A Helsinki Egyetem Finnugor Tanszéke

Név, elérhetőség

Helsingin yliopisto Suomalais-ugrilainen laitos FIN-00014

University of Helsinki P.O. Box 25, Finland

Honlap

University of Helsinki Department of Finno-Ugrian Studies FIN-00014

University of Helsinki P.O. Box 25, Finland

Honlap

A tanszék profilja

Oktatás

A helsinki finnugor tanszéken jelenleg öt BA-képzés folyik: általános finnugor nyelvészet (finn elnevezése: suomalais-ugrilaisen kielentutkimuksen yleinen linja), magyar nyelv és kultúra (unkarin kielen ja kulttuurin linja), általános balti-finn nyelvészet (itämerensuomalaisten kielten yleinen linja), észt nyelv és kultúra (viron kielen ja kulttuurin linja), valamint számi (lapp) kutatás (saamentutkimus). A számi kutatás kivételével mindegyik képzés ugyanezen elnevezéssel az MA-képzés szintjén is folytatódik. A számi tanulmányok is folytathatók MA-szinten, de nem önálló szakként, hanem az általános finnugor nyelvészet számi specializációján belül (saamen erikoistumislinja). A bolognai típusú képzésre való áttérés 2005-ben kezdődött tanszékünkön. Hároméves átmeneti periódus után – amelyben a régi és az új rendszer párhuzamosan működött – 2008 őszétől tértünk át véglegesen a bolognai típusú képzésre.

Kutatás

Fő területek:

A tanszék rövid története

A magyaroktatás története a tanszéken:

A Helsinki Egyetemen August Ahlqvist és Oskar Blomstedt már az 1860-as években megteremtette a magyaroktatás és -kutatás alapjait. 1881-1909 között Antti Jalava működött rendkívüli magyar lektorként, majd Yrjö Wichmann professzor tartott magyar nyelvészeti és irodalmi előadásokat. Az első állandó magyar lektori állást 1925-ben alapították, melyet Weöres Gyula töltött be 1942-ig. Őt Fazekas Jenő, Viljo Tervonen, majd Garam Lajos követte. A Magyar Intézet 1928-ban alakult; könyvtárunk magyar könyvgyűjteményének alapját a magyar állam ajándéka képezte. Az 1959-ben aláírt finn-magyar kulturális szerződés rendszeresítette a magyarországi vendéglektorok küldését a Helsinki Egyetemre. A vendéglektorok sorát Lavotha Ödön nyitotta meg, majd őt követte Szabó László, Nyirkos István, Keresztes László, Márk Tamás, Révay Valéria, Csepregi Márta, Máté József, Richly Gábor és Vecsernyés Ildikó. A magyar nyelv és kultúra vendégprofesszora 1983-ban kezdte meg működését a tanszéken Szathmári István személyében; őt Görömbei András, Imre László, Tolcsvai-Nagy Gábor, Csepregi Márta és Kovács Magdolna követte. Gerevich-Kopteff Éva 1978 óta dolgozik a tanszéken, először óraadóként, majd 1994-től állandósított magyar lektorként. Magyar nyelvet és kultúrát mellékszakként 1985, főszakként pedig 1990 óta lehet tanulni. Bürokratikus okokból a magyar nyelv és kultúra szakot 1999-ben a finnugor nyelvészet alá rendelték (ahogy az észt szakot a balti-finn alá), de ez nem változtatott azon, hogy a magyart továbbra is el lehet végezni főszakként, sőt doktorálni is lehet magyarból. A magyaroktatás történetéről Mikko Korhonen írt összefoglaló tanulmányt a Castrenianumin toimitteita 33. [Folia Hungarica 3., 1989, 9-16.o.] kötetében.   A finnugor tanszék rövid története A Helsinki Egyetem Finnugor tanszéke jelenlegi formájában 1992 óta működik, ekkor egyesült a balti-finn és a finnugor tanszék. A finnugor tanszék történetének gyökerei az 1800-as évekre nyúlnak vissza, ekkor kezdődött a Turkuból Hesinkibe átköltöztetett egyetemen a finn és a finnel rokon nyelvek tanítása. A finn nyelv első professzorává 1851-ben a szamojédkutató Matias Aleksanteri Castrént nevezték ki. Az első finnugor nyelvészeti professzúrát 1892-ben alapították a finn professzúra kettéosztásával; elsőként Arvid Genetz kapta meg a finnugor állást. Őt Heikki Paasonen, Yrjö Wichmann, Y. H. Toivonen, Paavo Ravila, Erkki Itkonen, Aulis J. Joki és Raija Bartens követte. 1973 és 1991 között a finnugrisztikának párhuzamosan másik professzora is volt Mikko Korhonen személyében. 1998 őszétől Ulla-Maija Kulonen a finnugrisztika professzora; őt dékáni teendői miatt 2007-2008-ban Eino Koponen helyettesítette, jelenleg pedig Janne Saarikivi látja el a professzori feladatokat. A balti-finn nyelvek professzúráját 1929-ben alapították. Elsőként Lauri Kettunen (1929-1953) töltötte be az állást. Aimo Turunen után Seppo Suhonen volt a tanszék balti-finn professzora (1973-2001). Jelenlegi balti-finn professzorunk Riho Grünthal, aki egyben a tanszék vezetője is. Észt nyelv és kultúra szak 1994-től van a tanszéken, jelenleg egy vendégprofesszorral (Reet Kasik) és két lektorral (Sirje Olesk, Pire Teras). Számi oktatás a jelenlegi állandó lektoron (Irja Seurujärvi-Kari) kívül több tanszék együttműködésével, interdiszciplináris keretek között folyik. A bölcsészkari tervek szerint tanszékünk 2010-ben egyesül a finn és a skandinavisztika tanszékkel. A tanszék története honlapunkon itt olvasható finnül.   Okatásról és vizsgakövetelményekről A magyar nyelv és kultúra szakon folyó oktatás célja a tudományos, illetve gyakorlati munkára orientálódó szakemberek képzése. Az első tanévben a nyelvi órák száma magas, így a diákoknak már egyévi tanulás után is lehetőségük nyílik intenzív nyelvtanfolyamokra pályázni Magyarországra. A BA-diplomához összesen 180 kreditet kell a hallgatóknak teljesíteniük; a főszak (min. 70 kredit) mellett legalább egy minor mellékszak kötelező (25 kredit), valamint ún. általános bölcsészkari ismeretek (25 kredit; részben a magyarországi „általános értelmiségképző tárgyak a bölcsészettudományi képzési területen”-nel vethető össze; pl. kommunikációelmélet, informatika, könyvtárhasználat, nyelvvizsgák, munkára felkészítő ismeretek, stb.). A fennmaradó kreditről a hallgatók maguk dönthetik el, hogy főszakjukon vagy mellékszak(ok)on teljesítik-e, ill. 10 kredit szakokon kívül szabadon választható. A BA-képzés főszakon két részből áll, a 25 kredites alapoktatásból és a 45 kredites törzsképzésből. Mellékszakként a 25 kredites képzés a minor mellékszaknak felel meg; a major mellékszak 35 kredites. A magyar nyelv és kultúra szakon BA-alaptanegységnek kb. a felét a gyakorlati nyelvórák és a nyelvtani ismeretek teszik ki (13 kredit), amelyet hungarológiai és finnugor alapismeretek, országismeret, irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek egészítenek ki. Az alapképzésben a képzés nyelve (a nyelvórák gyakorlati anyagát kivéve) finn. A BA-szint törzsképzésében (főszakon 45 kredit) a magyar nyelvi, irodalmi és kulturális ismeretek elmélyítésére törekszünk. A gyakorlati nyelvoktatásnak ezen a szinten is nagy szerepe van (középhaladó szint, magyar nyelvtan, társalgás, szövegolvasás, fordítás), s ezt magyarországi nyelvi képzés (nyári egyetem) is kiegészíti. Saját szakon belül módszertani ismeretekként 5 kreditet tudunk elismerni, így a módszertani tanulmányok nagy részét mellékszakként kell a diákoknak elvégezniük. Mellékszakként olyan tárgyak felvételét javasoljuk, amelyek a jövendő BA-dolgozatuk, illetve majdani szakdolgozatuk témájának módszertani alapját képezhetik. A BA-szintű törzsképzésben már kis mértékben szakosodhatnak is a diákok: a kreditek egy részéről maguk dönthetik el, hogy nyelvészeti, irodalmi, történelmi vagy egyéb magyar kulturális ismereteiket kívánják-e bővíteni. E szakosodást egyrészt az ilyen tárgyú előadások teszik lehetővé, másrészt ezekből a témákból a vizsga szakkönyvekből való felkészüléssel is letehető, illetve más egyetemeken teljesített hungarológiai tanulmányok is jóváírhatók. A főszakosok emellett 10 kredites írásbeli proszemináriumi munkával, ill. ennek BA-dolgozattá (finnül: kandidaatintyö) való átdolgozásával egészítik ki tanulmányaikat. A törzsképzésben az oktatás nyelve részben finn, részben magyar, részben kétnyelvű. A mesterképzés 120 kreditjéből legalább 80-at kell a főszakon teljesíteni. A fennmaradó 40 kredit vagy a főszakon vagy mellékszakon teljesítendő. A főszak 80 kreditjéből 10 kreditnyi a szakdolgozatot előkészítő szeminárium és szemináriumi dolgozat; a szakdolgozatért 40 kreditet kapnak a diákok. A 80-ból fennmaradó 30 kredit felét a gyakorlati nyelvi képzés teszi ki, a másik fele pedig a szakismeretek elmélyítését célozza a (BA-n már) kiválasztott szakterületen. Aki a 120 kreditet egészében a főszakon kívánja teljesíteni, az szakismereteit bővíti a fennmaradó 40 kredit erejéig. A mesterképzés döntő többségében magyarul folyik, néhány kurzus finnül is teljesíthető. A magyar tanulmányok jelentős kiegészítője a fél-egyéves magyarországi részképzés. Enélkül nehéz lenne mind a magyar nyelvi, mind a szakismereteket magasabb szinten elmélyíteni. A magyarországi részképzés BA-szinten a 3. évben ajánlandó, a mesterképzésben pedig a szakdolgozat megírása előtt, többek között pl. szakdolgozati anyaggyűjtés céljára. A magyarországi résztanulmányokat a tanszéki tanulmányok részeként jóváírjuk a hallgatóknak. Kétnyelvű vagy magyar anyanyelvű hallgatóink ritkán vannak. Ők a kezdő és középhaladó magyar nyelvi alapismeretek helyett szakkönyvekből mélyítik el magyar nyelvi és nyelvészeti ismereteiket. A BA- és MA-vizsgakövetelmények a honlapon finnül olvashatók itt.   Posztgraduális képzés Tanszékünkön a tanszék profiljába beleilleszkedő témákból bármely fent említett szakon lehet doktorálni. Külön doktori iskolával nem rendelkezünk, de a nyelvészeti témából doktorálók egy része bekapcsolódhat az országos Langnet nyelvészeti doktori iskola programjába. Jelenleg hungarológiai disszertációk a következő témákban készülnek: Szentkuthy Miklós, folklór szövegek elemzése fordítástudományi szempontból, irodalmi díjak Magyarországon és Finnországban, a XIX. századi magyar irodalom finnországi fogadtatása, a magyar nacionalizmus története, finn-magyar kontrasztív frazeológiai vizsgálatok, a Kodály-módszer és számítógépes felhasználásának lehetőségei. Doktoranduszaink témáiról részletesebb információ itt található. A Helsinki Egyetem bölcsészkarának általános téjékoztatása a posztgraduális képzésről finnül és angolul olvasható a kar honlapján. Finnül: itt és itt Angolul: itt és itt   Publikációs tevékenység, fejlesztési tervek A tanszék magyar oktatói közül Kovács Magdolna magyar nyelvészeti és szociolingvisztikai kutatásokat folytat (magyar és finn diaszpóra), Gerevich-Kopteff Éva magyar irodalmi és fordításelméleti publikációs tevékenysége mellett magyar tankönyvet is megjelentetett, Vecsernyés Ildikó pedig főként magyar tankönyvek írásával, illetve szótárírással foglalkozik.

A tanszék oktatói

Gerevich-Kopteff Éva Publikációk:

• Az 1860-as évek magyar és finn tragédiái a nemzeti kultúrák és az irodalmi recepció tükrében. In: Dobos István és Szegedy-Maszák Mihály (szerk.), Kánon és kanonizáció. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2003, 61–80.
• Szárnyas szavakkal – metaforák változásai. In: Ladányi Mária – Dér Csilla – Hattyár Helga (szerk.) „… Még onnét is eljutni túlra …” Horváth Katalin tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2004, 143–148.
• Táj és szöveg. Mészöly magyarul és finnül. In: Maticsák Sándor (szerk.), Nyelv, nemzet, identitás. I. kötet. VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Budapest, 2007, 273–283.
• A modern magyar költészet és a finn irodalom. Nemes Nagy Ágnes recepciója. In: G. Bogár Edit (szerk.), Kontrasztok. Ünnepi konferencia és kiállítás a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének 50 éves évfordulóján. A konferencián elhangzott előadások. Vydáva Univerzita Komenskeho v Bratislave. 2008, 160–168.

Kovács Magdolna Publikációk:

• Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison with Australian Hungarian. Abo: Abo Akademi University Press. 2001.
• The grammaticalization of the body part nouns fej/fő „head” and agy „skull/brain” in Hungarian. – SKY:n vuosikirja 2000, 101–122.
• Hungarian in Australia. – Anna Fenyvesi (ed.), Hungarian Language Contact Outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language. Studies in language and society 20. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 2005, 319–350.
• Az igék sajátosságai az ausztráliai magyar nyelvváltozatban. – Maticsák Sándor (szerk.), Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 22.–26.8. 2006) nyelvészeti előadásai. I. kötet. Debrecen-Budapest: Nemzetközi Magyarsa´gtudoma´nyi Ta´rsasa´g, 2007, 221–236.
• Hungarian Studies: Theory and Practice. – Johanna Laakso (ed.), Teaching Hungarian in Austria: Perspectives and Points of Comparison = Ungarischunterricht in Österreich: Perspektiven und Vergleichspunkte. Finno-Ugrian Studies in Austria, Band 6. Wien: LIT Verlag. 2008, 212–227.

Vecsernyés Ildikó: Publikációk:

• Markus, Kaija – Vecsernyés Ildikó – Wichmann, Irene: Unkaria helposti 1. Kezdő magyar nyelvkönyv. Jyväskylä, 2001.
• Markus, Kaija – Vecsernyés Ildikó – Wichmann, Irene: Unkaria helposti 2. Haladó magyar nyelvkönyv. Jyväskylä, 2003.
• Unkaria helposti taskukoossa. Yliopistopaino, Helsinki 2005.

A publikációk részletesebb jegyzéke és a tanszék többi oktatójának publikációi megtalálhatók honlapunkon. A „Castrenianumin toimitteita” sorozat (1971–2005) speciális kiadványaként (Folia Hungarica) tizenkét magyar témájú kötet is megjelent tanszékünkön. A magyar sorozat többek között tudományos szemináriumok anyagát, oktatási segédanyagot és doktori disszertációkat tartalmaz. Ez utóbbiak között van tanszékünk lektora, Gerevich-Kopteff Éva Madáchról írt disszertációja is (Madách Az ember tragédiája és finn fordításai a nemzeti kultúrák, az irodalmi recepció és a fordításelemzés tükrében). A sorozatot – a Finnugor Társasággal együttműködve – 2008-ban újraindította tanszékünk Uralica Helsingiensia címmel. Az eddig megjelent három kötet közül egy szintén magyar témájú: középkori és kora újkori szövegek diákjaink által készült fordításait tartalmazza (Unkarilaisten omakuvan juuret, 2008). A kötet szerkesztője tanszékünk volt lektora, Richly Gábor, s a kiadvány megjelenésében a Magyar Kulturális és Tudományos Központ is közreműködött.   Részvétel projektekben, pályázatokban Tanszékünkön új finn-magyar középszótár készül Ulla-Maija Kulonen és Kovács Magdolna főszerkesztők vezetésével. A négy szótáríró egyike a tanszéken dolgozó Vecsernyés Ildikó. A szótár fő támogatói: a Finn Kulturális Alapítvány és a finn Oktatási Minisztérium. Az irodalmi recepció és fordítás Magyarországon, Finnországban és Szlovákiában – projekt Gerevich-Kopteff Éva szervezésében egy irodalom- és fordítástudományi szemináriumot eredményezett 2006-ban (Kirjallisuus, arvot, kääntäminen – Irodalom, érték, fordítás), melynek anyaga honlapunkon is olvasható. 2009 márciusában tanszékünk kétnapos szimpóziumot rendezett az etnikai és nyelvi identitás témaköréből (Ethnic and Linguistic Context of Identity: Finno-Ugric Minorities, Helsinki 19.–20.3.). A szimpóziumon a magyart egyrészt az őshonos csángó nyelvről szóló előadás képviselte (Tánczos Vilmos), másrészt pedig két, a magyar diaszpóráról szóló előadás (Straszer Boglárkának a svédországi és Kovács Magdolnának a finnországi magyarokról szóló előadása). A szimpózium anyagát a közeljövőben kötetben is megjelentetjük. Vecsernyés Ildikó részt vesz egy, a Finn-Magyar Társaság által koordinált EU-Grundtvig-projektben (2008 augusztusától 2010 júniusáig), amelynek célja a felnőttoktatásban magyar nyelvet tanító tanárok továbbképzése. A projekt partnerei a Hamburgi Egyetem Finnugor Tanszéke, a Balassi Bálint Intézet és a Tallinni Pedagógiai Főiskola. A tanszék más, nem hungarológiai tárgyú projektekben is részt vett, illetve részt vesz, ezek finn és angol nyelvű bemutatása a következő oldalakon található meg. itt és itt Tanszékünk tagja az Erasmus-hálózatnak. Jelenlegi partnereink finnugor, magyar, ill. más tanszékek a következő egyetemeken: Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen, Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egytemen és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, Észtországban a Tallinni és Tartui Egyetemen, Németországban a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen és a mainzi Johannes Gutenberg Egyetemen. Az Erasmus-hálózat keretében rendszeres tanár- és diákcserét folytatunk. A Nemzetközi Személycsere-Központon (CIMO) keresztül Oroszországból is renszeresen érkeznek hozzánk rokon nyelvi kutatók és diákok. Tanszékünk a fentieken kívül rendszeresen együttműködik a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központtal és a Finn-Magyar Társasággal is.   Részvétel projektekben, pályázatokban

A tanszék oktatói

Riho Grünthal tanszékvezető a balti-finn nyelvek professzora

Magyar nyelv és kultúra

Kovács Magdolna docens a magyar nyelv és kultúra ideiglenes professzora

Gerevich-Kopteff Éva magyar lektor

Vecsernyés Ildikó magyar vendéglektor

Általános finnugrisztika

Ulla-Maija Kulonen a finnugor nyelvészet professzora (fizetés nélküli szabadságon)

Janne Saarikivi a finnugor nyelvészet helyettes professzora

Arja Hamari a finnugor nyelvészet megbízott docense

Tapani Salminen docens, a finnugor nyelvészet lektora (fizetés nélküli szabadságon)

Balti-finn nyelvek

Riho Grünthal a balti-finn nyelvek professzora

Észt nyelv és kultúra

Reet Kasik az észt nyelv és kultúra vendégprofesszora

Sirje Olesk észt vendéglektor

Pire Teras észt vendéglektor

Számi kutatás

Irja Seurujärvi-Kari számi lektor

Óraadó:

Leena Huima

További munkatársak

Lotta Jalava adminisztrátor

Arto Kilpiö adminisztrátor (fizetés nélküli szabadságon)

Ursula Virolainen könyvtáros A

tanszék munkatársairól részletesebb adatok találhatók a itt.