86 éves korában elhunyt Paul Raabe

Paul Raabe professzor, több egyetem díszdoktora, hosszú betegség után, wolfenbütteli otthonában halt meg. A magyar kutatók előtt elsősorban, mint a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek főigazgatója (1968-1992) volt ismert, sokan köszönhetjük neki a nyugodt, koncentrált munka lehetőségét.

A HAB mítosz több humán diszciplína szakemberi körében. Számunkra olyan oázis, ahol a források és a nemzetközi szakirodalom együttesen hozzáférhető, olyan történelmi környezetben, amely patinájával és nyugodtságával a komoly, rendszeres munkára int. Sokaknak ez a műhely jelentette a nemzetközi kapcsolatok építésének kiinduló pontját. Raabe professzor már nyugdíjasként vette kézbe a DDR időkben elhanyagolt hallei Franckesche Stiftungen irányítását. Újjáépítette, újjáépíttette, és a wolfenbüttelihez hasonló nemzetközi kutató paradicsommá fejlesztette.

A magyar kapcsolat mindig fontos volt számára. A wolfenbütteli és a hallei rendszeres hungaricum kutatás feltételeit, nagyobb részt, ő teremtette meg. Ma is élvezzük az általa kialakított kutatási keretek előnyeit.

„Németország legismertebb könyvtárosa” sokszor volt hazánkban is vendég. Meggyőződéssel hirdette azt, hogy a tudományos kutatás, az egyetemi oktatás és a közgyűjteményi munka egységét nem lehet büntetlenül széttörni. Ő maga is kiváló kutató, tanár és közgyűjteményi vezető volt. A rendszerváltás után az egyesült Németország, a Szövetség, vele dolgoztatta ki a DDR elhanyagolt közgyűjteményi intézményi rendszerének revitalizációs tervét („Kék könyv”). Ez a munka örök érvénnyel figyelmeztet az álpragmatikus intézményirányítás veszélyeire.

Paul Raabe a Pro Cultura Hungarica kitüntetésére büszke volt, és barátja, Klaniczay Tibor halála után is hangsúlyt fektetett arra, hogy a közösen kimunkált tervek megvalósítását ne akadályozza semmi. Most, hogy ő is meghalt, nehéz lesz a magyar humán kutatásoknak hasonló patrónust találni Németországban.