A Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológiai Tanszéke

Név, elérhetőség:

Filološki fakultet Univerziteta u Beogradu

Katedra za hungarologiju

11013 Beograd, Studentski trg 3, Srbija

http://www.fil.bg.ac.rs/lang/sr/katedre/hungarologija/

http://www.fil.bg.ac.rs/

A szak profilja

Szerbiában, az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karán működő Magyar Tanszék mellett, ahol az oktatás anyanyelven folyik, a hungarológia oktatásának és a magyar mint idegen nyelv elsajátításának a Belgrádi Egyetem Filológiai Kara ad otthont, amelyen több mint 500 tanár évente 1600-1700 hallgatót fogad. A Filológia Karon 1994-ben alapított Hungarológia Tanszék önálló oktatási egység, külön tanszéki könyvtárral is rendelkezik. A hungarológiai képzés szerves része a 34 nyelven folyó szakirányú oktatásnak, az úgynevezett Nyelv, irodalom, kultúra (Jezik, književnost, kultura – JKK) képzési programnak. A hallgatók az alapfokú, valamint a mesterképzés keretében tanulnak magyar vonatkozású tárgyakat. A doktori képzésre kijelölt tantárgyak akkreditációja folyamatban van. A Tanszéken belül mester és doktori disszertációk témavezetése is folyik. A hallgatók a magyart mint idegen nyelvet alap-, közép- és felsőfokú szinten tanulhatják.

A szerb minisztériumtól jóváhagyott kvóta évente 15 hallgató beiratkozását teszi lehetővé, (ebből 8 állami forrásokból fedezett tandíjjal), ami minden évben meg is valósul. A többi tanszék hallgatóinak a Hungarológiai Tanszék hét választható magyar vonatkozású tantárgyat kínál fel, amelyekre az utóbbi években 240-270 diák jelentkezik.

Az oktatás fő célja

A magyar nyelv és irodalom anyanyelvi szinten való oktatása az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán a hallgatók magyar identitására, a hagyomány, a vallás, a magyar irodalom, történelem, társadalom és közélet alapos ismereteire, valamint az anyaországgal való szoros kapcsolatra épül. Ettől eltérően, a belgrádi Hungarológiai Tanszékre szerb anyanyelvű, zömmel dél-szerbiai és belgrádi diákok jelentkeznek, akik a magyarságról keveset tudnak, de motiváltak a magyar irodalom és kultúra megismerésére, a magyar mint idegen (egyesek szerint „egzotikus”) nyelv elsajátítására. A szerb identitástudatot, a másságot szem előtt tartva, az oktatás fő célja a magyarságkép kiépítése, alapos tudás elsajátítása a magyar történelemről, hagyományokról, kultúráról és irodalomról. Ez a cél megkülönböztetett oktatási módszert igényel, ami a másságot, az idegenséget az ismerthez köti: a szerb identitástudat, valamint a középiskolában elsajátított alap és szaktudás fő elemeihez. Ezért az oktatás során nagyobb hangsúlyt fektetünk a kontrasztív nyelvészetre, a magyarságtudomány elméletére, a komparatisztika, kontaktológia, inter- és intrakulturológia, valamint az imagológia tudományos és metodikai módszereinek bevonására. Az oktatás másik, nem kevésbé fontos célja a tehetséges hallgatók bevonása a (mű)fordítás fortélyaiba, a fordításra való ösztönzés, a létrejött fordítások megjelentetésében való segítség. A várható végeredmény egy fiatal műfordítói és értelmiségi gárda létrehozása, amely elméleti és nyelvi tudással méltón egyengeti a magyar irodalom útját a szerb olvasóközönség felé. A magyar nyelv elsajátítása mellett ez a hallgatók alapos és széleskörű, többrétegű anyanyelvi tudását (is) igényli.

Az oktatás fő területei

Az első négy szemeszterben az oktatás irodalomelméleti, irodalomtörténelmi és történelmi indítottságú, külön kitéréssel a komparatisztikai fogalomtárra, a magyar–szerb és szerb–magyar kapcsolatokra a honfoglalástól korunkig, valamint a kontrasztív nyelvészetre. A ötödik szemesztertől a nyolcadikig a XX. század és a kortárs magyar irodalom az oktatás fő területe, amelyet a XX. század magyar–szerb irodalmi kapcsolattörténet kísér.

A kutatói és tudományos munka

A tanszék oktatói tudományos munkáinak és műfordításainak válogatott bibliográfiája a következő (kidolgozás és állandó felújítás alatt lévő) honlapon talalható:

http://www.fil.bg.ac.rs/lang/sr/katedre/hungarologija/zaposleni/

Az oktatásról és a vizsgakövetelményekről

Az akkreditált tantárgyak listája, valamint az oktatás menetrendje elérhető a http://www.fil.bg.ac.rs/lang/sr/katedre/hungarologija/ tanszéki honlapon. A kötelező és a választott tantárgyak hallgatóinak a vizsga előtti kötelezettségeit egy kollokvium (írásbeli vagy 66%-os eredményt elért teszt) és egy szemináriumi munka kidolgozása képezi. A szemináriumi munkák témáit a Tanszék hallgatói az adott szemeszterben elhangzott előadások témaköréből választják. A választott tantárgyak nagyszámú hallgatóinak a szemeszterek elején rendelkezésére bocsátjuk a magyar szépirodalmi művek szerb fordításának listáját (amely évente bővül, és több mint 200 bibliográfiai egységet tartalmaz), amelyből kiválaszthatják a számukra legérdekesebb írókat, fordítókat és műveket. Emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a választott magyar érdekeltségű tantárgyak hallgatói más idegen nyelvek elsajátításán szorgoskodnak, így velük karöltve a témákat érdeklődésük és affinitásuk szerint választjuk, sokszor átlépve két-három kultúra határait. Ennek köszönhetően roppant érdekes szemináriumi munkák jönnek létre, mint például: A kortárs magyar irodalom finn fogadtatása; A magyar–lengyel történelmi kapcsolatok a XIX. században; Konrád György fogadtatása a szlovák és a szerb sajtóban; Jókai Mór recepciója a német és szerb irodalomban; Olasz és német közvetítők a szerb népköltészet magyar fogadtatásában

A Tanszék története

A Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológiai Tanszéke 1994-ben jött létre az akkori magyarországi és szerbiai oktatási minisztériumok, a belgrádi Magyar Nagykövetség és nagykövet együttműködésének, valamint dr. Slobadan Grubačić, a Filológiai Kar akkori dékánja és dr. Dalibor Soldatić prodékán széleskörű elkötelezettségének köszönhetően. A oktatás megszervezésében és beindításában külön érdeme volt dr. Sava Babićnak, a tanszék első vezetőjének. Neki köszönhetően kezdettől fogva jeles irodalomtörténészek és nyelvészek vettek részt az oktatásban. Fennállása első tíz évében a Tanszéknek sikerült olyan jeles szakemberek kinevelése, akik ma is az oktatók sorában vannak, mint dr. Marko Čudić, ismert műfordító és esszéista, mgr. Sandra Buljanović és mgr. Balla Mónika nyelvészek és műfordítók. Vezetői mandátuma alatt Sava Babić a tanszék köré tömörítette a magyar érdeklődésű belgrádi értelmiséget, fordításai és könyvei bemutatása során kialakítva a szerb Hamvas-kultuszt (sok évvel a Magyarországon megjelent Hamvas Béla-kötetek előtt). Saját adományával alapozta meg a tanszéki könyvtárat.

A tanszék vezetését 2000-ben a magyarságtudomány, a vajdasági és kortárs magyar irodalom élvonalú szakértője és kutatója, dr. Bányai János vette át. Mandátuma alatt bővült az oktatók köre és az akkreditált tantárgyak száma.

2010-től a tanszék vezetését prof. dr. Cindori-Sinković Mária, a belgrádi Irodalmi és Művészeti Intézet hungarológusa, összehasonlító irodalom- és sajtótörténésze vette át.

A tanszék vezetője:

Dr. prof. Cindori-Šinković Mária

cindori.marija@gmail.com

Tanszékvezető-helyettes:

Dr. Čudić Marko