A Társaság régi (1961-2012) iratai az MTA Levéltárába kerültek

A Társaság 2016 nyarán az MTA Levéltárának adta át 1962-2012 között keletkezett iratait

A Társaság 1961-2012 között keletkezett iratai

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 végén új helyre költözik, s ezzel a székhelyéül szolgáló irodájának területe a jelenlegi méretének egyharmadára csökken. Ez az oka annak, hogy a Társaság által kiadott, ill. felhalmozott könyvekből a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevői Pécsett is válogathattak, továbbá annak is, hogy a Társaság 1961-2012 között keletkezett iratai az MTA Levéltárába kerültek. Az iratok átadása-átvétele 2016 nyarán Hay Diana, a Levéltár vezetője és Nobilis Andrásné főlevéltáros segítségével lezajlott. Az átadott dokumentumokról készült jegyzék ide kattintva olvasható.

A Társaság megválasztotta új tiszteletbeli tagjait

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Közgyűlése K-13/2016. (VIII. 26.) sz. határozatában 2016. augusztus 26-án titkos szavazásban tiszteletbeli taggá választotta a következő kiemelkedő személyiségeket:

Basa-Molnár Enikő
Birnbaum D., Marianna
Cygielska, Elżbieta
Csáky Móric
Cseke Péter
Egyed Ákos
Grendel Lajos
Guszev, Jurij
Kántor Lajos
Manherz Károly
Miska János
Rokay Péter
Voigt Vilmos
Wlachovsky, Karol

Társaságunk új elnöke: Andrea Seidler professzor asszony

Andrea Seidler (Ausztria), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke

Andrea Seidler (Ausztria), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke

Új elnökünk pályája a filológusé: nyelvi- és kultúratudományi stúdiumok (germanisztika, finnougrisztika, anglisztika) mellett magyar irodalomtörténész lett. Az irodalomtörténeti érdeklődése predesztinált volt, hiszen a magyarországi német nyelvű szövegekkel, a 18. és 19. századi sajtótörténettel foglalkozott. A magyarországi német sajtó több korszaka, többféle típusa foglalkoztatta, a Pester Lloyd-tól az Ungrisches Magazinon át a Pressburger Zeitungig. Az 1848 előtti német nyelvű magyarországi és bécsi sajtó repertóriuma is neki köszönhető.

Soha sem zárult be kedvenc lapjai világába. Ezért foglalkozott a sajtó társadalom-, irodalom-, és művelődéstörténeti aspektusaival. Karl Gottlieb Windisch alakja irányította figyelmét a nagy személyiségek, a szervezők felé, és korszakonként kiválasztotta azt a személyiséget, aki a folyton változó elemzési nézőpontjainak megfelelt. Mert folyton változtak megközelítési szempontjai, hiszen egyrészt mindig másokkal dolgozott együtt, másrészt a változó korban nem csak mi, de a kérdéseink is változnak. Sajtó-, és irodalomtörténetből kommunikációtörténet lett, aztán az informatikai világ jelenségeinek kutatása. A Felvilágosodás korától kezdődően a soknyelvűség és az irodalmi fordítás problémáit több programban kutatta, a tudós levelezés egyik kedvenc forrásává vált, Windischtől Lukács Györgyig. Soknyelvűség, kultúrák együttélése, kulturális öntudatok; centrum és periféria gondolkodása, mentalitása – így változtak nézőpontjai a magyar kultúra és művelődés történetét vizsgálva. Hangsúlyozta mindig: Bécs nem külföld a magyar kultúrában, egy időben a főváros is volt, az ott éltek nem exulánsok, hanem otthon maradottak (mutatis mutandis persze).

Andrea Seidler csoportmunkás. Számtalan kisebb kutatói csoportot irányított. Jó szervező, ezért több egyetemi adminisztratív poszton is helyt állt.  Ha nem tette volna, az Universität Wien, Institut für Vergleichende Sprach-, und Literaturwissenschaft keretében működő Abteilung Finno-Ugristik hungarológiai programja nem lett volna sikeres. Itt a képzés teljes karriert kínál, az alapképzéstől, a mesteren át a doktoriig. Folyóiratokat szerkeszt (WEB-FU; Hungarian Studies), de részt vesz a bécsi magyar közösség életében is.

Munkájával elérte, hogy magyar művelődéstörténeti kérdésekben a német nyelvterületen első sorban, de másutt is, őt kérdezik.

Andrea Seidler honlapja: https://andreaseidler.wordpress.com/

A 2016. évi Lotz János-emlékérem díjazottai

A Lotz János-emlékérem mindazoknak a nem Magyarországon élő hungarológusoknak adományozható, akik a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány terén nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkát végeznek, hozzájárulnak a fenti tudományágak fejlődéséhez és megismertetéséhez. A Lotz János-emlékérem – Ligeti Erika szobrászművész alkotása – az ötévenként megrendezendő hungarológiai kongresszuson kerül kiosztásra.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Választmánya 2016. augusztus 21-én döntött a Lotz János-emlékérem díjazottairól.

A Lotz János-emlékérem kitüntető díjat és oklevelet

  • Anssi Halmesvirta, a magyar történelem és kultúra finnországi és külföldi kutatásában, szakmai és széleskörű megismertetésében végzett több évtizedes hungarológiai munkásságáért,
  • Mészáros András, a pozsonyi magyar tanszék létének fenntartásáért, több száz diák oktatásáért, a szlovákiai magyar filozófiai kutatások megalapozásáért és elért tudományos eredményeiért,  tudományszervező tevékenységéért, valamint
  • Sándor Anna, a nyitrai magyar tanszék életben tartásáért, több száz diák oktatásáért, a szlovákiai nyelvjárástudomány területén végzett kimagasló tudományos munkájáért, tudományszervező tevékenységéért

kapta.

Tuomo Lahdelma átadja a Lotz János-emlékérmet Anssi Halmesvirtának a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016. augusztus 22-i közgyűlésén

 

Lotz János-emlékérem

 

A Lotz János-emlékéremmel átadott oklevél

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus a médiában

A Google keresőjében a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus címére keresve 14.900 találatot kaptunk a mai napon.

Nézze meg, ill. olvassa el a Kongresszusról megjelent sajtóhíreket, tudósításokat!

  • univ.tv

A cikk folytatása…

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus fotógalériája

2016.08.24. HungarológiaCOLLAGE

Ezúton értesítjük a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevőit arról, hogy a kongresszusi fotók feltöltése folyamatos, a fotókat ide kattintva érhetik el.

A Társaság megválasztotta új vezetőségét

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016. augusztus 26-án, Pécsett tartotta tisztújító közgyűlését, melyen a tagság megválasztotta a Társaság új elnökét, Andrea Seidlert (Ausztria).

A Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők névsora a következő:

Elnök:
Seidler, Andrea (Ausztria)

Alelnökök:
1. Barna Gábor (Magyarország)
2. Dobos István (Magyarország)
3. Khavanova, Olga (Oroszország)
4. Lahdelma, Tuomo (Finnország)
5. Pozsony Ferenc (Románia)
6. Tõnu Seilenthal (Észtország)

Társelnök:
Monok István (Magyarország)

Főtitkár:
Bene Sándor (Magyarország)
A cikk folytatása…

A Varsói Egyetem lesz a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus helyszíne

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Pécsett, 2016. augusztus 22-én tartotta folyó évi közgyűlését. A Közgyűlést  videóüzenetben köszöntötte Marcin Pałys, a Varsói Egyetem rektora. A Közgyűlés megszavazta, hogy 2021-ben a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus helyszíne Varsó legyen.

Marcin Pałys, a Varsói Egyetem rektorának videóüzenete

Marcin Pałys videóüzenetének szövegét Elżbieta Szawerdo, a Társaság tagja magyar nyelven is felolvasta a Közgyűlésnek, melyet alább teszünk közzé.
A cikk folytatása…

A Választmány 2016. augusztus 21-én tartja következő ülését

Időpont: 2016. augusztus 21. (vasárnap) 13 óra 45 perc
Helyszín: MTA PAB Székház (Tanácsterem)
7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.

Amennyiben a fenti időpontban a Választmány ülése nem határozatképes (a szavazati jogokkal rendelkező tagok 50%+1 fő nincs jelen), úgy a megismételt ülés az eredeti helyszínen és napirendi pontokkal a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A megismételt ülés időpontja: 2016. augusztus 21. 14.00 óra

Napirend:
1.) Beszámoló a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előkészületeiről
Előterjesztő: Mekis János
2.) A Lotz János-emlékérem díjazottaira vonatkozó javaslat elfogadása
Előterjesztő: Szakály Sándor
3.) A Jelölőbizottság előterjesztése tiszteleti tagokra
Előterjesztő: Jankovics József
4.) Tájékoztató a Társaság tevékenységéről és kiadványairól
Előterjesztő: Monok István
5.) Egyebek

Mértékadó kutatóját vesztette el a magyar bölcsészettudomány

Szegedy-Maszák MihálySzegedy-Maszák Mihály
(1943-2016)

Életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Indiana Egyetem (USA) emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea (London), a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja, Széchenyi-díjas, nemzetközi rangú tudós.

A gyász óráiban pontosan felmérhetetlen mekkora veszteség érte a magyar tudományt, de az bizonyos, hogy Szegedy-Maszák Mihály páratlanul kiterjedt, roppant nagy időtávlatot átfogó, s több tudományterületet felölelő életműve korszakos jelentőségű. Kezdeményező erejű irodalomtörténeti monográfiáival, elméleti-módszertani tanulmányaival, és tankönyveivel kivételes hatást gyakorolt az utóbbi félszázad magyar irodalomértésére. A politikai rendszerváltozást jóval megelőzve élenjárt a jelentésszűkítő ideologikus irodalom felfogás leépítésében, a kikényszerített hivatalos irodalmi kánonok átértékelésében, és az addig méltatlanul háttérbe szorított írók, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Ottlik Géza elfogadtatásában.

Nemcsak egy, hanem legalább két jelentős szemléleti fordulatnak volt a legerőteljesebb ösztönzője a magyar irodalomtudományban. Először a hetvenes években korszerűnek számító szövegközpontú irányzatok eredményeinek továbbgondolásával vált irányadóvá, majd a „nyelvi fordulat” utáni olvasásmódok meghonosításával, s a hermeneutikai megközelítés elterjedésének az elősegítésével.

Szegedy-Maszák Mihály meghatározó tudománytörténeti szerepe azért kivételes, mert azt csakis szellemi teljesítményének a súlyával töltötte be. Bátor és következetes szakmai elkötelezettségével hatékonyan ellensúlyozta az örök realizmus, s a művészi visszatükrözés gondolatának az egyoldalúságait. Elméleti munkásságából kiemelhető a modern retorika meghonosítása, a prózapoétika területén pedig az alaktannak, tehát az elbeszélés szerkezeti összetevőinek és a hatástörténetnek az összekapcsolása.  

Rendkívül széles látókörrel, roppant tárgyismerettel, s alkotó módon elsajátított tudással rendelkezett, de egyedülálló volt műveltségének a szerkezete is, amelyet magyar művek ismeretlen szövegkörnyezetének a feltárásában, és szokatlan, meglepően új értelmezői távlatok bekapcsolásával kamatoztatott utánozhatatlan eredetiséggel. Szegedy-Maszák Mihály a jelentésteremtő nyelv poétikáját nemcsak magyar, de angol, francia, s német nyelvű művek olvasási tapasztalatára alapozva dolgozta ki. Kivételesen ritka, hogy irodalmárként értően tudott nyilatkozni zenei kérdésekről, emellett otthonos volt a képzőművészet, a bölcselet, s a hittudomány világában. Naprakész elméleti-módszertani tájékozottsága mély történelmi emlékezettel párosult.  Szegedy-Maszák Mihály egyaránt jelentőset, maradandót alkotott az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet, az eszmetörténet, a 19. és 20. századi magyar és angol regénytörténet, s a klasszikus szövegek kritikai kiadásának területén. Tizenhét magyar, egy angol nyelvű kötete, s több társszerzős könyve jelent meg.

Értékőrző irodalmár volt, aki ugyanakkor különleges szellemi nyitottsággal vállalkozott a magyar és az európai kultúra kimagasló alkotásainak az összehasonlító elemzésére. Nagyon sokat tett azért a tudomány nemzetközi színterein, hogy irodalmunk és a magyar műveltség hozzáférhetőbbé váljon, s megnyíljon a külföldi közönség számára. Az irodalomtörténetet nem lezárt egységnek gondolta, hanem folyamatnak, amelybe az értelmező a maga korának hatásösszefüggései által meghatározva lép be. Tőle tanulhattuk, hogy a klasszikus szövegek értelmezésének megújítása a hagyomány továbbadásának záloga.

Fontosnak tartotta, hogy a kutató örök feladatának tekintse tudományos eszközkészletének a folyamatos ellenőrzését és bővítését. Nyelvteremtő irodalmár volt. Tárgyszerű értekező beszédmódja kivételesen gazdag a feltételesség árnyalatainak kifejezésében. Mindig helyet hagyott a sajátjától eltérő vélemények megfogalmazásának. A legkiélezettebb helyzetekben is udvarias volt: számára a másik álláspontot képviselő méltóságának a tisztelete jelentette az egyetlen  követendő tudósi magatartást.

Szegedy-Maszák Mihály szellemi alkatához Kosztolányi Dezső állt a legközelebb, akinek a magyarságról vallott eszményét következetesen képviselte: a nemzetet nyelvi közösségként azonosította. Iskolateremtő munkásságának egysége és időszerűsége tette lehetővé könyveinek, tanulmányainak a válogatott, rendszerezett, folyamatos újrakiadását 2007-től, a Kalligram Kiadó sorozatában.

Tanítványait, fiatalabb pályatársait szellemi önállóságra nevelte. Rendkívül magas mércét állított: feltétel nélkül tisztelte a szakmai teljesítményt. Emberi nagyságáról, akik közelről láttuk betegségének az elhatalmasodását, ismételten meggyőződhettünk. Ő nyújtott nekünk vigaszt, Ő adott erőt az érte aggódóknak, olyan méltósággal tűrte a megpróbáltatásokat.

Tisztelt Tanár Úr, kedves Mihály, Isten veled!

Dobos István

***************

A gyászjelentés ide kattintva olvasható.

***************