Szeretettel értesítjük, hogy ÁTMENET ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉG – Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban címmel megjelent a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus doktorandusz-szimpóziumának kötete. A könyv kiadója a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. A kötet szerzői között a magyarországi és a határon túli magyar műhelyek kutatói mellett dél-koreai, észt, finn, litván, olasz és orosz kollégákat is üdvözölhetünk.

A könyv letölthető on-line változata itt érhető el, kérjük terjesszék a linket:
http://mek.oszk.hu/11300/11354/

A doktorandusz szimpózium megvalósításában nyújtott támogatásukért köszönet illeti a kongresszus szervezőbizottságának tagjait, mindenekelőtt Pozsony Ferencet, Szabó Árpád Töhötömöt és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem munkatársait. A szimpózium előkészítése, lebonyolítása, majd pedig a konferenciakiadvány szerkesztése során biztosított támogatásukért köszönet illeti a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság részéről Tuomo Lahdelmát, Monok Istvánt, Bene Sándort, Dobos Istvánt, Nyerges Juditot, Detre Ildikót és a Jyväskyläi Egyetem Magyarságtudományi Programjának gyakornokát Karizs Krisztinát és doktoranduszát Kiss Attila Gyulát.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság soron következő doktorandusz szimpóziumát az ELTE-n rendezzük meg, előreláthatólag idén augusztusban. Szeretettel várjuk az érdeklődő diákokat! A részletek hamarosan olvashatók lesznek a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság weboldalán, illetve levelezőlistáján.

• By Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
• Posted on 2013-01-292018-12-12

K u l c s á r   P é t e r
1934. december 14– 2013. január 4.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság vezetősége mély fájdalommal tudatja, hogy elhunyt Dr. Kulcsár Péter, irodalomtörténész, filológus, könyvtáros, az ELTE Egyetemi Könyvtárának nyugalmazott főigazgató-helyettese és a Miskolci Egyetem emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának tiszteletbeli elnöke, a hungarológiai kutatások kiemelkedő alakja.

Kulcsár Péter egész munkássága a magyar múlt és a magyarokról alkotott európai kép alapvető forrásszövegeinek gondozása – regisztrálása, kiadása és fordítása – körül bontakozott ki. Kiváló latinistaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és magyar vonatkozású humanizmuskutatás területén (Brodarics István és Antonio Bonfini szövegeinek kritikai kiadásaival, a második „Vatikáni Mitográfus” nemzetközileg is magasan jegyzett edíciójával). Az Egyetemi Könyvtárból történt nyugdíjba vonulása után egyetemi hallgatók nemzedékei sajátíthatták el tőle a textológiai munka alapelemeit. Az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának tagjaként biztos tudással rostálta a szakterületét érintő tanulmányokat, önzetlenül segítve tanácsaival a fiatalabb kollegákat. Szenvedélyes érdeklődése részint a magyar őstörténet, részint a történetírás elméletének, a modern történetfilozófiának reneszánsz előzményei iránt (Ars historica, 1994) sokaknak adtak ösztönzést a szűkebben értelmezett filológián kívül is, főként eszmetörténeti kutatások folytatására. Bonfini-, Oláh Miklós- és Baranyai Decsi János-fordításaival, Heltai Gáspár-, Szepsi Csombor Márton- és Zrínyi Miklós-kiadásaival, az évtizedek óta egyetemi tankönyvként szolgáló Humanista történetírók (1971) antológiával a szélesebb olvasóközönség számára is elérhető közelségbe hozta a magyar múlt kulturális örökségét. A hungarológiai kutatás szempontjából alapvető jelentőségű segédkönyvet jelentetett meg a régebbi magyar történeti irodalom lelőhelyeiről (Inventarium de operibus litterariis ad res hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700, Bp., 2003);  a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság a 2005-ben számára ítélt Klaniczay-díjjal nem csupán az akkor frissen megjelent Zrínyi-próza kritikai kiadását, hanem Kulcsár professzor kiemelkedő és iskolateremtő életművét ismerte el.

Szimbolikusnak tekinthető, hogy egyik első komoly munkája az Európát járó utazó, Szepsi Csombor Márton munkájának kritikai kiadásában való részvétel volt. Az Europica varietas szerzője úgy írt az általa látott, felfedezett helyekről és szokásokról, hogy azokat folyton hazájához viszonyította; honfitársai szemhatárát kívánta tágítani, amikor „nagy gerjedezéssel kívánta ez világban az Istennek és az embereknek csudáit látni”. Kulcsár Péter, az általa bejárt szellemi tájakon nem a maga, hanem mindig mások számára gyűjtött kincseket, honfitársait kívánta meggazdagítani „az Istennek és az embereknek csudáival”.

Az utazó most végleg hazatért. Béke legyen vele.

◊ ◊ ◊ ◊ ◊

Gyászjelentés

• By Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
• Posted on 2013-01-09

Fotók: Kator György, Finnország tiszteletbeli konzulja, Pécs

2012. november 8-án a Pécsi Tudományegyetem a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Díszdoktoravató Ünnepi Szenátusi Ülést rendezett, melyen  díszdoktorává avatta Prof. Dr. Tuomo Lahdelma-t, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnökét.

Gratulálunk!

• By Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
• Posted on 2012-11-142018-12-12

Fáradhatatlan szavak

Szimpózium
a modern cseh hungarológia megalapítója,
Rákos Péter halálának tizedik évfordulója
alkalmából.

A Cseh Centrum,
a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság,
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete,
a Szlovák Intézet,
a Kalligram Könyvkiadó és
a Bohemia Baráti Kör közös rendezvénye.

Helyszín: Cseh Centrum
1063 Budapest, Szegfű u. 4.
Időpont: 2012.11.15. 10-16 óráig

Meghívó és a program:

• By Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
• Posted on 2012-11-09