A Nyitrai Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke

• 1. magyar nyelv és irodalom tanárszak
• 2. magyar-szlovák fordító- és tolmácsképzés

Ezen kívül egy mesterképzés (MA):

• 1. magyar nyelv és irodalom tanárszak

E szakokra minden évben lehet jelentkezni. A tanári szakoknak az új, a bolognai képzési rendszernek megfelelő tantervkidolgozása már megtörtént, az oktatás e képzési rendszer szerint működik. A hároméves bachelor-képzés után az érdeklődők kétéves master-képzésre iratkozhatnak be. Egyetemünkön kötelező a kétszakos tanárképzés, tehát a magyar mellé még egy másik tanári szakot is fel kell venni. A tanszéken az oktatás magyar nyelven folyik.

Fő területek:

A tanszék alapküldetéséből kifolyólag – magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés – elsősorban két tudományterületen, a nyelv- és irodalomtudományban fejti ki kutatói tevékenységét. A nyelvtudományban már a tanszék fennállásának első évtizedében körvonalazódott a néhány oktatóból álló nyelvészcsoport tudományos irányultsága, mely ekkor főleg a névtan, kisebb mértékben a nyelvjárástan, illetőleg a leíró nyelvtan és a stilisztika felé terelődött. A névtanon belül a kutatás mindenekelőtt a földrajzi nevek gyűjtésére és rendszerezésére összpontosult, de beindult a személynév-vizsgálat is. A földrajzi nevek közül is elsősorban a mikrotoponímia, a bel- és külterületi helynevek feltérképezésére vállalkoznak. Bár a begyűjtött névállomány fokozatosan bővült, de egy-két kivételtől eltekintve sem az adatbázis, sem annak már feldolgozása egészen a 90-es évekig publikáció formájában nem jelent meg. A 90-es évektől részben Telekiné Nagy Ilona, részben pedig a tanszéken tevékenykedő magyarországi vendégtanárok (Vörös Ottó, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ferenc) és fiatal oktatók (Bauko János) írásai alapján követhetők nyomon a Nyitrán folyó onomasztikai kutatások. A névtani témák mellett már a tanszék fennállásának első évtizedében is születtek olyan dolgozatok, melyek egy-egy szlovákiai magyarlakta település nyelvjárását írták le. Jóllehet mennyiségileg kevesebb munka foglalkozik a nyelvjárások leírásával, de minőségileg ezek sem maradnak el az akkori hagyományos, magyar dialektológiai kutatásoktól. A 90-es évek végétől kezdve a nyelvészoktatók számának növekedésével egyrészt a tanszéken addig nem létező új nyelvtudomány-ágak feladatkörébe tartozó kutatási témák jelentek meg, másrészt a tanszéken addig már meghonosodott névtani és dialektológiai kutatásokat új szemlélettel és módszertani megközelítésben kezdték végezni. Elsősorban a szocio- és pszicholingvisztika illetőségi közébe tartozó kétnyelvűségi, valamint mondat- és szövegértési témák kutatása hozott új színt a nyelvészeti kutatásokba. Az új irányvonalat, a nyelvnek a társadalmi tényezőkkel összhangban való leírását Menyhárt József, Presinszky Károly, Sándor Anna, Vančoné Kremmer Ildikó képviseli. Ezen kívül az új szemlélet termékenyítőleg hatott Sándor Anna, Menyhárt József és Presinszky Károly „népnyelvi búvárlat”-aira is. A nyitrai Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék nyelvészeti kutatásaival szerves része az egyetemes magyar tudományosságnak, s a Magyar Tudományos Akadémia külföldi műhelyeként az Arany A. László nevet viselő kutató műhelyként van jelen. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék irodalmi csoportját 2004-től négy tanár alkotja: Bárczi Zsófia, Benyovszky Krisztián, N. Tóth Anikó és Polgár Anikó. Pillanatnyilag a tagok elméleti munkássága műfajelméleti kérdésekre irányul és hasznosítja a szláv strukturalista-szemiotikai iskolákhoz kötődő szerzők (F. Wollman, J. Pospíšil, D. Hodrová stb.) valamint a történeti poétikával és próza-, illetve líraelméleti kérdésekkel foglalkozó kortárs magyar irodalomtudósok (Kulcsár Szabó Ernő, Angyalosi Gergely stb.) munkásságának hozadékát. A kétnyelvűség közép-európai irodalmi kontextusban való megnyilvánulásinak vizsgálata alkotja a szekció tagjainak másik kutatási területét. A kutatás elsődleges célja azoknak a régi, nehezen hozzáférhető, máig ismeretlen (vagy kevéssé ismert) magyar nyelvű irodalmi dokumentumoknak a feldolgozása (már megjelent művek esetén: újraértékelése), melyek keletkezése Szlovákiához (ezen belül Nyitrához) és a felvidéki kevert kultúrához köthető.

A tanszék rövid története

Az 50-es évek második felében az akkori Csehszlovákiában egymást követték az iskolareformok, melyek hatással voltak a felsőfokú intézményekre. Így a Pozsonyban működő három magyar tanszék sorsát is meghatározták, s ennek eredményeképpen: 1) a Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke beolvadt a Comenius Egyetem Magyar Szemináriumába 2) 2) az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára, s ott az 1959-ben létesített – az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény – Pedagógiai Institútum keretében a Magyar Tagozat egyetlen önálló tanszékeként működött tovább. A pozsonyi tanerők közül Csanda Sándor és Pesthy Mária vállalta a nyitrai oktatást. 1960 szeptemberétől Csanda vezetésével Kazimírné Pesthy Mária, Bartha Tibor, Szeberényi Zoltán és Révész Bertalan látta el az oktatói-nevelői feladatokat, hozzájuk csatlakozott 1961 őszén Teleki Tibor és 1962-ben Zsilka Tibor. 1969-től a tanszékhez tartozó Módszertani Kabinet elsősorban magyar iskolák oktatás-módszertani problémáival kezdett el foglalkozni. Ennek keretében Ľudovít Šmelík (szlovák nyelv és irodalom), Zsilka Tibor (magyar irodalom és stilisztika), Kovács László (magyar nyelv és irodalom), Vörös Vince (természettudományi tárgyak), Gyuriánné Kobza Mária (magyar és szlovák nyelv), Lánczosné Krúg Valéria (szlovák és orosz nyelv) tevékenykedett hosszabb-rövidebb ideig. 1968 decemberétől Szeberényi Zoltán vette át a tanszék irányítását, mivel Csanda Sándor átlépett a pozsonyi tanszékre, Kazimírné Pesthy Mária pedig önként megszüntette munkaviszonyát. Helyükbe 1968. december 1-jével Telekiné Nagy Ilona és Vörösné Sindár Júlia került az oktatók állományába, mely 1970-től Tőzsér Árpáddal és Olexo Annával bővült. Az 1968-as „prágai tavasz” időszakát követő konszolidáció következtében Teleki Tibor és Bartha Tibor elhagyni kényszerült a tanszéket (rehabilitációjukra 1990-ben került sor). 1974 szeptemberétől Révész Bertalan vette át a tanszék irányítását. 1975-ben a Módszertani Kabinet feloszlott, illetőleg a szlovák tanszék mellett az Irodalmi Kommunikáció és Kísérleti Módszertani Kabinet néven szerveződött újjá. 1974 végén Tőzsér Árpád és Olexo Anna lépett ki az állományból, helyükbe Alabán Ferenc és Gilányi Sándor került. 1980-ban ismét Szeberényi Zoltán került a tanszék élére, majd napjainkig Révész Bertalan, Alabán Ferenc, Laczkóné Erdélyi Margit, Telekiné Nagy Ilona és Sándor Anna váltotta egymást e tisztségben. A 80-90-es évek fordulóján új tanerők léptek a tanszék kötelékébe: Laczkóné Erdélyi Margit (1987), Sándor Anna (1990), Pileczky Marcell (1990), Balkó Irén (1991), Cselényi László (1991), Babróczkyné Fazekas Ilona (1992), Csanda Gábor (1994), Juhász Aladár (1995), Héderné Bugár Ágnes (1996). Ugyanezen időszakban többen távoztak a tanszékről: Gilányi Sándor (1988), Vörös Vincéné (1989), Szeberényi Zoltán (1995), Pileczky Marcell (1995), Csanda Gábor (1996). 1970-től hosszabb-rövidebb ideig a következő magyarországi vendégtanárok segítették a tanszék munkáját: Tungli Gyula, Kovács Győző, Mező András, Orosz Béla, Vörös Ottó, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ferenc, Balázs Géza, Vörös Ferenc, s 2005 őszétől Kozmács István. 1992-től Hungarisztika Tanszék néven működött a tanszék, majd 2004. március 1-jén a Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karára kerülve ismét a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék nevet viseli. Tanszékünknek jelenleg 10 főállású oktatója van. Sándor Anna tanszékvezető (nyelvtudomány) vezetésével (2001), Bárczi Zsófia (irodalomtudomány), Bauko János (nyelvtudomány), Benyovszky Krisztián (irodalomtudomány), Menyhárt József (nyelvtudomány), N. Tóth Anikó (irodalomtudomány) Polgár Anikó (irodalomtudomány), Presinszky Károly (nyelvtudomány), Vančo Ildikó (nyelvtudomány) és Kozmács István (nyelvtudomány) vendégtanár közreműködésével látja el feladatait.

Okatásról és vizsgakövetelményekről

Az elmúlt években tanulmányi programunkat a bolognai típusú képzési rendszer bachelor -master (BA-MA) követelményeinek megfelelően megújítottuk. Az első évben a hallgatók irodalomtörténeti és művelődéstörténeti áttekintéseket kapnak, valamint nyelvészeti tárgyú bevezető stúdiumokat folytatnak. A második és harmadik tanévben az áttekintő jellegű órák helyét elemző órák veszik át: leíró nyelvészet, szövegtani elemzések, irodalmi művek értelmezése stb. A hároméves bachelor-képzés után, melyet egyre inkább a gyakorlati ismeretek és készségek (szakmai tényismeret, írásbeli és szóbeli prezentáció) elsajátítására és fejlesztésére irányulnak, az érdeklődők kétéves magiszteri (master)-képzés keretében mélyítik el elméleti jellegű nyelvészeti, irodalmi, ill. művelődéstörténeti tudásukat és bevezetést kapnak az önálló kutatói munkába. Ezen a szinten zajlik a tanári mesterség kompetenciáit fejlesztő képzés is. Mind a bachelor-, mind a master-képzés szakdolgozat írásával zárul. Tanszékünk tagja az Erasmus-hálózatnak (partnereink a következő egyetemeken: Budapest-ELTE: Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Idegennyelvi és Irodalmi Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Magyar Irodalom Tanszék, Babes-Bólyai Egyetem, Kolozsvár), amelynek keretében a rendszeres tanár- és diákcsere programokat szervezünk. Ezen kívül tanszékünk kezdeményezésére egyetemünk együttműködési szerződést írt alá az MTA Irodalom Tudományi Intézetével, és az MTA Nyelvtudományi Intézetével való együttműködési szerződés előkészítése folyamatban van.

A tanszék oktatói

Bauko János, PhD. jbauko at ukf.sk

1996-ban a nyitrai Konstantin Egyetemen magyar-szlovák szakos tanári diplomát szerzett.

1996-tól a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa.

Előadásokat és szemináriumokat tart különböző nyelvészeti tárgyakból, főképpen fonetikából, morfológiából, lexikológiából és onomasztikából. A nyitrai Konstantin Egyetemen minden évben megszervezi a Szép magyar beszéd kiejtési versenyt, továbbá felkészíti a kari fordulón első helyezést elért hallgatókat az országos fordulóra. 1999-ben a Budapesti Tanítóképző Főiskolán megszervezett Szép magyar beszéd versenyének 27. országos döntőjén a zsűri tagjaként részt vett a bírálóbizottság munkájában. 1999-ben újabb diplomát szerzett a „pedagógia doktora” (PaedDr.) címmel. 2008-ban védte meg doktori (PhD.) disszertációját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészet Doktori Programján. A doktori értekezésének témája: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Publikációi és a konferenciákon elhangzott előadásai nagyrészt a névtan témakörében születtek. Ez idáig két monográfiája (Marcelháza halászatának szakszókincse, Ragadványnevek rendszere Izsán) és mintegy 40 tanulmánya jelent meg hazai és külföldi konferenciakötetekben, illetve szakfolyóiratokban (pl. Névtani Értesítő). Elsősorban a magyar-szlovák kétnyelvű környezet hatását vizsgálja a tulajdonnevek állományában, a társadalom és névhasználat összefüggéseit kutatja. Publikációi magyar és szlovák nyelven jelentek meg. Nyelvtudományi társaságoknak (Gramma Nyelvi Egyesület – Dunaszerdahely, Magyar Nyelvtudományi Társaság – Budapest) is tagja.

2001 Marcelháza halászatának szakszókincse. KT Kiadó, Komárom. Ragadványnevek rendszere Izsán. Nyitra, Univerzita Konštantína Filozofa, Filozofická fakulta.

2004 Hegymászó útnevek a Szulyói-sziklákon. In: Névtani Értesítő 26, Budapest, ELTE, 119-135. Személynévvizsgálatok a nyitrai Konstantin Egyetem magyar szakos hallgatói körében. In: Studia artis grammaticae et litterarum, Nyitra, A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Kiadványai I. Szerk.: SÁNDOR ANNA és VÖRÖS FERENC, 74-89.

2005 Diákragadványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben. In: Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. MNyTK. 224. Szerk. VÖRÖS FERENC, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 143-152.

2006 Ragadványnév-kutatások Szlovákiában. In: Vallanak a neveink múltról és jelenről. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Névtani konferencia Nyitrán 2005. június 2-4. MNyTK. 225. Szerk.: VÖRÖS FERENC, Budapest – Nyitra, Magyar Nyelvtudományi Társaság – Konstantin Egyetem, 110-124.

2007 Motivácia vzniku názvov horolezeckých ciest. In: Súradnice súčasnej onomastiky. Zborník materiálov zo 16. slovenskej onomastickej konferencie, Bratislava, Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Jazykovedný ústav Ľudovíta Štúra SAV, 190-203. Kétnyelvűség és ragadványnév-használat. In: Névtani Értesítő 29, Budapest, ELTE, 219-225. Köszönés- és megszólításformák kétnyelvű környezetben. In: Nyelv – irodalom – társadalom. A 2005. december 8-9-én A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban címmel a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke által szervezett konferencia előadásai. Szerk.: BÁRCZI ZSÓFIA – VANČONÉ KREMMER ILDIKÓ, Nyitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, 129-143.

2008 Slovensko-maďarské kontaktové javy v hovorenom jazyku v seriáli Susedia. In: Hovorená podoba jazyka v médiách, Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa, Filozofická fakulta, 229-237.

Doc. Kozmács István, PhD. ikozmacs at ukf.sk

1979-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanár, és finnugor nyelvész szakon. 1988-tól a JATE BTK Finnugor Tanszékének oktatója, 1994-97-ben az Udmurt Állami Egyetemen magyar nyelvet oktatott. 2006 ősze óta a nyitrai a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vendégtanára. Itt nyelvtörténetet, textológiát és szemantikát tanít. Tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Reguly Társaságnak, a finnországi Finn Irodalmi Társaságnak (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) és Finnugor Társaságnak (Suomi-ugrilaisen Seura). 2005-ben megkapta az Udmurt Köztársaság Kultúrájáért kitüntetést. Kutatásai a permi nyelvekre, különösen az udmurt nyelvre irányulnak. Ezen belül elsősorban az udmurt nyelv leíró grammatikájával (intranzitív konstrukciók), lexikológiával (udmurt-magyar szótár) foglalkozik. Doktori dolgozata az udmurt igeképzés egy speciális jelenségét dolgozta fel. Udmurt szótára mellett az udmurt nyelvet élő nyelvként oktató tankönyve jelent meg. Műfordításokat készített finnből és udmurtból (jelentősebbek Paavo Haavikko Vaskor című eposza és Vjacseszlav-Ar Szergi Lepkelelkek című regénye).

2002 Udmurt-magyar szótár, Szombathely, Savaria University Press, 2002. [2003], 532 p. (Rec: Zaicz Gábor: Oroszországi finnugor nyelvek szótárai magyarul. In: Finnugor Világ, 2004 (IX.) 1. szám, 31-33.)

2003 Az argumentum elhagyása az udmurtban. In: Uráli TÁRGYaló 2002. január 10-12., szerk. Oszkó Beatrix, Sipos Mária, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapesti Uráli Műhely III, 84-95.

2004 Adalékok az antikauzatív/inchoatív igepárok tipológiájához az udmurt alapján. In: Mikola-konferencia, 2002, szerk. Mészáros Edit, Szeverényi Sándor, Wagner-Nagy Beáta, Szeged, SZTE Finnugor Tanszék, 85-90. A rendszerkényszer egy érdekes példája: az udmurt nem láthatósági múlt paradigmájának története. In: Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Agrártudományi Szekció, Műszaki és Természettudományi Szekció, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szekció Kecskemét, 2003. november, szerk. biz.: Lévai Péter et al., [Kecskemét], Kecskeméti Főiskola.

2005 Az udmurtok. In: A Volga-Káma vidék finnugor népei. (szerk.: Pusztay János), Szombathely, BDF, Az Uraliszitikai Tanszék kiadványai 11. 73-109.

2006 Uralisztika uráli nyelvészet, szerk.: Kozmács István, Sipőcz Katalin, Budapest, Bölcsész Konzorcium. Szóképzés. In: Uralisztika uráli nyelvészet, szerk.: Kozmács István, Sipőcz Katalin, Budapest, Bölcsész Konzorcium, 117-135. A birtokos személyragozás és a birtokos szerkezetek. In: Uralisztika uráli nyelvészet, szerk.: Kozmács István, Sipőcz Katalin, Budapest, Bölcsész Konzorcium, 41-65.

2007 Kontextus és grammatikalitás – az udmurt akkuzatívusz használatáról. In: Grammatika és kontextus – új szempontok az uráli nyelvek kutatásában, szerk.: Csepregi Márta és Virpi Masonen, Budapest, ELTE Finnugor Tanszék, Uralisztikai Tanulmányok 17., 156-165.

2008 Megvalósult gyermekálom (Munkácsi Bernát udmurtföldi útja). A naplót és a levelezést közreadja, a jegyzeteket írta: Kozmács István, Pozsony, Ab-Art.

Ar-Szergi, Vjacseszlav: Lepkelelkek. Szombathely, Savaria Kiadó, 2005.

Az -sýk- képző az udmurt (votják) igeképzés rendszerében. PhD értekezés, 2004, 196 p.

Menyhárt József, PhD nyhart at ukf.sk

1999-ben a pozsonyi Comenius Egyetem magyar-német szakán tanári oklevelet szerzett. 1999-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza, 1999-2001 között a Galántai Magángimnázium tanára. 2001-től a dunaszerdahelyi székhelyű Gramma Nyelvi Iroda szervezőtitkára. 2004-től a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán működő Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatója. A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport (1999), a Gramma Egyesület (2001) és a Kempelen Farkas Társaság (2002) tagja. Nyékvárkony nyelve című disszertációs munkáját az ELTE szociolingvisztikai PhD programjában 2007-ben védte meg. Kutatási szakterülete: szociolingvisztika, ezen belül foglalkozik a Szlovákiában működő felekezetek nyelvpolitikájával, a kétnyelvű hivatali nyelvhasználattal, s vizsgálja a többnyelvű roma kisebbség nyelvhasználatát. A dialektológia területén a csallóközi-szigetközi nyelvjárással s annak lexikológiai vizsgálatával foglalkozik, kutatásai célja a csallóközi tájszótár elkészítése.

1999 Deutsche Lehnwörter in der Mundart von Nyékvárkony. In: Edith Funk – Werner König-Manfred Renn Hrg. Bausteine zur Sprachgeschichte, Heidelberg, Universitätsverlag G. Winter, 357-361.

2001 Nyelvhasználatunk zabigyerekei. (Tűnődés kontaktusjelenségeink pragmatikáján). In: Fórum Társadalomtudományi Szemle. 3/1. 121-137.

2002 Nyelvünk és törvénye (A hivatalos ügyintézés nyelve Dunaszerdahelyen és Nyékvárkonyban a kisebbségi nyelvhasználati törvény érvénybelépése óta). In: Tanulmányok a kétnyelvűségről, szerk.: Lanstyák István, Simon Szabolcs, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó. 34-56.

2003 Egyház és nyelv. A katolikus egyház nyelvpolitikája Szlovákiában. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle. 5/2. 3-31.

2004 Élő nevek forrásánál. In: Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. szerk.: P. Lakatos Ilona, T. Károlyi Margit, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 269-277.

2005 Hivatali nyelvhasználat Nyékvárkony községben. In Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat, szerk.: Vörös Ferenc, Budapest – Nyitra – Somorja, Magyar Nyelvtudományi Társaság – Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara – Fórum Kisebbségkutató Intézet – Lilium Aurum, 41-48.

2006 (Szabómihály Gizellával) Mehrspachigkeit in den Rechtsnormen und in der Wirklichkeit. Die Anwendung von Sprachgesetzen in der Slowakei. In: Gelebte Mehrsprachigkeit, Hgb.: Peter Cichon Akten des Wiener Kolloquiums zur individuellen und sozialen Mehrsprachigkeit. 5./6. XI. 2005. Wien, Praesens Verlag.

2007 (M. Pintér Tiborral) Nyelvek és lehetőségeik Malomhelyen. Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében, szerk.: Bartha Csilla, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 293-306. .mikor már mink olvadunk bele! Kontaktusjelenségek vizsgálata Nyékvárkonyban. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle. 9/4. 97-109.

Presinszky Károly, PhD kpresinszky at ukf.sk

Magyar nyelvjáráskutatással és a magyar-szlovák kétnyelvűség vizsgálatával foglalkozik. 2000-ben a Nyitrai Konstantin Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos tanári diplomát, majd 2001-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Szakdolgozatában és egyetemi doktori munkájában a Nyitra-vidéki Nagycétény község magyar nyelvjárásával és nyelvhasználatával foglalkozott. 2003-tól a Nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. Elsősorban leíró nyelvészetet, általános nyelvészetet és nyelvművelést oktat. 2001-től az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2008 áprilisában summa cum laude védte meg doktori értekezését, melynek címe A nagyhindi magyar nyelvjárás és nyelvhasználat. A magyar nyelvjárások atlaszának kutatópontjaként is szolgáló Nyitra-vidéki Nagyhind nyelvjárásával 2003-tól foglalkozik. Kutatási eredményeiről nyelvtudományi konferenciákon, és publikációkon keresztül is beszámolt. 2004-ben a VII. Nemzetközi Nyelvtudományi Kongresszuson, majd a III. Gramma Nyelvészeti Napokon, ill. a Magyar Nyelvjárások 2004-es évkönyvében a nagyhindi illabialitás változásait mutatta be. 2005 júniusában, a Nyitrai Névtani Konferencián a nagyhindi személynevek illabialitását vizsgálta, majd októberben a Regionális Dialektusok, Kisebbségi Nyelvhasználat című somorjai konferencián Nagyhind és Kupuszina családneveinek összefüggéseiről, nyelvjárástörténeti észrevételekről számolt be. 2006-ban Bükön, a 14. Élőnyelvi Konferencián a nagyhindi tájszavak változásairól szólt, majd 2007-ben Szombathelyen, az V. Dialektológiai Szimpozionon nagyhindi attitűdvizsgálatok eredményeit mutatta be. A nagyhindi nyelvjárás vizsgálatához ösztöndíjban részesítette a Domus Hungarica Scientiarium et Artium, valamint az MTA Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíj Program. A dialektológiai kutatásokon kívül további publikációi a szlovák-magyar egyéni kétnyelvűség és fordításkutatás témakörében jelentek meg. Eredményeit magyar és szlovák nyelvtudományi konferenciákon prezentálta. Presinszky Károly tagja a komáromi Selye János Kollégiumnak, a Kempelen Farkas Társaságnak (a szlovákiai magyar doktoranduszok társaságának), a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoportnak, a Gramma egyesületnek és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.

2002 Kontaktusjelenségek a nagycétényi magyar nyelvhasználatban. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 3. szám, 129-142.

2004 A nyelvhasználat kutatása egy kisebbségi magyar beszélőközösségben. In: Studia artis grammaticae et litterarum, szerk.: Sándor Anna – Vörös Ferenc Nitra, A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Kiadványai I., 26-46. A nagyhindi illabialitás változásai. In: Magyar Nyelvjárások, XLII., szerk.: Hoffmann István – Kiss Tamás – Nyirkos István, Debrecen, 41-50.

2005 „De lassan elsajátítottam a magyar nyelvet és mindent, ami vele volt kapcsolódva”. Egy szlovák-magyar kétnyelvű beszélő írásbeli nyelvhasználata. In: Tanulmányok a kétnyelvűségről III., szerk.: Lanstyák István – Menyhárt József, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 96-119. Nyelvjárástörténeti észrevételek Nagyhind és Kupuszina családnevei alapján. In: Regionális dialektusok. Kisebbségi nyelvhasználat, szerk.: Vörös Ferenc, Somorja, MNYTK, 115-118.

2006 A nagyhindi családnevek illabialitásáról. In: Vallanak a neveink múltról és jelenről. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Névtani konferencia Nyitrán. 2005. június 2-4., szerk.: Vörös Ferenc, Budapest-Nyitra, MNYTK, KETK, 125-133. Változások a nagyhindi nyelvjárás magánhangzórendszerében. (Zmeny v samohláskovom systéme nárečia Veľkých Chyndíc). In: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2006/3, 183-189.

2007 Vélekedések a nyelvről egy nyelvcserehelyzetben lévő közösségben. (Postoje k zmene jazyka vo vybranej lokalite). In: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2007/4, 121-134. Különbségek egy szlovák-magyar kétnyelvű beszélő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásai között. In: Nyelv – irodalom – társadalom. (A 2005. december 8-9-én a Felvidék szerepe a magyar tudományosságban címmel a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke által szervezett konferencia előadásai.), szerk.: Bárczi Zsófia – Vančoné Kremmer Ildikó, Nyitra, UKF, 83-90. Attitűdvizsgálatok Nagyhinden. In: V. Dialektológiai szimpozion, Szombathely, 2007. augusztus 22-24., szerk.: Guttmann Miklós – Molnár Zoltán, Szombathely, A Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai VIII. 215-222.

Doc. Sándor Anna, PhD asandorova at ukf.sk

1974-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-latin, 1983-ban történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1974 és 1985 között gimnáziumi tanár, majd 1990-től oktató a Nyitrai Pedagógiai Fakultás (ma Konstantín Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom tanszékén. 1986-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen PhDr., 2000-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelvészetből PhD tudományos fokozatot szerzett. Ugyanitt 2005-ben habilitált magyar nyelvészetből, s ezáltal elnyerte a Dr. habil. és egyetemi docens címet. 2001-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. Tudományos tevékenysége elsősorban a nyelvjáráskutatásra, nyelvföldrajzi kérdésekre és a szociolingvisztikára irányul. Néhány publikációja a névtan, fordítástudomány és az anyanyelvi oktatás kérdéseit is érinti. E témakörökben több tudományos projektet vezetett a múltban, és vezet ma is, s ezenfelül a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete egyik, az Európai Unió által támogatott projektjének (DILING) is résztvevője volt. Nyelvjáráskutatói tevékenységét a Magyar Nyelvtudományi Társaság (Bp.) 1992-ben Csűry Bálint Díjjal ismerte el. A nyelvjáráskutatás és a szociolingvisztika témakörében született meg az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban c. monográfiája (Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2000, p. 176), mely mind módszereiben, mind pedig szemléletében eltér a hagyományos nyelvjárásleírásoktól, helyette a nyelvhasználat szociodialektológiai szempontú vizsgálatát és leírását alkalmazza. További jelentős munkája a nyelvföldrajz témakörébe tartozik: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2004, p. 360). E kiadvány jelentősége tudományos-szakmai érdemei mellett abban is rejlik, hogy ez az első olyan regionális nyelvjárási atlasz, mely a mai Szlovákia területén beszélt nyelvjárásokat nyelvföldrajzi módszerrel mutatja be. Sándor Anna tudományos tevékenységének további eredményeit számos magyarországi, szlovákiai és egyéb külföldi tudományos folyóiratban, tanulmánykötetben és konferenciákon, valamint különböző külföldi egyetemek vendégelőadójaként adja közre.

2000 Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség, Bratislava, Kalligram, 174. p.

2001 A nyelvi attitűd kisebbségben. In: Magyar Nyelv XCVII, 2001/1. szám, 87-95.

2002 A társadalmi és földrajzi tényezők szerepe a Nyitra-vidéki tájszóállomány alakításában. In: Társadalom – Tudomány, szerk.: Gyurgyík László és Kocsis Aranka, Bratislava, Kalligram, 96-116. Az informális és formális beszédhelyzetek kontaktusjelenségei. In: Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről. Red. Lanstyák I. – Simon Sz., Bratislava, Kalligram, 114-126.

2004 A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza, Pozsony, Kalligram. 360 p. „… S a nagyszülők beszélni tanulnak az unokák nyelvén” (a Nyitra- vidéki nyelvjárásgyűjtés szociolingvisztikai tanulságaiból). In. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, szerk.: P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit, Budapest, Tinta kiadó, 205-201.

2005 A továbblépés lehetőségei a szlovákiai magyar nyelvjáráskutatásban. In: Regionálisdialektusok, kisebbségi nyelvhasználat, red.: Vörös, Ferenc, Budapešt- Nitra – Šamorín, Magyar Nyelvtudományi Társaság – Fakulta stredoeurópskych štúdií UKF v Nitre – Inštitút Fórum, Lilium Aurum Kiadó, 107-113. A nyelv a tér- idő-társadalom hármas függvényében. Publikácie Katedry madarského jazyka a literatúry I. In: Studia artis grammaticae et litterarum. Univerzita Konštanína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych štúdií, Katedra madarského jazyka a literatúry, Nitra. 9-25. Sándor Anna – Vančo Ildikó. A magyar nyelv helyzete a Szlovákiai felsőoktatásban. In: Sült galamb? Magyar egyetemi tankönyvpolitika, szerk.: Kontra, Miklós, Šamorín – Dunajská Streda, Inštitút Fórum, Vydavatelstvo Lilium Aurum, 161-166.

Vančoné Kremmer Ildikó, PhD. ivancova at ukf.sk

A budapesti ELTE bölcsészkarán végzett magyar nyelv és irodalom valamint könyvtár szakon majd a pozsonyi Comenius Egyetemen angol tanári diplomát szerzett. PhD. tanulmányait az ELTE szociolingvisztikai doktori iskolájában végezte. Fogadó tanára Dr. Kiss Jenő és Dr. Gósy Mária volt. Mintegy másfél évtizedig tanított általános (Somorja, Szlovákia) és középiskolában (Párkány, Szlovákia). 2003 óta oktat a Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékén adjunktusként. Oktatási területe a szociolingvisztika, pszicholingvisztika, magyar nyelvtan tanításának módszertana, lexikológia. Több egyetemi doktori munka vezetője. 2004-től 2006-ig az Egyetemi Tanács tagja. 2006-tól a Közép-európai Tanulmányok Karának tudományos ügyekkel megbízott dékánhelyettese, a kari tudományos tanács tagja. Tagja a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodának és a Mercurius Társadalomtudományi Csoportnak, tagja az MTA Külső köztestületének. Fő kutatási területei a kisebbségi oktatásügy, tannyelvpolitika, valamint a kétnyelvűség pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai vetületei. Foglalkozik a kétnyelvű nyelvelsajátítással, a beszédészlelés és a beszédértés vizsgálatával, kétnyelvűségi attitűdkutatással, a szlovákiai magyar nyelvtankönyvek vizsgálatával. Kutatási eredményeit több hazai és külföldi konferencián mutatta be. Előadásaival rendszeresen részt vesz a Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke által szervezett pszicholingvisztikai nyári egyetemeken. Publikációi magyar, szlovák és angol nyelven jelentek meg.

1998 Észrevételek a gyermekkori kódválasztás és kódváltás változásairól. In: Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűség köréből, szerk.: Lanstyák István, Simon Szabolcs, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 116-135.

1999 Bujkáló anyanyelv. (Tanítási óra alatti kódváltás, szlovák tannyelvű iskolában). In: Nyelvi érintkezés a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre, szerk.: Lanstyák István – Szabómihály Gizella, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, 87-94.

2001 Magyar-szlovák kétnyelvű gyermekek mondat- és szövegértésének vizsgálata. In: Alkalmazott nyelvtudomány. Veszprém, I. évf. 2. sz. 23-45.

2003 A szeriális észlelés és a beszédhang-differenciálás vizsgálata magyar-szlovák kétnyelvű gyermekeknél. In: Tanulmányok a kétnyelvűségről II., szerk.: Lanstyák István – Menyhárt József, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó.

2005 Niekoľko poznámok k osvojeniu si akuzatívu v slovenskom a maďarskom jazyku. In: Individuálny a spoločenský bilingvizmus. Red. Jozef Štefánik, Bratislava, Univerzita Komenského. The Hungarian Language in Education in Slovakia. Leeuwarden Mercator Education, Netherland.

2007 Szlovákiai magyar alsó tagozatos olvasókönyvek és nyelvtankönyvek vizsgálata. In: A magyar nyelv és irodalom tankönyvek elemzése és fejlesztési lehetőségei a szlovákiai magyar oktatásban, Komárom, Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézete. 13-24. A beszédészlelés és a szövegértés problémái magyar-szlovák kétnyelvű gyermekeknél, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 116. p.

Bárczi Zsófia, PhD zbarcziova at ukf.sk

1996-ban szerzett diplomát a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (ma Konstantin Filozófus Egyetem) magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakon, ugyanebben az évben Besey-Tatárik Tanulmányi Díjban részesült. 1996-tól a nyitrai Hungarisztika Tanszék (jelenleg Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) oktatója, az elmúlt években főként szlovákiai magyar irodalmat és huszadik századi magyar irodalmat tanított. 1997-2000 között a Katedra folyóirat magyar irodalmi versenyét vezette, tevékenységét a folyóirat kuratóriuma 1999-ben Katedra-díjjal jutalmazta. Doktori értekezését az ELTE BTK Legújabb kori magyar irodalom PhD-programjának keretében summa cum laude minősítéssel védte meg 2006 szeptemberében, disszertációs témájának címe: Mécs László lírai beszédmódja. Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának és a Kempelen Farkas Társaságnak (a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók társasága) valamint a Sambucus Irodalomtudományi Társaságnak. 2003-ban a Szlovák Irodalmi Alap (Literárny fond) alkotói ösztöndíjában részesült. 2004-ben A keselyű hava című elbeszéléskötete megkapta az Irodalmi Alap Nívó – díját, 2005-ben pedig a Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes szerzői díját, 2006-ban Trisztán és Izolda c. novellájával elnyerte a Szlovákiai Magyar Írók Társasága: Az év irodalmi alkotása-díját. Kutatásai a húszas-harmincas évek magyar irodalmára irányulnak, ezen belül elsősorban az időszak szlovákiai magyar irodalmával és a katolikus irodalommal foglalkozik. Feltárta Mécs László eddig ismeretlen, 1946 után írt verseit; ez irányú kutatásait doktori értekezéséhez is felhasználta (Mécs László lírai beszédmódja, 2005). Jelenleg a költő kéziratos verseit rendezi sajtó alá (a Madách-Posonium Kiadó Fekete Zúzmara címmel jelentet meg egy Mécs – válogatást 2005-ben, a Szent István Társulatnál pedig a költő összegyűjtött műveinek megjelenését készíti elő). Írásai elsősorban itthoni lapokban olvashatók (Kalligram, Irodalmi Szemle, Szőrös Kő), de találkozhatunk nevével magyarországi kiadványokban is (Literatura, Irodalmi Figyelő, Új Forrás).

2004 Szombathy Viktor: Szellemidézés. Riportok, interjúk, emlékek, jegyzetek, 1923-1939, Pozsony, Madách-Posonium, 192. p.

1999 Bujkáló anyanyelv. (Tanítási óra alatti kódváltás, szlovák tannyelvű iskolában). In: Nyelvi érintkezés a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre, szerk.: Lanstyák István – Szabómihály Gizella, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, 87-94.

2005 Mécs László költészetesztétikája és a katolikus irodalom. In: Irodalmi Szemle, 2005/11. 18-37. Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában 1918-2004: Prózairodalom. In: Irodalmi Szemle, 2005/5. 39-43. Szalatnai Rezső szerepe Mécs László újrafelfedezésében. In: Irodalmi Szemle, 2005/1. 60-65. „A mozdulatlan anyag élővé bűvölésével – magáévá szereti a világot”. In: Irodalmi Szemle, 2005/6. 34-38. Töredékes krónika. In: Kalligram. 2005/8-9.

2006 (Vančo Ildikóval): A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle. Galanta, Fórum inštitút, Spoločenskovedný ústav, 2006. Roč. 9. s.185-196. A szlovákiai magyar irodalom oktatásának hatása (helyzetjelentés). In: A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Šamorín, Fórum Társadalomtudományi Intézet.

2007 . Mécs László költészete az ötvenes-hatvanas években. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle. Roč. 9, č. 4 (2007). s. 48- 57.

2007 Szlovákiai magyar alsó tagozatos olvasókönyvek és nyelvtankönyvek vizsgálata. In: A magyar nyelv és irodalom tankönyvek elemzése és fejlesztési lehetőségei a szlovákiai magyar oktatásban, Komárom, Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézete. 13-24. A beszédészlelés és a szövegértés problémái magyar-szlovák kétnyelvű gyermekeknél, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 116. p.

Benyovszky Krisztián, PhD kbenyovszky at ukf.sk

Kritikusként, irodalomtörténészként és fordítóként egyaránt ismert. 1998-ban magyar-szlovák szakon diplomát szerzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, ugyanebben az évben lépett be az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatói kötelékébe, 1999-ben pedig megkezdte doktori tanulmányait a Szlovák Irodalom Tanszéken. A Selye János Kollégium abszolvense, a 2001-ben alakult Sambucus Irodalomtudományi Társaság elnöke. Az irodalomban 1998-tól van jelen, írásai az itthoni lapokon kívül magyarországi és csehországi kiadványokban is olvashatók (pl. Literatura, Irodalomtörténet, Helikon, Tiszatáj, Magyar Lettre Internationale, illetve Slavia, Opera, Slavica). Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, szlovák és cseh nyelvből fordít (legutóbb Michal Ajvaz: Az öreg varánusz visszatér című könyvét fordította magyarra, a kötet a Kalligram Kiadó gondozásában, Budapesten jelent meg 2004-ben). Eddig több mint 130 írást publikált és 25 konferencián valamint szakmai szemináriumon vett részt előadóként. 2002-ben első kötetét (Rácsmustra. Regényes olvasónapló Kaffka Margittól Bodor Ádámig)