Mit jelent és jelenthet a hungarológia a messzi Távol-Keleten, ahol nemigen élnek magyar anyanyelvűek, sem velük rokon nyelvet beszélő emberek? Milyen a hungarológia helyzete és perspektívája a Távol-Keleten?
A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Hungarológia a Távol-Keleten szimpóziumán Dél-Koreából hat, Kínából egy, Japánból hat előadás hangzott el főleg a három ország hungarológiájának múltjáról és jelenéről. Ezeket összehasonlítva arról beszélgettünk, hogy milyen nehézségei és lehetőségei vannak a kelet-ázsiai hungarológiának.
Az volt a feltételezésünk, hogy mivel földrajzi és kulturális szempontból távol vagyunk Magyarországtól, ebből fakadóan biztos, hogy vannak hasonlóságok, hasonló problémák és nehézségek, de ugyanakkor különbségek is lehetnek a három ország között. Kiderült, hogy elég hasonló a helyzet Dél-Koreában és Japánban, ahol olyan problémák vannak, hogy nehéz motiválni a tanulókat és ha motivált is egy tanuló, nehéz hasznosítani a magyar tudását a későbbi karrierépítésben, stb. Kínában viszont nagyon más a helyzet. Érdekes módon Kínában több helyen beindul a magyar képzés, főleg tolmácsokat képeznek, annak ellenére, hogy Európában olyan tendencia észlelhető, hogy a hungarológiai oktatást a gazdaságosság jegyében megszüntetik.
Szerencsére ilyen veszély még nem fenyeget minket. A közös kérdésünk és gondunk azonban az volt, hogy milyen jelentősége és haszna lehet a hungarológiai kutatásnak és oktatásnak a mai globalizált világban. Erre nehéz választ adni, de az hangzott el például, hogy a magyar nyelven és kultúrán keresztül meg lehet ismerni a multikulturális világot, meg lehet ismerkedni a világ sokszínűségével. Ily módon járulhat hozzá ez a stúdium a különböző kultúrák békés egymás mellett éléséhez, egyben az eltérő kultúrák közötti problémák megoldásához. Az is hasznos lehet, hogy mi másként látjuk a magyar kultúrát és a jelenségeket, mint a magyarok, hiszen a világ távolról másnak látszik, mint közelről. Szóval a távolságnak is megvan a maga jelentősége, mivel eleve alternatív szemléletet teremt.
Mindenképpen nagyon sikeres és érdekes volt a szimpózium. Ez volt az első olyan találkozó, ahol a Távol-Keleten tevékenykedő hungarológusok összejöttek. Sikerült kapcsolatot teremteni, információt és véleményt cserélni a Távol-Keleten a magyarsággal foglalkozó nem magyar és magyar kollégákkal. Remélhetőleg lesz még folytatása és elősegíti az ázsiai hungarológusok közötti rendszeres információcserét, és hozzájárul a hungarológiai kutatások továbbfejlesztéséhez.
Waseda Mika (Japán)
