A Jyväskyläi Egyetem Hungarológia Programjának Spectrum Hungarologicum című kiadványsorozatának 9. köteteként megjelent az első finn nyelvű Bibó-monográfia. A könyv szerzője Anssi Halmesvirta történész, címe: „Vapauden kapea polku: István Bibón julkinen moralismi” / „A szabadság keskeny ösvénye: Bibó István közösségi moralizmusa”.
A kiadvány, a Spectrum Hungarologicum többi kötetéhez hasonlóan, ingyenesen letölthető a Jyväskyläi Egyetem elektronikus könyvtárából, az alábbi linkre kattintva:
Tanulmánykötettel köszöntötték Monok Istvánt, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnökét 60. születésnapja alkalmából kollégái, barátai, tanítványai (a fotók ide kattintva tekinthetők meg).
Mit jelent és jelenthet a hungarológia a messzi Távol-Keleten, ahol nemigen élnek magyar anyanyelvűek, sem velük rokon nyelvet beszélő emberek? Milyen a hungarológia helyzete és perspektívája a Távol-Keleten?
A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Hungarológia a Távol-Keleten szimpóziumán Dél-Koreából hat, Kínából egy, Japánból hat előadás hangzott el főleg a három ország hungarológiájának múltjáról és jelenéről. Ezeket összehasonlítva arról beszélgettünk, hogy milyen nehézségei és lehetőségei vannak a kelet-ázsiai hungarológiának.
Az volt a feltételezésünk, hogy mivel földrajzi és kulturális szempontból távol vagyunk Magyarországtól, ebből fakadóan biztos, hogy vannak hasonlóságok, hasonló problémák és nehézségek, de ugyanakkor különbségek is lehetnek a három ország között. Kiderült, hogy elég hasonló a helyzet Dél-Koreában és Japánban, ahol olyan problémák vannak, hogy nehéz motiválni a tanulókat és ha motivált is egy tanuló, nehéz hasznosítani a magyar tudását a későbbi karrierépítésben, stb. Kínában viszont nagyon más a helyzet. Érdekes módon Kínában több helyen beindul a magyar képzés, főleg tolmácsokat képeznek, annak ellenére, hogy Európában olyan tendencia észlelhető, hogy a hungarológiai oktatást a gazdaságosság jegyében megszüntetik.
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 végén új helyre költözik, s ezzel a székhelyéül szolgáló irodájának területe a jelenlegi méretének egyharmadára csökken. Ez az oka annak, hogy a Társaság által kiadott, ill. felhalmozott könyvekből a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevői Pécsett is válogathattak, továbbá annak is, hogy a Társaság 1961-2012 között keletkezett iratai az MTA Levéltárába kerültek. Az iratok átadása-átvétele 2016 nyarán Hay Diana, a Levéltár vezetője és Nobilis Andrásné főlevéltáros segítségével lezajlott. Az átadott dokumentumokról készült jegyzék ide kattintva olvasható.