A Krakkói Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke

Név, elérhetőség

 

Postacím: 31-110 Kraków ul. Piłsudskiego 13 tel. +48 12 4311043

E-mail: filologia.wegierska@filg.uj.edu.pl

Telefon: +48 12 431 1043.

 

A tanszék profilja

A Magyar Filológiai Tanszék magyar nyelv- és irodalom szakán jelenleg (2013/2014) bolognai háromciklusú képzésben folyik az oktatás (3+2+3). Az I. évfolyamon a nyelvi kompetencia fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, így a II. évfolyamtól kezdve már a szaktárgyakat is magyar nyelven hallgatják a diákok. A kötelező második finnugor nyelv az észt, amelyet a minisztérium által a program-minimumokban előírt óraszámban oktatunk 4+4 féléven keresztül. A magyar szak nem bomlik szakirányokra, de a hallgatók gyakran kétszakosak. A hagyományos filológusképzéstől a tantárgyi programokban térünk el. A nyelvészet terén a mai magyar nyelv rendszerére, az irodalom- és művelődéstörténetben pedig a XX–XXI. századra koncentrálunk, különös tekintettel az 1950, valamint az 1989 utáni korszakokra. A munkaerőpiac igényeihez igazodva a nyelvi képzést számos kötelezően választható szaknyelvi elemmel gazdagítjuk: üzleti nyelv, turisztika és vendéglátás, technika, informatika és telekommunikáció, szleng, kultúra (film-és színházművészet, könyvkiadás), vallás és egyházak, Európai Unió, egészségügy.

 

A Tanszéken folyó kutatások fő területei

  • XX–XXI. századi magyar és lengyel irodalom, lágerirodalom, komparatisztika
  • magyar jövevényszó-kutatás, germán–balti finn nyelvi érintkezések
  • XX. századi magyar történelem, művelődés és film
  • lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok
  • leíró nyelvtan, pragmatika, szövegtan, stilisztika, kognitív nyelvészet
  • magyar nyelvtörténet (dél-lengyelországi nyelvjárások magyar elemei, magyar–szláv nyelvi érintkezések, magyar–kipcsak-török nyelvi érintkezések)
  • karaim (kipcsak-török) nyelvtörténet (galíciai karaim nyelvjárás 18-20. századi héber és latin írásos, eddig ismeretlen nyelvemlékeinek nyelvtani elemzése és kritikai kiadása, szláv-karaim nyelvi interferencia)
  • magyar-lengyel történelmi és nyelvészeti kapcsolatok; a római katolikus vallás terminológiája, vallási szövegek komparatív vizsgálata
  • transzlatológiai kutatások
  • a magyar mint idegen nyelv tanítása, lexikográfia, szlengkutatás, frazeológia

 

A Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének története (1989–2009)

A magyar filológiai oktatás elindításának gondolata a Jagelló Egyetemen már a nyolcvanas évek elején kikristályosodott a Magyarországgal különféle módon kapcsolatban álló emberek agyában. Mégis csak 1987-ben határozta el a Filológiai Kar Tanácsa egyhangúlag a Magyar Filológiai Tanszék megalakítását a Kar keretén belül. Az indoklásban Krakkónak és a Jagelló Egyetemnek a lengyel és magyar művelődésben, az országaink történelmében játszott fontos szerepére irányították a figyelmet. Nem ok nélkül működött Magyar Intézet Krakkóban a második világháború után, az Egyetemen pedig magyar nyelvi lektorátus hosszú éveken át, egészen pontosan 1969-től. Kezdetben az Orientalisztikai Tanszéken, majd Intézetben, a nyolcvanas évek elejétől pedig mint a központi lektorátus része.

Az előkészítő időszak után – bár a Kar hajlandó volt meghirdetni a felvételi vizsgákat már 1987-ben – az első hallgatók csak az 1989/90. tanévben kezdhették meg a tanulást, mert a formalitások sokáig tartottak. Bár az Egyetem rektora már 1988 februárjában létrehozta a Tanszéket, utána az Oktatási Minisztérium jóváhagyására várakoztak. A felvételi keretlétszám 10 fő volt, mindenekelőtt helyhiány és az oktatói gárda alacsony létszáma miatt. Azt, hogy a magyar nyelvet sokan tartották és tartják egzotikusnak Lengyelországban, bizonyítja az a tény is, hogy a három részből álló felvételi vizsgákat a potenciális hallgatók az arab, japán és török tanszék diákjaival együtt tették le.

Stanisław Stachowski professzor urat, a kiváló nyelvészt és a magyar ügyek barátját nevezték ki vezetőnek az Orientalisztika Tanszékről. Az oktatók közül mindenekelőtt dr. Kamocki Etelkát és Dósa Mártát kell megemlítenünk. Eredetileg 35 óra volt a heti oktatási idő, ebből 18 óra jutott a szaktárgyakra, 17 óra más tantárgyakra. Az egyetem vezetősége nagyon számított Wacław Felczak professzor – aki a magyar történelem területén fontos szaktekintély volt – segítségére és tudására, de súlyos betegsége lehetetlenné tette, hogy munkát vállaljon.

A különféle technikai nehézségek ellenére – megfelelő helyiség hiánya, szerény könyvtár és kezdetben alacsony létszámú oktatói csapat – Tanszékünk az elmúlt húsz év alatt folyamatosan jó hírnévre tett szert nemcsak a Jagelló Egyetemen, hanem szerte Európában, szinte valamennyi hungarológiai központban. Éppen a szerteágazó nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően lehetséges a Tanszék további tudományos fejlődése, illetve az oktatás színvonalának folyamatos emelése. A Tanszék kezdettől fogva együttműködött budapesti, debreceni és pécsi egyetemi központokkal, meghívta az ottani felsőoktatási intézmények oktatóit Krakkóba. Az utóbbi években különösen intenzívvé vált az oktatói és hallgatói mobilitás, tudományos ösztöndíjak igénybevétele, a kongresszusokon, konferenciákon való részvétel.

Kezdetben a krakkói magyar filológia az Instytut Badań Polonijnych épületében kapott helyet (most már nem létezik) a Krupnicza utcán, a Collegium Paderevianum közelében. Ez a környezet kedvezett a csaknem családias légkör kialakításának, amelyet elsősorban dr. Kamocki Etelkának köszönhettünk, aki az elsőéves hallgatóknak az előadások nagyobb részét tartotta. Az oktatás később a Mickiewicz sugárúton lévő épületben folyt, amelyet ugyan az angol College-től kaptunk örökségként, de sajnos nem volt igazán alkalmas az eredményes munkára. Abban az időben hallgatóink közönséges lakószobákból átalakított termekben folytatták tanulmányaikat. Tanszékünk most a Collegium Novum mellett található, a Józef Piłsudski utcában. Itt már sikerült kialakítani néhány jól használható előadótermet, illetve helyet kapott a gyorsan gyarapodó könyvtár, amelyet nemcsak a mi hallgatóink használnak. A könyvtár fejlesztésében elévülhetetlen érdemet szereztek könyvtárosaink, egykor Jadwiga Plucińska, jelenleg Anna Lemba.

1995-ben Józef Bubak professzort nevezték ki tanszékvezetőnek, aki magyar egyetemeken több évig tanított, hungarológiai körökben számos kapcsolata volt. Éppen ebben az időben kezdett a Tanszék együttműködni a krakkói Boglári Szövetséggel és a tarnówi Bem József Lengyel–Magyar Baráti Társasággal. Sok értékes tervet, pl. lengyel és magyar versantológia kiadását a Magyar Köztársaság egykori főkonzuljának, Puskás Ferencnek a segítségével sikerült megvalósítanunk. Puskás főkonzul úr utódai is igen szívélyes kapcsolatot tartottak fenn Tanszékünkkel. Kovács István professzor történelmi előadásokat tartott hallgatóinknak, Nagyiványi Zoltán pedig mindig szívesen támogatta rendezvényeinket, azokon örömmel vett részt. A sikerekhez sorolhatjuk a Nápolyi Egyetem Magyar Filológiai Tanszékével való együttműködést, amelynek megkezdése Amedeo Di Francesco professzor nevéhez fűződik, aki többször is tartott előadássorozatot hallgatóinknak a magyar irodalomról Krakkóban. Érdemes megjegyezni, hogy az említett együttműködés keretében szerveztük meg 2004-ben a Balassi Bálint alkotásainak, illetve a Báthory István korszakának szentelt nemzetközi konferenciát.

Az 1998/1999. tanévben sajnos nem ünnepelhettük vidáman a tanszék fennállásának 10. évfordulóját. Márciusban elhunyt tanszékvezető professzorunk, Józef Bubak. Helyére Marek Stachowski nyelvészprofesszor került, aki igyekezett folytatni az édesapja által pontosan tíz évvel korábban elkezdett művet. A mai napig igen hálásak vagyunk neki, hogy a Filológiai Kar dékánhelyettesi teendőinek ellátása mellett talált időt és erőt arra, hogy abban a nehéz időszakban biztosítsa a Tanszék munkájának folyamatosságát.

2002 októberétől Nagy László Kálmán irodalomtörténész a Magyar Filológiai Tanszék vezetője, aki egyben a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetének igazgatója. Az oktatók száma hosszú évek óta változatlanul 10 fő. A 2001/2009. tanévben velünk dolgozott Ralf-Peter Ritter professzor a Frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetemről. Doktori tudományos fokozattal három adjunktus rendelkezik, Piotr Kowalczyk, Tátrai Szilárd és Grzegorz Bubak. Ígéretesen indul legfiatalabb kollégánk, Michał Németh tanársegéd tudományos pályafutása. A nyelvoktatást kiválóan felkészült nyelvtanárok végzik. A magyaron kívül – második finnugor nyelvként – észt nyelvet is oktatunk, amelynek gazdája Aarne Puu, aki neves költő és műfordító.

A folyamatosan változó egyetemi, oktatáspolitikai és munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodva tanszékünk vezetősége többször korszerűsítette az oktatási tervet. Nemritkán „élő szervezeten” való „műtétek” voltak ezek, és nemcsak a legidősebb végzettek emlékeznek olyan helyzetre, amikor a magasabb évfolyamok még a régi tanterv szerint tanultak, a fiatalabbak viszont már teljesen más tárgyakból vizsgáztak vagy számoltak be. Mindezt annak érdekében, hogy az ötéves tanulás, illetve a diploma megszerzése után végzettjeink ne „papír-filológusként” kezdjék pályafutásukat.

A magyar nyelv oktatása kezdettől fogva a tanterv fontos részét képezte. Az elmúlt évek alatt az órák mennyisége az egyes évfolyamokon szisztematikusan emelkedett, ez lehetőséget adott a hallgatóknak, hogy egyre intenzívebben használják a tanult nyelvet. A lengyel kolléganők – Małgorzata Stós és Lidia Żołnierek – munkáját hagyományosan magyar anyanyelvi lektorok segítik. A tanszék történetébe már beírta a nevét – időrendben sorolva – Dósa Márta, Galambos Csaba, Tallér Mária és Nagyné Fórizs Emília.

A kollégáinkról szóló információkhoz érdemes hozzáfűzni, hogy napi munkánkban kezdettől fogva lelkiismeretes, és magas szakmai kompetenciákkal rendelkező titkárokra és ügyintézőkre támaszkodhattunk. Ezek a munkatársaink – Małgorzata Smulska, Krystyna Nalepa, illetve jelenleg Magdalena Rogóż – naprakészen követik az adminisztratív változásokat, és megteremtik a nyugodt és színvonalas oktatás logisztikai hátterét.

Az oktatás fontos részét alkotja még a magyar történelem, a leíró nyelvtan, a magyar irodalom története, amely tárgyakból előadásokat és gyakorlatokat tartunk. Kezdetben saját előadó hiányában Tanszékünk a Karhoz fordult segítségért, pl. a történelem órákat Baczkowski docens és Cetnarowicz adjunktus tartották. Az említett tíz oktató közül négy már a mi tanszékünkön végzett: dr. Piotr Kowalczyk, dr. Grzegorz Bubak, Lidia Żołnierek, Németh Mihály. A diplomamunkák évente növekvő száma hallgatóink tudományos kutatásának széles területét foglalja magában – a magyar irodalmat, történelmet, nyelvészetet és fordítás-elméletet.

A tanszék irattára az elmúlt évek alatt kb. 120 szakdolgozattal gazdagodott, amelyeknek témavezetői főleg a Tanszék tanárai voltak. A bírálók – 2002 előtt – gyakran a Filológiai Kar más intézeteinek, illetve tanszékeinek az alkalmazásában álltak. Ez magyarázza a szakdolgozatokban feldolgozott témák nagyfokú interdiszciplináris voltát, amelyek egy kultúra, nyelv, irodalom, vagy történelem keretein messze túlmutatnak. Ez a tény rendkívül örvendetes, mert azt mutatja, hogy Magyarország sajátosságai, különbözősége ellenére közös kulturális örökségünk kétségtelenül elszakíthatatlan eleme.

Ebben a kontextusban meg kell jegyezni, hogy a hungarológiai tanulmányok iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, ami valamilyen mértékben biztosan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióba való belépésével áll kapcsolatban. Az uniós tagsággal jelentősen nő Magyarország gazdasági és politikai tekintélye, amely tényt az utóbbi évek belpolitikai problémái sem vonják kétségbe. A már említett érdeklődés egyik jele a jelentkezők magas száma: több mint négyszeres túljelentkezésről van szó. A sok jelentkező közül a legjobbak jutnak be, akik valódi tudást akarnak szerezni, alaposan meg akarják ismerni a magyar nyelvet és kultúrát. A hallgatók jelentős százaléka más szakon is folytat tanulmányokat. A különböző filológiák vagy más diszciplínák párosításával komoly mértékben növekszik annak az esélye, hogy végzettjeink versenyképes pozícióhoz jutnak a meglehetősen feszült munkaerőpiacon. A jelentkezők Lengyelország különféle területeiről származnak, gyakran nagyon távoliakról, ami azt igazolja, hogy nemcsak az ország déli részének lakóihoz áll közel a Magyarország iránti érdeklődés.

Bár Tanszékünk a nagy hagyományú Jagelló Egyetem fiatal oktatási egységeihez tartozik, az elmúlt húsz év alatt hungarológiai tanulmányokat kezdett és indexet kapott több mint 270 hallgató. Ha ebből a számból a jelenlegi öt évfolyam hallgatóinak számát levonjuk, láthatjuk, hogy 1989 és 2004 között kétszáz fő kezdte meg tanulmányait, akiknek több mint fele, kb. 120 hallgató szerezte meg a „magyar filológia magisztere” diplomát.

Azt, hogy a tanszék már „érett kort” ért el, igazolja az első nemzetközi tudományos konferencia megszervezése, melyet Balassi Bálint életművének szenteltünk, a legnagyobb magyar reneszánsz költő születésének 450. évfordulója alkalmából. A tanácskozás 2004 áprilisában zajlott, a Nápolyi Kelet-Európa Intézet Magyar Filológiai Tanszéke volt a társszervező. A kétnapos tudományos rendezvényen Budapestről, Debrecenből, Egerből, Nápolyból, Poznańból, Varsóból és természetesen Krakkóból vettek részt oktatók. Különféle tudományterületeket reprezentáltak: történelmet, irodalmat és művelődéstörténetet, nyelvészetet, érdekes előadások széles skáláját bemutatva. A konferencia válogatott anyagának megjelentetése nemcsak a mi könyvtárunkat gazdagítja, hanem további kutatások folytatására ösztönzi hallgatóinkat.

A második tudományos tanácskozást – a Magyar Nyelv Éve, Ralf-Peter Ritter professzor 70. születésnapja, valamint a Tanszék fennállásának 20. évfordulója alkalmából szerveztük – 2009 májusában bonyolítottuk le. A Nyelvek és kultúrák az oktatásban és a kutatásban című kétnapos konferencia résztvevői magyar, lengyel, német, finn és görög egyetemekről érkeztek.

A Magyar Filológiai Tanszék dolgozói számos hazai és külföldi tudományos konferencián vettek részt, többek között Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Debrecenben, Nápolyban, Poznańban és Varsóban. A különféle tudományos rendezvények kontextusában nagyon örülünk a varsói és poznani testvér-hungarológiákkal való egyre szorosabb együttműködésnek, ami minden bizonnyal az oktatás színvonalának emelkedésében és módszertani változatosságban kamatozik majd. Meg kell jegyezni azt is, hogy nemcsak az oktatók, hanem a hallgatók is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Tanszék neve az egyetemi körökben ismertté vált. Hallgatóink részt vettek többek között a „Kolostorok és keresztény írásbeliség a szláv országokban” c. konferencián, valamint a varsói József Attila-emlékkonferencia diák szekciójában (egy diákunk Budapestre is meghívást kapott), a krakkói Transpoetica:Węgry című városi rendezvényen, amelyen a magyar líra reprezentatív verseit szavalták magyar nyelven (a lengyel fordításokat színészek adták elő), illetve megzenésített magyar költeményeket énekeltek. De említésre méltó a Balassi-évforduló kapcsán a költő verseiből összeállított és a Wieliczkai Sóbánya rendezvénytermében bemutatott műsor i Állandóan jelen vannak olyan egyetemi rendezvényeken, mint a nyílt napok, amikor középiskolák végzős diákjai közt népszerűsítik a filológiai tanulmányokat, így a magyar szakra történő jelentkezést. A hallgatók 2006-ban reaktiválták a Hungarológiai Tudományos Diákkört (Koło Naukowe Hungarystów).

A szakon jelentős vonzerőt jelentenek az 1–5 hónap időtartamra szóló változatos ösztöndíj-lehetőségek, nyári egyetemi kurzusok, amelyeket diákjaink Budapesten, Pécsett vagy Debrecenben vesznek igénybe. Hallgatóink nagy része hasznosan, az aktív és intenzív nyelvtanulás érdekében él ezzel a lehetőséggel. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Magyarországon folytatott egyetemi tanulmányok majdnem minden esetben pozitívan ösztönözték a további hallgatói munkát. A Jagelló Egyetem történetében 20 év csak rövid pillanat, de ennyi idő alatt kiderült, hogy nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket a külföldi hungarológiák közt. Hallgatóinkat a magyarországi kurzusokon szinte hagyományosan a legjobb csoportokba osztják be, végzés után jó állásokhoz jutnak a gazdasági élet legkülönbözőbb területein, ahol szükség van magyar nyelvtudásukra. Valamennyi eredményünk közös érdem, közös munka gyümölcse. Az oktatói-kutatói munkában nemcsak az egyetem, illetve a Filológiai Kar támogatását élvezzük, hanem mellettünk állnak más szakmák képviselői, diplomaták, a lengyel-magyar barátság iránt elkötelezett személyek, akik szívügyüknek tekintik az országaik közti kapcsolatok ápolását. A Tanszéken 2004-től regionális ECL-vizsgaszervező központ is működik.

 

Változások és eredmények (2010–2013)

Ralf–Peter Ritter nyelvészprofesszor 2009 szeptemberében nyugalomba vonult, és nagy fájdalmunkra 2010 decemberében Berlinben elhunyt.

A 2009/2010–2011/12. tanévekben a Balassi Intézet Krakkóba delegált vendégtanára dr. habil. Domonkosi Ágnes nyelvész, főiskolai tanár volt, aki „a Jagelló Egyetem professzora” beosztásban dolgozott. A 2012/2013. tanévtől a vendégtanár PhD Imrényi András, aki adjunktusi beosztásban dolgozik.

Dr. Michał Németh – a doktori tudományos fokozatot megszerezve – 2013 októberétől adjunktusi beosztásban dolgozik.

PhD Tátrai Szilárd adjunktus a budapesti egyetemen sikeresen habilitált (2011).

2013 szeptemberében dr. Piotr Kowalczyk adjunktus tanszékünkön befejezte munkáját. Utóda mgr Magdalena Garbacik harmadéves doktorhallgató, a XX. századi magyar irodalom kutatója, aki tanársegédi beosztásban kezdte meg munkáját.

2013 októberétől tanszékünk a Nyelvtudományi Intézetet keretén belül működik, amelyet a Jagelló Egyetem rektora a kari integrációs folyamatok erősítése, valamit a tudományos potenciál eredményesebb hasznosítása érdekében hívott életre. Az intézetigazgató dr hab. Jadwiga Waniak nyelvész, a Jagelló Egyetem professzora.

Az utóbbi időszakban Tanszékünk igen eredményes pályázati tevékenységet folytat. A több egyetemmel együttműködésben folyó projekt vezetője dr Michał Németh.

Dr Grzegorz Bubak adjunktus 2013 nyarán benyújtotta habilitációs könyvét. Habilitációs kollokviuma a közeli hónapokban várható.

Az utóbbi három évben még intenzívebbé vált a hallgatók oktatók és egyéb dolgozók mobilitása – MÖB, Balassi Intézet, Erasmus, Campus Hungary; a nagyszámú kiutazó hallgató mellett számos beérkező magyar oktatót, hallgatót és kutatót fogadunk.

A régi osztatlan képzés évfolyamai kifutottak, és már csak a bolognai rendszerben oktatunk. A korábban diplomát nem szerzett hallgatók is az új képzési formában végezhetnek.

 

A Tanszék oktatói

 

Dr. CSc Nagy László Kálmán tanszékvezető, a JE professzora

E-mail

Kutatási területek

XX–XXI. századi magyar és lengyel irodalom, lágerirodalom, komparatisztika

Fontosabb publikációk

I. Szerkesztett kötetek, könyvrészletek: 1. Lengyelek, magyarok és szomszédaik. Tanulmányok a KLTE Lengyel Nyelv és Irodalom Tanszéke 1994. október 25–26-án rendezett konferenciájának anyagából. Szerk.: Nagy László Kálmán. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1994. 2. D. Molnár István – Nagy László Kálmán, Zarys historii literatury polskiej od początków do końca XVIII wieku. Zarys historycznoliteracki i antologia. (A lengyel irodalom története a kezdetektől a XVIII. sz. végéig. Irodalomtörténeti vázlat és antológia). Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1998. 3. Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra – párhuzamok és kapcsolatok. Tanulmányok D. Molnár István professzor tiszteletére. Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. Szerk.: Nagy László Kálmán. 4. Lengyelek és magyarok a XVI. századi Európában. Balassi Bálint és Báthory István kora. Tanulmányok a 2004. április 27–28-án Krakkóban megrendezett nemzetközi konferencia anyagából. Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego, Krakkó, 2004. Szerk.: Amedeo Di Francesco – Nagy László Kálmán. 5. Lengyel irodalom a XX. században. Az Oktatási Minisztérium által 2006-ban, hefop-pályázat keretében finanszírozott elektronikus egyetemi tankönyv (Szláv civilizáció) fejezete. 6. Przeobrażenia w języku i kulturze polskiej na przełomie XX–XXI wieku z punktu widzenia polonistyki węgierskiej. In: Przeobrażenia w języku i kulturze polskiej na przełomie XX–XXI wieku. ISBN 978-83-62648-16-0. Podred. Małgorzaty Karwatowskiej i Adama Siwca. Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Chełmie, Chełmskie Towarzystwo Naukowe. Lublin 2010. 281–291. 7. Polonocentryzm i hungarocentryzm w nauczaniu literatury polskiej na Węgrzech. In: Polonistyka bez granic. Wiedza o literaturze i kulturze. Red. Ryszard Nycz, Władysław Miodunka, Tomasz Kunz. Kraków 2010. 251–258. 8. Az otthon emléke lengyel és magyar láger-témájú művekben. In: Czas, pamięć, tradycja. Red. Bożenna Bojar. Katedra Hungarystyki. ISBN 978-83-910207-2-2. Warszawa 2010. 25–34. 9. Naródwęgierski a państwowęgierskie – nacjonalizm w twórczościwy branych pisarzy. Zarys problemu. In: Nacjonalizm polski do 1939 roku. Wizje kultury europejskiej. ISBN 978-83-227-3212-0. Red.: Krzysztof Stępnik, Monika Gabryś. Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej. Lublin 2011. 441–449. 10. Krakkói reneszánsz költők magyar kapcsolatai. In: Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. ISBN 978-963-318-104 I. k. Szerkesztette: Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 2011. 334–340.11. Vulgarizmusok a kortárs lengyel és magyar irodalomban. In: Langues and Cultures in Research and Aducation. Jubilee Volume Presented to Professor Ralf-Peter Ritter on His Seventieth Birthday. Edited by László Kámán Nagy, Michał Németh, Szilárd Tátrai. Jagiellonian University Pres ISBN 978-83-233-3093-6. Cracow 2011. 197–207. 12. Węgierski Don Kichot i donkiszotyzm w powieści o pisarstwie Kálmána Mikszátha (1847–1910). In: Don Kichot i inni. Postacie mityczne w perspektywie komparatystycznej. Podred. Lidii Wiśniewskiej. Bydgoszcz 2012. ISBN 978-83-7096-826-7, 219–229. 13. „Przygody Sindbada Żeglarza” i „Szindbád”. Topos Orientu w twórczości Bolesława Leśmiana(1878–1937) i Gyuli Krúdyego (1878–1933). In: Leśmian nowoczesny i postnowoczesny. Radomskie Monografie Filologiczne. Podredakcją Bogusława Grodzkiego i Dariusza Trześniowskiego. ISSN 2299-0941. Radom 2012. 235–242. 14. Od hermetyczności ku światowości. Nowe oblicze noweli polskiej na podstawie tomu „Lengyel Dekameron. Huszadik századi nevellák”. In: Literatura w świecie. Tom IV. Obliczaświatowości. Podredakcją Romualda Cudaka. ISBN 978-83-63268-07-7. Uniwersytet Śląski – Wydawnictwo Gnomne. Katowice 2012. 169–182. 15. Spór o wartości między pisarzami „ludowymi” i „miejskimi” a jego następstwa we współczesnej kulturze i polityce. In: O wartościach i wartościowaniu. Historia – Literatura – Edukacja. Pod redakcją Małgorzaty Karwatowskiej i Adama Siwca. ISBN 978-83-932866-8-3. Chełm 2012. 72–82. 16. Między przemilczaniem a coming outem. Wprowadzenie do problematyki obrazu innej miłości w literaturze polskiej. In: Obliczapłci. Literatura. Podredakcją Małgorzaty Karwatowskiej i Jolanty Szpyry-Kozłowskiej. ISBN 978-83-7784-172-3. Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej. Lublin 2012. 127–135. 17. Postaćśw. Maksymiliana Kolbego (1894–1941) w proziepolskiej. In: Legendák, kódexek, források. Tanulmányok a 80 esztendős H. Tóth Imre tiszteletére. Szerkesztette Kocsis Mihály, Majoros Henrietta. ISBN 978-963-306-152-7. Szeged 2012. 217–226. 18. Polak, Węgier, dwabratanki – dawniej i dziś. Jacy jesteśmy i jak nas widzą bratankowie. In: Bibliotheca Hungarica IV. Magyar–lengyel kapcsolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális kutatá II. kötet . Szerk. Koutny Ilona. ISBN 978-83-61607-90-8. ProDruk, Poznań, 2012. 30–38.

II. Tanulmányok: 1. Kanon polskiej literatury mitotwórczej i demityzującej w czasach PRL oraz u schyłku dwudziestego stulecia. In: Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra – párhuzamok és kapcsolatok. Szerk.: Nagy László Kálmán. Debrecen, 2001. 154–161. 2. Literatura polska i węgierska wobec Zagłady. In: Cirill és Metód példáját követve. Tanulmányok H. Tóth Imre 70. születésnapjára. Szeged, 2002. 327–332. 3. Ujęcie mitotwórcze i demityzujące w polskiej literaturze współczesnej o tematye żydowskiej. In: „Studia Slavica Hung.” 2003. 48/1–3. 205–216. 4. Manipulowanie odbiorem i odbiorcą na przykładzie emigracyjnej prozy o tematyce łagrowej. In: Manipulacja w języku. Red.: Piotr Krzyżanowski, Paweł Nowak, Lublin, 2004. 243–260. 5. Magyar és lengyel reneszánsz költők erotikus versei. In: Lengyelek és magyarok a XVI. századi Európában. Balassi Bálint és Báthory István kora. Szerk. Amedeo Di Francesco – Nagy László Kálmán. Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego, Krakkó, 2004. 203–216. 6. Polska literatura obozowo-łagrowa. Zarys problematyki. In: „Slavica” XXXIV. Debrecen, 2005. 165–176. 7. Współczesny dramat polski na Węgrzech w zarysie. In: Literatura polska w świecie. Zagadnienia recepcji i odbioru. Szerk. Romulad Cudak. Wydawnictwo Gnomne, Katowice, 2006. 113–119. 8. Bevezetés a lengyel lágerirodalomba. In: Irodalom és normalitá Tanulmányok a modern lengyel irodalomról és színházról. Szerk. Reiman Judit és Pálfalvi Lajo Máriabesenyő – Gödöllő, 2006. 16–35. 9. Polska twórczość poetycka w służbie Sierpnia. In: „Slavica” XXXV. Debrecen, 2006. 179–189. 10. Poezja polska wobec Sierpnia. In: Drogi do wolności w kulturze Europy Środkowej i Wschodniej 1956–2006. Zbiór materiałów z konferencji 5–7 listopada 2006 roku w Wyższej Szkole Zawodowej „Kadry dla Europy”. Szerk. Bogusław Bakuła, Monika Talarczyk-Gubała. Wydawnictwo Wis, Poznań 2007. 225–234. 11. Prowincja w wybranych utworach współczesnych pisarzy polskich i węgierskich. Zarys problematyki. In: Prowincja. Świat, Europa, Polska. Lublin 2007. 197–210. 12. Węgierski romantyzm na tle literatury polskiej XIX wieku. In: „Annales Universitatis Mariae Curie-Skłodowska. Sectio FF. Philologiae”. Lublin 2007. 7–18. 13. Proza polska wobec zmian ustrojowych: Krótki przegląd nowych tendencji po 1989 roku. In: „Studia Slavica Hungarica” 53/2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. 413–423. 14. Polska literatura łagrowa jako literatura tendencyjna. In: „Postcriptum Polonistyczne”. Szkoła Języka i Kutury Polskiej. Uniwersytet Śląski w Katowicach. ISSN 1898-1593. Red. Romuald Cudak. 2009/2. 185–201. 15. Historyczne korzenie tak zwanego „hungaropesymizmu”. In: „Alma Mater”. Miesięcznik Uniwersytetu Jagiellońskiego. Październik 2009, nr 117. 20–21. 16. Odtwarzanie i tworzenie – modelwspółczesnejszkoły i domu w powieści Marcina Szczygielskiego. In: „Slavica” XXXIX–XL, Debrecen, 2010–2011, ISSN 0583-5356, 239–246. 17. Szent MaximilianKolbe (1894–1941) alakja a Lengyel irodalomban. In: A keresztény tradíció közös öröksége: magyar és lengyel szentek a kultúrában és irodalomban.ISBN 978-963-08-34-27-8. Budapest 2012. 53–69.

 

Dr. Grzegorz Bubak, egyetemi adjunktus

E-mail

Kutatási területek

XX. századi magyar történelem, művelődés és film

Fontosabb publikációk

I. Monográfia: 1. Twórczość filmowa Istvána Szabó. Kraków 2003. 2. Od eksperymentu do fabuły. Twórczość filmowa Pétera Tímára, Wydawnictwo Ekrany, Kraków 2013.

II. Tanulmányok: 1. Niezrealizowane scenariusze i pomysły Zoltána Fábriego, Kino, którego nie ma, szerk. P. Zwierzchowski i D. Wierski, Wydawnictwo Uniwersytetu Kazimierza Wielkiego, Bydgoszcz 2013. 2. Współczesna kinematografia węgierska, „Polak, Węgier – dwa bratanki” literatura, język, historia, kultura, Warszawa 2013. 3. Prowincja (węg. vidék) w wybranych węgierskich filmach fabularnych. Aspekt społeczny, polityczny i fabularny, „Porównania” 2012, nr 11, 193–192. 4. Obraz Polski i Polaków w węgierskich filmach fabularnych powstałych po zmianie systemu, „Porównania” 2011, nr 9, 218–227. 5. Węgry. In: Historia Kina tom 2. kino klasyczne. Szerk. T. Lubelski, I. Sowińska, R. Syska, Kraków 2011, 1065–1076. 6. Miklós Jancsó: obraz trudnej historii. In: Autorzy kina europejskiego tom VI, szerk. Alicja Helman i Andrzej Pitrus, Kraków 2011, 152–196. 7. Historia jako archetyp kina węgierskiego, „Kwartalnik filmowy” 2010, nr 69, 190–201. 8. System społeczny i polityka rządów epoki regenta Miklósa Horthyego w filmach węgierskich z lat 1931–1944, In: Czas pamięć, tradycja, Warszawa 2010, szerk. B. Bojar, 201–208. 9. Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke húsz éve (1989–2009), Languages and Cultures in Research and Education, szerk. L.K. Nagy, M. Németh, Sz. Tátrai, Kraków 2010,25–31. 10. Postać Bálinta Balassiego w filmie Poeta i rycerz, „Alma Mater” 2009, nr 117,26–30. 11. Literackie inspiracje Istvána Szabó, in: Kody kultury: interakcja, transformacja, synergia, szerk. H. Kubicka, O. Taranek, Wrocław 2009, 330–339. 12. Rewolucja 1956 roku w filmie węgierskim. Postać Imre Nagya w obrazie Márty MészárosIN: Przeszłość w kinie Europy Środkowej i Wschodniej po roku 1989, red. B. Bakuła, M. Talarczyk-Gubała, Poznań 2008. 13. Il personagio di Imre Nagy, “LettereArtiScienze”, Caserta, volume 3 2007. 14. István Szabó. Poszukiwanie tożsamości i bezpieczeństwa. In: Autorzy kina europejskiego III, red. Alicja Helman, Andrzej Pitrus, Kraków 2007. 15. Multiculturalism and issue of identity. The Jewish question in The Holy Week by Andrzej Wajda, The Pianist by Roman Polański and in István Szabo’s Sunshine, In: VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus – az előadások összefoglalói, Debrecen, 2006. 16. Węgry na przełomie wieków, fascynacja zmieniającą się rzeczywistością. Filmy węgierskich reżyserek średniego pokolenia. In: Reżyserki kina tradycja i współczesność. Red. M. Radkiewicz, Kraków In: Rabid 2005. 17. Balassi Bálint alakja Banovich Tamás Szép magyar komédia című filmjében, In: Polska i Węgry w szesnastowiecznej Europie. Czasy Bálinta Balassiego i Stefana Batorego. Historia – literatura – kultura, Kraków 2004. 61–69. 18. Komediant. Postać aktora w filmie „Mefisto” Istvána Szabó, In: „Studia Filmoznawcze”, nr 23. Wrocław 2002. 19. Historia Europy Środkowej. Filmy Istvána Szabó w latach dziewięćdziesiątych, In: „Kwartalnik filmowy”, Warszawa 2001, nr 34. 20. Többet, többször – A magyar film lengyel szemmel, „Magyar Napló”, Budapest 2000.

 

Dr. habil. Tátrai Szilárd, egyetemi adjunktus

E-mail

Kutatási területek

pragmatika, stilisztika, szövegtan, kognitív nyelvészet

Publikációk

I. Monográfiák: 1. Az ‘én’ az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése.: Argumentum KiadóBudapest 2002. 2. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2011.

II. Szerkesztői tevékenység: 1. Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (Keszler Borbálával) (2009) 2. Languages and Cultures in Research and Education. Jagiellonian University Press,Kraków (Nagy László Kálmánnal és Michał Némethtel) (2010) 3. Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Tolcsvai Nagy Gáborral) Budapest 2012. 4. A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Tolcsvai Nagy Gáborral) (2012)

III. Tanulmányok: 1. Az elbeszélő “én” nyelvi jelöltsége. Kísérlet a perszonális narráció szövegtani megközelítésére. In: „Magyar Nyelvőr” 124: 226–238. (2000) 2. The realistic motivation of storytelling and its linguistic marker. In: „Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae (sectio linguistica)” XXIV: 297–304. (2001) 3. A történet hangsúlyozott elbeszéltsége mint a történetmondás pragmatikus alakzata. In: Az alakzatok világa 7. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (2002) 4. Egy nem mindennapi elbeszélés Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Hatodik fejezet. (Kísérlet a narratívák szövegtipológiai megközelítésére). In: „Magyar Nyelvőr” 127: 389–406. (2002) 5. A kontextus fogalmáról. In: „Magyar Nyelvőr” 128: 479–494. (2004) 6. Műfaj és stílus. Krúdy Gyula: Szindbád utazása és Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. In: Stílus és jelentés. Tanulmányok Krúdy stílusáról. Szerk. Jenei Teréz és Pethő József. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2004. 85–92. 7. Problémavázlat a lírai diskurzusok résztvevői szerepeinek stilisztikai vizsgálatához (József Attila: Kosztolányi és Nagyon fáj). In: József Attila, a stílus művésze. Tanulmányok József Attila stílusművészetéről. Szerk. Szikszainé Nagy Irma. Debreceni Egyetem. Debrecen 2005. 124–135. 8. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok 21. Akadémiai Kiadó. Budapest 2005. 207–229. 9. A történetírásról mint irodalomról – szövegelméleti megközelítésben. In: Lengyelek és Magyarok a XVI. századi Európában. Szerk. Amadeo Di Francesco – Nagy László Kálmán. Wydawnictwo Uniwersytetu Jegiellońskiego. Kraków 2005. 255–264. 10. A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok.: Tinta Könyvkiadó. Budapest 2006. 211–232. 11. A nagy esernyőcsel. A pragmatikai szemlélet alkalmazásának lehetőségei. THL2 II/1–2. 2006. 29–35. 12. Az alakzatok kontextuális értelmezéséről (pragmatikai megközelítés). In: A stilisztikai alakzatok rendszerezése és rendszere. Szerk.: Szathmári István. Tinta Könyvkiadó. Budapest2 006. 83–89. 13. Az irónia alkalmazásának stílustörténeti vonatkozásaihoz. In: Maticsák Sándor (szerk.): Nyelv, nemzet, identitás I. Debrecen – Budapest 2007: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 395–403. 14. Irónia. In: Szathmári István (főszerk.): Alakzatlexikon. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2008. 311–320. 15. Narratív távolság – lírai közvetlenség. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2008. 49–55. 16. Perspective and deixis in narrative discourse. In: Gábor Tolcsvai Nagy (ed.): Function and genre Studies on the linguistic features of discourse type (Metalinguistica. Ed. András Kertész.Peter Lang. Frankfurt am Main 2008. 257–270. 17. Az idézés pragmatikai megközelítése (Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben) (Csontos Nóra társszerzővel). In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok 22.: Akadémiai Kiadó. Budapest 2008.59–119. 18. A megnyilatkozás fogalmának perspektivikus értelmezése felé. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2009. 361–371. 19. Perspectivization and modes of quoting in Hungarian. (Csontos Nóra társszerzővel). In: „Acta Linguistica Hungarica”, Vol. 56 (4), 2009. 441–468. 20. Możliwości i ograniczenia narracji (Géza Ottlik: Szkoła na granicy). In: „Alma Mater”. Miesięcznik Uniwersytetu Jagiellońskiego, nr 117. 2009. 30–31. 21. ,„…hogy mondani lehessen majd…” A nézőpont szerveződése Mészöly Miklós „Szárnyas lovak című elbeszélésében”. In: Szabó Erzsébet – Vecsey Zoltán (szerk.): Nézőpont és jelentés. Studia Poetica Supplementum 4. Grimm Kiadó. Szeged 2010. 143–186. 22. Gábor Tolcsvai Nagy, A cognitive theory of style. In: „Magyar Nyelv” 2010. 90–96. 23. Áttekintés a deixisről (funkcionális kognitív kiindulópontból). In: „Magyar Nyelvőr” 134. évf. 2010. 211–232. 24. Deiktyczne przedstawienie czasu w języku węgierskim. In: Bojar, Bożenna (red.): Czas, pamięć, tradycja. Materiały konferencji. Katedra Hungarystyki Uniwersytetu Warszawskiego. Warszawa 2010. 244–253. 25. Irony as a metapragmatic problem. In: Nagy, László Kálmán – Németh, Michał – Tátrai, Szilárd (eds.): Languages and Cultures in Research and Education. Jagiellonian University PressKraków 2010.227–237. 26. Gábor Tolcsvai Nagy: A cognitive theory of style. In: „Acta Linguistica Hungarica” 58 (1). 2011. 68–73. 27. Pragmatika. In: Balázs Géza (szerk.): Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter Kft. Budapest 2011. 279–282. 28. Stílus, nézőpont és irónia. In: Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A stíluskohézió eszközei a modern és posztmodern szövegekben. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen 2011. 239–251. 29. Nemesi Attila László, Az alakzatok kérdése a pragmatikában. In: „Magyar Nyelv” 2011. 499–502. 30. A nyelvi megismerés fiziológiai és diszkurzív megalapozottsága. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.): Nyelv és kultúra. Kulturális nyelvészet. Inter Kft. Budapest 2012. 77–82. 31. Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika. In: „Magyar Nyelv” 2012. 85–90. 32. Az aposztrofé és a dalszövegek líraisága. In: Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A stilisztikai–retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruktúrát meghatározó szerepe. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen 2012. 197–207. 33. Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a magyarban. (Laczkó Krisztina társszerzővel). In: Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentésELTE Budapest 2012. 231–257. 34. Viszonyulás és viszonyítás. Megjegyzések a stílus szociokulturális tényezőinek vizsgálatához. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok. ELTE. Budapest 2012. 51–71. 35. A metapragmatikai tudatosság jelzései a magyar nyelvben. In: Koutny Ilona, Dávid Mária, Németh Szabolcs, Paweł Kornatowski (szerk.): Magyar–lengyel kapcsolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális kutatás, I. kötet. ProDruk. Poznań 2012. 28–37. 36. Pragmatikai kutatások Magyarországon. (Németh T. Enikő társszerzővel). In: „Magyar Nyelv” 109. évf. 2013. 129–137. 37. Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet. In: „Magyar Nyelv” 109. évf. 2013. 197–204.

 

Dr. Michał Németh, egyetemi adjunktus

E-mail

Kutatási területek

nyelvtörténet és etimológia: magyar szókincstörténet, magyar–szláv és magyar–török nyelvi érintkezések, karaim (kipcsak-török) kritikai szövegkiadásokon alapuló nyelvtörténeti leírás

Fontosabb publikációk

I. Monográfiák: 1. Zapożyczenia węgierskie w gwarze orawskiej i drogi ich przenikania [= Az Árva-vidéki lengyel nyelvjárás magyar jövevényszavai és azok kölcsönzési útvonalai], Kraków 2009, 140 old.; 2. Unknown Lutsk Karaim Letters in Hebrew script (19th–20th Centuries). A Critical Edition (= Studia Turcologica Cracoviensia 12), Kraków 2011, 416 old.; 3. Zwięzła gramatyka języka zachodniokaraimskiego z ćwiczeniami (= Prace Karaimoznawcze 1) [= A nyugat karaim nyelv rövid nyelvtana gyakorlatokkal], Poznań 2011, 272 old.

II. Szerkesztői tevékenység: Languages and Cultures in Research and Education. Jagiellonian University Press,Cracow (Nagy László Kálmánnal és Tátrai Szilárddal.)

III. Tanulmányok: 1. Kilka uwag o metodologii badań hungaryzmów w języku polskim [= Megjegyzések a lengyel nyelv magyar elemeinek kutatás-módszertanáról]. – Komorowska, E. / Krzanowska, A. Świat Słowian w języku i kulturze V. Językoznawstwo, Szczecin 2004: 156–160.; 2. Emocjonalne określenia osób w polskiej gwarze orawskiej w świetle leksyki węgierskiej – pochodzenie a pośrednictwo [= Az Árva-vidéki lengyel nyelvjárás magyar vonatkozású, érzelmi töltetű személyelnevezései eredetük és kölcsönzési útvonalaik fényében]. – Polonica 24–25 (2005): 329–343; 3. Remarks on the Etymology of Hung. hajdú ‘Herdsman’ and Tkc. haydamak ‘Brigand’. – Siemieniec-Gołaś, E. / Pomorska, M. (ed): Turks And Non-Turk Studies on the History of Linguistic and Cultural Contacts (= Studia Turcologica Cracoviensia 10, Special Issue Presented to Professor Stanisław Stachowski to His Seventy Fifth Birthday), Kraków 2005: 297–309; 4. Varia etymologica Slavo-Hungarica. – Studia Etymolo­gica Cracoviensia 14 (2009): 243–253; 5. The Hungarian and Slavonic Background of Bashkir ty̆raš ‘wasp’. – Studia Etymolo­gica Cracoviensia 16: 93–101; 6. The Role of Borrowing Routes in Defining Loanwords as Hungarisms in Polish Dialect – Nagy, L.K. / Németh, M. / Tátrai, Sz. (ed): Languages and Cultures in Research and Education, Krakó In: 209–218; 7. A Different Look at the Lutsk Karaim Sound System (from the Second Half of the 19th century on). – Studia Linguistica Universitatis Iagelloni­cae Cracoviensis 128: 69–101; 8. A North-Western Karaim Manuscript Found in Lutsk. A Case of Dialect Mingling? – Studia Linguistica Universitatis Iagelloni­cae Cracoviensis 129: 139–161; 9. W sprawie dyskusji nad najstarszymi zapożyczeniami węgierskimi w polszczyźnie: stpol. bantować ‘karać’ i pol. dial. bantować ‘dokuczać’ — homonimia czy polisemia? [= A lengyel nyelv legrégibb magyar jövevényszavainak kérdése. Az. óle. bantować ‘büntet’ és a le. nyj. bantować ‘bánt’ viszonya – homonímia vagy poliszémia] – LingVaria2 (14): 147–160; 10. The Turkic and Eastern-European linguistic background of the etymology of Hung. tábor ‘(military) camp’. – [megjelenés alatt: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 2014]; 10. Hány etimológiai megfelelője van a lengyelben a m. bánt igének? – [megjelenés alatt: Magyar Nyelv 2014].

 

Dr. Imrényi András, egyetemi adjunktus

E-mail

Kutatási területek

magyar mondattan, függőségi nyelvtan, kognitív nyelvészet

Publikációk

I. Monográfia: A magyar mondat viszonyhálózati modellje. (Nyelvtudományi Értekezések 164.) Budapest: Akadémiai Kiadó. (2013)

II. Fontosabb tanulmányok: 1. A beférkőző segédigés szerkezetek függőségi nyelvtani elemzéséhez. „Magyar Nyelv” 109 (3): 291–308. (2013) 2. The syntax of Hungarian auxiliaries: a dependency grammar account. Proceedings of the Second International Conference on Dependency Linguistics (DepLing 2013). Prague, August 27–30, 2013. Charles University in Prague / Matfyzpres 118–127. (2013) 3. Constituency or dependency? Notes on Sámuel Brassai’s syntactic model of Hungarian. In: Szigetvári, Péter (ed.): VLlxx. Papers Presented to László Varga on his 70th Birthday. ELTE: Department of English Linguistics (2013) 4. A mondat mint többdimenziós hálózat. Magyar–angol összehasonlító elemzé In: Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.), Konstrukció és jelenté Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 123–137. (2012) 5. Inversion in English and Hungarian: comparison from a cognitive perspective. In: Hart, Christopher (ed.): Selected Papers from UK-CLA Meetings, Vol. 1. 209–228. (2012) A dependency-based account of Hungarian structural focus. „Jezikoslovlje” 1–23. (2010) 6.Generatív nyelvészet és szociolingvisztika. Magyar Nyelv 105: 50–62. (2009) 7. Toward a unified functional account of structural focus and negation in Hungarian. „Acta Linguistica Hungarica” 342–374. (2009)

 

Mgr Małgorzata Stós, nyelvtanár (starszy wykładowca)

E-mail

Kutatási területek

magyar–lengyel irodalmi, történelmi és nyelvészeti kapcsolatok; a római katolikus vallás terminológiája, vallási szövegek komparatív vizsgálata

Publikációk

1. A magyar nyelv tanulásának egyik XVIII–XIX. századi lengyel esete, in: A magyar mint európai és világnyelv. A XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Balassi Intézet, Budapest, 2008, április 3–5, Budapest 2009, 5/2. kötet (CD), 417–422. 2. Książę Adam Kazimierz Czartoryski i jego własnoręcznie napisana Gramatyka węgierska, Teka Puławska 1 (11) 2009, 98–117. 3. Węgierskie ślady z lat 1565–1626 w braniewskim kolegium jezuickim i jego bibliotece, Alma Mater, 2009 nr 117, 42–46. 4. Znicz wdzięczności zapal – niechaj płonie. Węgierskie mogiły na krakowskim cmentarzu, Alma Mater, 2010 nr 129, 62. 5. Polskie kolędy po węgiersku w Balatonboglár,Alma Mater, 2010 nr 130–131, 122–123. 6. Węgierskie święto 15 marca w Krakowie, Alma Mater, 2011 nr 133, 89. 7. Książę Adam Kazimierz Czartoryski u bardejowskich wód, Alma Mater, 2011 nr 137–138, 82–84. 8. Potrzeba powstania dwujęzycznego (polsko-węgierskiego i węgiersko-polskiego) Słownika terminologii rzymskokatolickiej w sytuacji historycznej Kościoła katolickiego na Węgrzech, In: Język doświadczenia religijnego, red. G. Cyran i E. Skorupska-Raczyńska, Uniwersytet Szczeciński Wydział Teologiczny, Szczecin 2010, 51–65. 9. Poezja Gabrielli Somkuti, Alma Mater 2012/2013 nr 152–153, 96–97. 10. Bibliotekarz z Węgier, Gabriella Somkuti i jej poezja, Poezja Dzisiaj, 2012 nr 95, 109–111. 11. Boże, błogosław Węgrów! Kościół katolicki na Węgrzech wczoraj i dziś cz. I, Jasna Góra, 2013 nr 3, 22–24; cz.II, Jasna Góra, 2013 nr 4, 37–40. 12. Felicián Gondán, węgierskizakon paulinów i jego zabytki językowe w średniowieczu (Kodeks Festeticha i Kodeks Czecha)., Pécs, 1916, cz. I in: Studia Claromontana T. 30, Warszawa 2012, 127–170 (Közös fordítás Kamocki Etelkával).

 

Mgr Aarne Puu, nyelvtanár (starszy wykładowca)

költő, műfordító, észt lektor

E-mail

Verseskötetei

1989: Jezioro mojej pamięci; 1990: Ring on nii pikk [Krąg jest tak długi]; 1995: Godziny otwarcia; 1996: Siinpool / Po tej stronie [tomik dwujęzyczny]; 1997: Kaksikalge [Podwójny początek]; 1998: Inny wybór; 1999: [Ścierają się granice]; 2002: Sajandi väsimus [Zmęczenie stuleciem]; 2003: Paberist maailm / Papírvilág [tomik dwujęzyczny]; 2005: [Po tej stronie]; 2007: Kręgi pamięci; 2009: Tallinna talv (nyomtatásban)

Műfordítások

1978: Mänd, H., Piesek w kieszeni; 1980: Vahing, V., Ty; 1981: Chotomska, W., Muinasjutud [Bajki]; 1982: Niit, E., Pille – Riin; 1983: Rummo P.-E., Półgłosem [poezja]; 1984: Kochanka diabła [Wybór estońskiej prozy]; 1985: Bahdaj, A., Koolivaheag vaimudega [Wakacje z duchami]; 1986: Tuglas, Fr., Na krańcu świata [wybór nowel]; 1988: Unt, M., Jesienny bal; 1988: Valton, A., Spiritual – we współpracy z W. Pawłowicz; 1988: Pieśń o niechybnym spotkaniu ze szczęściem [Wybór poezji B. Alver, A. Alliksaaar, H. Runnela i J. Kaplinskiego] – we współpracy z J.Litwiniukiem; 1989: Lem, Solari Eeden; 1991: Kašuubi mujnasjutte [Bajki kaszubskie]; 1997: Konstytucja Estonii; 2003: Pullat, R., Od Wersalu do Westerplatte. Stosunki estońsko – polskie w okresie międzywojennym; 2005: Lem, , Solaris 2008: Pisarek, W., Poola keel [Język polski]

 

Mgr Nagyné Fórizs Emília, nyelvtanár

E-mail

Kutatási területek

a magyar mint idegen nyelv tanítása, lexikográfia, szlengkutatás, frazeológia, kortárs magyar és lengyel irodalom

Publikációk: 1. A krakkói Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke. „Őrszavak” (magyarságismereti tanításmódszertani folyóirat szórványban élőknek) a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének negyedévenkénti online lapja, 2010/2 (június) www.nyeomszsz.org/orszavak/muhelyek 2. Gwara studencka i uczniowska krzywym zwierciadłem rzeczywistości. „Alma Mater” miesięcznik Uniwersytetu Jagiellońskiego, nr 117, 2009. 32–33. 3. Ilona Koutny – Jolanta Jarmołowicz – Csilla Gizińska – Emília Fórizs: Węgiersko-polski słownik tematyczny (Magyar–lengyel tematikus szótár). Poznań, 2000. 4. Szóalkotási módok a magyar és a lengyel ifjúsági nyelvben. In: Hungarológia: nyelv és kultúra. Poznań, 2004. 195–210. 5. A lengyel értelmiség és a sztálinizmu „Klió” 1996/3. 123–130. 5. A lengyel ’56 városának sajtója a magyar ’56-ról. „Debreceni Szemle”, Debrecen, 1994/3. 399–405. 6. Wieczór narodów – wieczór niespodzianek „PostScriptum”, Katowice, 1993/5. 29–31. 7. Moje spotkania z kulturą polską. „PostScriptum”, Katowice, 1993/4. 35–37. 8. Magyarra hangolva a poznani Adam Mickiewicz Egyetemen. „Irinyi Évkönyv”, Debrecen, 1994. 70–73.

Fordítások: 1. Bolesław Leśmian: *** (Mrok na schodach.) „PostScriptum”, Katowice, 1993. különszám, 25. 2. Katarzyna Młynarczyk: *** (Jesteś moją.) „Irinyi Évkönyv”, Debrecen, 1993. 106. 3. Zbigniew Machej: Material girl. „Jelfogó”, Debrecen, 1992/1. 9.

 

Mgr Lidia Żołnierek, nyelvtanár

E-mail

Kutatási területek

a magyar mint idegen nyelv tanítása

Publikáció: A magyar nyelv és irodalom tanítása a Jagelló Egyetemen. In: Nádor Orsolya (szerk.): MANYE XVIII. A magyar mint európai és világnyelv. Budapest: Manye –Balassi Intézet. II. kötet: 125–130. (2009)

 

Mgr Magdalena Garbacik-Balakowicz, tanársegéd

E-mail

Kutatási területek

a XX–XXI. századi magyar irodalom, az elméleti irodalomtudomány és meta-irodalomtudomány, filozófia és irodalom kapcsolata és viszonya

Publikációk

Szerkesztett kötet: Wymiary powrotu w literaturze. Szerk.: Magdalena Garbacik et al. Wydawnictwo Libron, Kraków, 2012.

Tanulmányok: 1. Pisarz i jego rola powracającym motywem w twórczości Sándora Máraiego. In: Wymiary powrotu w literaturze. Szerk.: Magdalena Garbacik et al. Wydawnictwo Libron, Kraków 2012, 157–164. 2. Ikoniczność powieści Sándora Máraiego Sindbad powraca do domu. In: Ikoniczność w języku, literaturze i przekładzie. Szerk.: E. Tabakowska, N. Palich, A. Nowakowski, Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego, Kraków, 2013. 79–84. 3. Humor jako istota zbioru bajek Fülkefor és vidéke Lajosa Partiego Nagya. In: Humor w kulturze i edukacji. Szerk.: E. Dunaj, I. Morawska, M. Latoch-Zielińska, Wydawnictwo Naukowe UMCS, Lublin (megjelenés előtt).

 

Mgr Anna Lembas, tanszéki könyvtáros

1. Lembas A., Z krótką wizytą w bibliotekach węgierskich, “Alma Mater”, 2009, nr 117, s. 47-47

2. Lembas Anna, Księgozbiór Biblioteki  Zakładu Filologii Węgierskiej Uniwersytetu Jagiellońskiego w Krakowie, “ Biblioteka i Edukacja”, [online], 2012, nr 2. Dostępny w World Wide Web: http://www.bg.up.krakow.pl/bie/?p=1092

3. Lembas A., Nukat w małej bibliotece, “Bibliotekarz”, 2013, nr 2, s.13-15

 

Utolsó frissítés: 2013. október 22.