Elhunyt Kósa László

Életének 85. évében, 2026. szeptember 25-én elhunyt Kósa László Széchenyi-díjas (2017) etnográfus, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Művelődéstörténeti Tanszékének professor emeritusa.
Kósa László 1942-ben Cegléden született. 1962-ben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–orosz szakára, amit később magyar-néprajzra váltott. 1967-ben szerezte meg diplomáját, majd ugyanebben az évben kezdett dolgozni az MTA Néprajzi Kutatócsoportjában. 1981-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán megalakult Művelődéstörténeti Tanszék oktatója lett, ahol 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Húsz éven át vezette a tanszéket, és irányította a doktori programot is. 2012-ben az ELTE-n professor emeritusi címet kapott. Számos monográfiát írt, melyek közül a legfontosabbak A burgonya Magyarországon (1976, mellyel kandidátusi fokozatot szerzett), illetve a Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon, 1880–1920 (1989), mellyel az MTA doktora címet nyerte el.
1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2007-ben rendes tagjává választották. Kutatásai széles témakörben mozogtak, főként a 19–20. századi magyar művelődéstörténet, a táj-, tudomány- és intézménytörténet, a paraszti társadalom és kultúra alakulása, valamint az egyházak, különösen a református egyház és a társadalom közötti kapcsolat vizsgálata állt központban.
Kósa László kiemelkedő szerepet töltött be a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság jogelődjének, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak a megalapításában. A Társaság első választott Végrehajtó Bizottságába is beválasztották 1977. augusztus 30-án. Utána még hosszú évekig volt választmányi tag. A Társaság évente megjelenő magyarságtudományi tájékoztató folyóiratának, a Hungarológiai Értesítőnek szerkesztőbizottsági tagja volt 1979-től. Aktívan részt vett a Társaság rendezvényein, hozzájárulva a magyarságtudomány nemzetközi megismertetéséhez. Számos hungarológiai kongresszuson vett részt, ahol az általa szervezett szimpozionok anyagait nyomtatásban is megjelentette. 1991-ben magyarságtudományi kézikönyvet (A hungarológia fogalma, Nemzetközi Magyarságtudományi Központ) adott ki. „A hungarológia, más szóval magyarságtudomány nem önálló tudományszak, hanem a tudományközi kapcsolatok egyik fontos, összetett megjelenési formája” – írta a kötet programadó tanulmányában. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság e gondolat jegyében őrzi Kósa László emlékét.
Fotó: reformatus.hu / Dimény András
