem Węgier w okresie średniowiecza. In: Polska i Węgry w kulturze i cywilizacji europejskiej. Red. J. Wyrozumski, Kraków, 1997. 23-34.
   
• 2000: Osadnictwo na Spiszu w XII-XIV wieku. Podłoże wielokulturowości Spisza. In: Spisz – wielokulturowe dziedzictwo. Red. Antoni Kroh. Pogranicze-Sejny.115-124
   
• 2001: Struktur des Grundeigentums in Nordungarn im 11. bis 13. Jahrhundert. In: Questiones medii aevi novae, vol. 6. 3-22.
   
• 2002: Mittelalterliche aedificatio terrae im Lichte der ungarischen Historiographie. In: Historiographical Approaches to Medieval Colonization of East Central Europe. A comparative analysis against the background of other European inter-ethnic colonisation processes in the Middle Ages. Ed. Jan M. Piskorski. New York. 145-177.
   
• 2003: Struktura społeczno-gospodarcza średniowiecznego Spisza (Przegląd problematyki i dorobku historiografii węgierskiej). In: Terra Scepusiensis. Stan badań nad dziejami Spiszu. Red. R. Gładkiewicz, M. Homza., Wrocław-Levoca. 269-274.
   
• 2005: Györffy György: Król Stefan i jego dzieło. Warszawa, Rytm. (a lengyel kiadás tudományos előkészítése).
   
• 2008: Węgry 2005. In: Europa Środkowo-Wschodnia. Szerk W. Roszkowski, Rocznik XV, Warszawa. 273-286, 411-422.
   

dr. hab. Andrzej Sieroszewski
professzor

Irodalomtörténet

Könyvek 

• 1970: Maurycy Beniowski w literackiej legendzie. Warszawa.
   
• 1974: A soltész („more scultetorum”) telepítette falvak a Szepességben (XIII-XIV. sz.). In: Agrártörténeti Szemle. 3-4. sz., 305-348.
   
• 1976: Węgierska i polska powieść historyczna w dobie romantyzmu. Warszawa.
   

Egyéb publikációk 

• 1969: Benyovszky Móric a magyar és a lengyel irodalomban. In: Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből, szerk. Csapláros István et al., Budapest, Akadémiai Kiadó, MTAkadémia ITI, Lengyel Tudományos Akadémia Irodalmi Kutató Intézet.
   
• 1973: A lengyel és a magyar történelmi regény fejlődése a romantika korában. Filológiai Közlöny 3-4. sz.
   
• 1979: Problematyka polska w kręgu wschodnioeuropejskich zainteresowań László Németha. In: Z dziejów polsko-węgierskich stosunków historycznych i literackich. Warszawa.
   
• 1986: Magyarország és Közép-Európa Németh László gondolati rendszerében. Literatura. 1-2. sz.
   
• 1988: Über die Pflichten des Hungarologen als Vermittler zwischen den Kulturen am Beispiel Polens. Berliner Beiträge zur Hungarologie. 3. Berlin-Budapest. Az emberi magatartás példái Németh László regényeiben. In: A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Róma – Nápoly, 1996. szeptember 9-14. 1. kötet, szerk.: JANKOVICS József et al., Budapest – Szeged, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum, 1354-1359.
   

Szépirodalmi fordításai 

• 1959: Kaffka Margit Barwy lata [Színek és évek]. Warszawa.
   
• 1960: Szabó Magda Sarenka [Az őz]. Warszawa.
   
• 1961: Kosztolányi Dezső Ptaszyna [Pacsirta]. Warszawa.
   
• 1962: Gárdonyi Géza Byłem niewolnikime Hunów [A láthatatlan ember]. Warszawa
   
• 1965: Fejes Endre Cmentarz starego żelastwa [Rozsdatemető]. Warszawa.
   
• 1968: Somogyi Tóth Sándor. Byłeś prorokiem [Próféta voltál, szívem]. Warszawa.
   
• 1969: Németh László Litość [Irgalom]. Warszawa.
   
• 1982: Németh László Ojciec i syn [A két Bolyai]. In: Antologia współczesnego dramatu węgierskiego, wybor. i wstep. Andrzej SIEROSZEWSKI, [przeloz. Camilla MONDRAL et al.], Warszawa : Panstw. Inst. Wyd., 1982;
   
• 2000: Kiss Gy. Csaba Dziennik polski [Lengyel napló]. Warszawa.
   

dr Elżbieta Cygielska
professzor

Irodalomtörténet

• 1971: A Vörösmarty-versek lengyel fordításairól, Irodalomtörténeti Közlemények. 4 sz., 488-489. Az Ady iránti lengyelországi érdeklődés kezdetei, Filológiai Közlöny, 3-4. sz., 521-525.
   
• 1972: Lenartowicz a Węgry, Kraków: Wydawnictwo Naukowe WSP. 16 l.
   
• 1973: Néhány újabb adat Madách Imre: Az ember tragédiája c. művének lengyelországi fogadtatásáról. Filológiai Közlöny. 3-4 sz., 452-456.
   
• 1974: M. Gawalewicz. „Z motywów ludowych. Nieznane przekłady Petőfiego”. Acta Philologica, nr, 6. Warszawa: Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego. 80-86.
   
• 1977: Mały słownik pisarzy węgierskich , Warszawa: Wiedza Powszechna, (együttműködés)
   
• 1978: Nowsze dane do polskiej recepcji „Tragedii człowieka” Imre Madácha. In Studia z dziejów polsko-węgierskich stosunków literackich, Warszawa. 295-300.
   
• 1987: Szecesszió a lengyel és a magyar irodalomban. Új Írás 3. sz., 68-82. Polscy korespondenci Lajosa Áprilyego, In: Z dziejów polsko-węgierskich stosunków historycznych i literackich, Wyd.UW, Warszawa. Áprily Lajos lengyel barátai. Confessio, 3. sz., 52-60.
   
• 1988: János Tomcsányi (1873-1935). Popularyzator i tłumacz literatury polskiej na Węgrzech. Warszawa: Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego, 91 l.
   
• 1989: Różne oblicza literackie jednej monarchii. In: My i oni. Obcość czy wspólnota, Warszawa: Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego, 30-43.Szecessziós elemek a lengyel és a magyar irodalomban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében, I-II. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján, Budapest-Wien, 1991. 976-982.
   
• 1991: JProblem secesji literackiej w Polsce i na Węgrzech, Acta Philologica, 20. sz. (Warszawa), 197-205.
   
• 1991: Literatura węgierska w Polsce w XX wieku. In: Słownik literatury polskiej XX wieku, Ossolineum.
   

• 1980: Bibliografia literatury węgierskiej w Polsce. Cz. III. Literatura krytyczna. Warszawa: Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego. (együttműködés)
   
• 1982: Dom bez drzwi. Antologia opowiadań węgierskich. Wybór i wstęp. Kraków: Wydawnictwo Literackie.
   
• 1988: Zsigmond Móricz: Ptaszyna boża i inne opowiadania, t. I-II, Wybór, Kraków 1988 A magyar irodalom népszerűsítése:
   
• 2001: Csáth. Literatura na świecie. 2-3., sz.. 90-99.
   
• 2002: Nyugat. Literatura na świecie. 7-9. sz., 255-293.
   
• 2008: A magyar irodalom fogadtatása Lengyelországban az utolsó néhány évben. In: Wspólną drogą. Közös úton. Pe drumun comun. Spolocnou cestou. Az I. Békéscsabai Nemzetközi Irodalmi Konferencia Anyaga. Békéscsaba. 25-33.
   

• 1977: Székely András. Mihály Munkácsy. Warszawa: Arkady.
   
• 1978: H. Takács Marianna. Bartolomé Estéban Murillo. Warszawa: Arkady.
   
• 1982: Klaniczay Tibor. Renesans Manieryzm Barok. Warszawa: PWN
   
• 1994: György Lukács: Endre Ady (s. 76-81); Kultura estetyczna. In: Pisma krytyczno-teoretyczne Georga Lukácsa 1908-1932, 154-162. Warszawa: Instytut Kultury.
   
• 2000: Szinyei Merse Anna. W nurcie impresjonizmu. Kraków 
  Örs Csete: Budapeszt 1956. Węgrzy, Polacy – twarze i losy. Budapest 1956. Warszawa: Rytm. 
  Ady Endre. Pocałunek Rozalii Mihályi. Literatura na świecie, 7-9. sz. 
  Ignotus: Lud Wschodu. Literatura na świecie, 7-9. sz. 
   
• 2001: Anzelm Bárány. Była sobie kiedyś wolność prasy. In: Janusowe oblicze transformacji na Węgrzech 1900-1998. Warszawa: PAX.
   
• 2003: Kertész Imre. Fiasko. Warszawa: W.A.B.
   
• 2004: Kertész Imre. Niepotrzebny inteligent. In: Język na wygnaniu. Warszawa: W.A.B. Przestrogi Świętego Stefana. In: Testament Świętego Stefana. Przestrogi i Statuty. Warszawa.
   
• 2005: Pál. Potomkowie fotografa. Literatura na świecie, 9-10. sz.
   
• 2006: Kertész Imre. Dziennik galernika. Warszawa: W.A.B. 
  Spiró György. Niewola. (Részletek.) Literatura na świecie, 3. sz.
   
• 2007: Dragomán György. Biały król. Wołowiec: Czarne
  Zsuzsa Rakovszky. Cień węża. (Részletek.) Literatura na świecie, 11-12. sz.
  Zsuzsa Rakovszky. Rok spadającej gwiazdy.(Részletek.) Literatura na świecie, 11-12. sz.
   

dr. Csilla Gizińska
professzor

Irodalomtörténet

Könyvek és cikkek: 

• 2004: Dramat węgierski lat 1945-1989 i jego życie na scenach polskich. Warszawa: Katedra
   
• 2006: A kisváros motívuma Krúdy Gyula és Bruno Schulz prózájában. In A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Az előadások összefoglalói. Debrecen, 97. Polski rycerz na węgierskich kresach pod koniec XVI-go wieku. In: Magyarország védelme – Európa védelme. Petercsák T.-Berecz M. red., Eger, 2006. Studia Agriensia 24. 215-238.
   

dr Elżbieta Szawerdo
professzor

irodalomtörténet, hungarológia

• 1991: Czyżby powrót do struktury szkolnictwa okresu międzywojennego? (Eksperyment ośmioklasowego gimnazjum w Budapeszcie. Kwartalnik Pedagogiczny, 1. sz., 109-118.
   
• 1995: Węgry – przewodnik. Warszawa
   
• 1998: Utwory socjograficzne i dokumentalne w węgierskiej literaturze okresu międzywojennego. Acta Philologica 25. sz., 131-141.
   
• 1999: Két szerkesztő – Osvát Ernő a Nyugatban és Mieczysław Grydzewski a Wiadomości Literackie-ben. Hungarológia. 1-2. sz., 118 – 128.
   
• 2003: A „Nyugat” Magyarországon és a ” Wiadomości Literackie” Lengyelországban, In: Nauczanie poprzez kulturę. Warszawa [konferenciaanyag.]
   
• 2004: Bajki Gáspára Heltaiego i Biernata z Lublina. In: Lengyelek és magyarok a XVI. századi Európában, Balassi Bálint és Báthory István kora – Tanulmányok a 2004. április 27-28-án Krakkóban megrendezett nemzetközi konferencia anyagából, Krakkó: 245-254.
   
• 2005: József Attila költészetének lengyelországi fogadtatása. In: Híres vagy, hogyha ezt akartad. József Attila recepciója külföldön. Budapest, 65-88. [Társszerző Gizińska Csilla.)
   
• 2006: „Nyugat” na Węgrzech i „Wiadomości Literackie” w Polsce. Warszawa, 250 l.
   

Marta Gedeon, M.A.
professzor

magyar nyelvi lektorátus

Ildikó Kozak, M.A.
professzor

magyar nyelvi lektorátus

Halina Grzymska, M.A.
professzor

könyvtárvezető

h.grzymska et uw.edu.pl

Grażyna Kwiatkowska
professzor

titkárság

hungarystyka et uw.edu.pl

professzor

magyar nyelvészet

Szymon Pawlas, M.A.
professzor

finnugor nyelvészet

Magdalena Roguska M.A.
professzor

magyar irodalomtörténet

Joanna Więcławska, M.A.
professzor

magyar történelem

Małgorzata Wilińska, M.A.
professzor

magyar nyelvészet