Költözik az iroda – technikai információ

kutatohaz_cimlap_fit_640x10000

A Humán Tudományok Kutatóháza Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

Ezúton értesítjük tagjainkat, hogy a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság titkársága a 1014 Budapest, Országház u. 30. II/1. sz. alatti székhelyéről január végéig a 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. 8. em. 41. szám alá költözik, ezért január második felében átmenetileg csak ímélen érhető el a titkárság.

Türelmüket köszönjük.

 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének új bibliográfiai portálja

iti bibl

Örömmel értesítjük az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete bibliográfiai portáljának megnyílásáról. A portál anyagai hungarológiai kutató- és oktatómunkánk nélkülözhetetlen bibliográfiai segédletei, mostantól Társaságunk honlapján is elérhető a linkje: http://www.iti.mta.hu/mib/index.html

Megjelent az első finn nyelvű Bibó-monográfia

Szövegközi kép 1

A Jyväskyläi Egyetem Hungarológia Programjának Spectrum Hungarologicum című kiadványsorozatának 9. köteteként megjelent az első finn nyelvű Bibó-monográfia. A könyv szerzője Anssi Halmesvirta történész, címe: “Vapauden kapea polku: István Bibón julkinen moralismi” / “A szabadság keskeny ösvénye: Bibó István közösségi moralizmusa”.

A kiadvány, a Spectrum Hungarologicum többi kötetéhez hasonlóan, ingyenesen letölthető a Jyväskyläi Egyetem elektronikus könyvtárából, az alábbi linkre kattintva:

Zrínyi-album – könyvbemutató 2016. december 1-jén

Zrinyi_meghivo

 

MONOKgraphia

MONOKgraphia_borito

Tanulmánykötettel köszöntötték Monok Istvánt, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnökét 60. születésnapja alkalmából kollégái, barátai, tanítványai (a fotók ide kattintva tekinthetők meg).

A tanulmánykötet elérhetőségei:

 

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Hungarológia a Távol-Keleten c. szimpóziumáról

Waseda Mika (Oszakai Egyetem)

Mit jelent és jelenthet a hungarológia a messzi Távol-Keleten, ahol nemigen élnek magyar anyanyelvűek, sem velük rokon nyelvet beszélő emberek? Milyen a hungarológia helyzete és perspektívája a Távol-Keleten?

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Hungarológia a Távol-Keleten szimpóziumán Dél-Koreából hat, Kínából egy, Japánból hat előadás hangzott el főleg a három ország hungarológiájának múltjáról és jelenéről. Ezeket összehasonlítva arról beszélgettünk, hogy milyen nehézségei és lehetőségei vannak a kelet-ázsiai hungarológiának.

Az volt a feltételezésünk, hogy mivel földrajzi és kulturális szempontból távol vagyunk Magyarországtól, ebből fakadóan biztos, hogy vannak hasonlóságok, hasonló problémák és nehézségek, de ugyanakkor különbségek is lehetnek a három ország között. Kiderült, hogy elég hasonló a helyzet Dél-Koreában és Japánban, ahol olyan problémák vannak, hogy nehéz motiválni a tanulókat és ha motivált is egy tanuló, nehéz hasznosítani a magyar tudását a későbbi karrierépítésben, stb. Kínában viszont nagyon más a helyzet. Érdekes módon Kínában több helyen beindul a magyar képzés, főleg tolmácsokat képeznek, annak ellenére, hogy Európában olyan tendencia észlelhető, hogy a hungarológiai oktatást a gazdaságosság jegyében megszüntetik.

Szerencsére ilyen veszély még nem fenyeget minket. A közös kérdésünk és gondunk azonban az volt, hogy milyen jelentősége és haszna lehet a hungarológiai kutatásnak és oktatásnak a mai globalizált világban. Erre nehéz választ adni, de az hangzott el például, hogy a magyar nyelven és kultúrán keresztül meg lehet ismerni a multikulturális világot, meg lehet ismerkedni a világ sokszínűségével. Ily módon járulhat hozzá ez a stúdium a különböző kultúrák békés egymás mellett éléséhez, egyben az eltérő kultúrák közötti problémák megoldásához. Az is hasznos lehet, hogy mi másként látjuk a magyar kultúrát és a jelenségeket, mint a magyarok, hiszen a világ távolról másnak látszik, mint közelről. Szóval a távolságnak is megvan a maga jelentősége, mivel eleve alternatív szemléletet teremt.

Mindenképpen nagyon sikeres és érdekes volt a szimpózium. Ez volt az első olyan találkozó, ahol a Távol-Keleten tevékenykedő hungarológusok összejöttek. Sikerült kapcsolatot teremteni, információt és véleményt cserélni a Távol-Keleten a magyarsággal foglalkozó nem magyar és magyar kollégákkal. Remélhetőleg lesz még folytatása és elősegíti az ázsiai hungarológusok közötti rendszeres információcserét, és hozzájárul a hungarológiai kutatások továbbfejlesztéséhez.

Waseda Mika (Japán)

 

A Társaság régi (1961-2012) iratai az MTA Levéltárába kerültek

A Társaság 2016 nyarán az MTA Levéltárának adta át 1962-2012 között keletkezett iratait

A Társaság 1961-2012 között keletkezett iratai

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016 végén új helyre költözik, s ezzel a székhelyéül szolgáló irodájának területe a jelenlegi méretének egyharmadára csökken. Ez az oka annak, hogy a Társaság által kiadott, ill. felhalmozott könyvekből a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevői Pécsett is válogathattak, továbbá annak is, hogy a Társaság 1961-2012 között keletkezett iratai az MTA Levéltárába kerültek. Az iratok átadása-átvétele 2016 nyarán Hay Diana, a Levéltár vezetője és Nobilis Andrásné főlevéltáros segítségével lezajlott. Az átadott dokumentumokról készült jegyzék ide kattintva olvasható.

A Társaság megválasztotta új tiszteletbeli tagjait

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Közgyűlése K-13/2016. (VIII. 26.) sz. határozatában 2016. augusztus 26-án titkos szavazásban tiszteletbeli taggá választotta a következő kiemelkedő személyiségeket:

Basa-Molnár Enikő
Birnbaum D., Marianna
Cygielska, Elżbieta
Csáky Móric
Cseke Péter
Egyed Ákos
Grendel Lajos
Guszev, Jurij
Kántor Lajos
Manherz Károly
Miska János
Rokay Péter
Voigt Vilmos
Wlachovsky, Karol

Társaságunk új elnöke: Andrea Seidler professzor asszony

Andrea Seidler (Ausztria), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke

Andrea Seidler (Ausztria), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke

Új elnökünk pályája a filológusé: nyelvi- és kultúratudományi stúdiumok (germanisztika, finnougrisztika, anglisztika) mellett magyar irodalomtörténész lett. Az irodalomtörténeti érdeklődése predesztinált volt, hiszen a magyarországi német nyelvű szövegekkel, a 18. és 19. századi sajtótörténettel foglalkozott. A magyarországi német sajtó több korszaka, többféle típusa foglalkoztatta, a Pester Lloyd-tól az Ungrisches Magazinon át a Pressburger Zeitungig. Az 1848 előtti német nyelvű magyarországi és bécsi sajtó repertóriuma is neki köszönhető.

Soha sem zárult be kedvenc lapjai világába. Ezért foglalkozott a sajtó társadalom-, irodalom-, és művelődéstörténeti aspektusaival. Karl Gottlieb Windisch alakja irányította figyelmét a nagy személyiségek, a szervezők felé, és korszakonként kiválasztotta azt a személyiséget, aki a folyton változó elemzési nézőpontjainak megfelelt. Mert folyton változtak megközelítési szempontjai, hiszen egyrészt mindig másokkal dolgozott együtt, másrészt a változó korban nem csak mi, de a kérdéseink is változnak. Sajtó-, és irodalomtörténetből kommunikációtörténet lett, aztán az informatikai világ jelenségeinek kutatása. A Felvilágosodás korától kezdődően a soknyelvűség és az irodalmi fordítás problémáit több programban kutatta, a tudós levelezés egyik kedvenc forrásává vált, Windischtől Lukács Györgyig. Soknyelvűség, kultúrák együttélése, kulturális öntudatok; centrum és periféria gondolkodása, mentalitása – így változtak nézőpontjai a magyar kultúra és művelődés történetét vizsgálva. Hangsúlyozta mindig: Bécs nem külföld a magyar kultúrában, egy időben a főváros is volt, az ott éltek nem exulánsok, hanem otthon maradottak (mutatis mutandis persze).

Andrea Seidler csoportmunkás. Számtalan kisebb kutatói csoportot irányított. Jó szervező, ezért több egyetemi adminisztratív poszton is helyt állt.  Ha nem tette volna, az Universität Wien, Institut für Vergleichende Sprach-, und Literaturwissenschaft keretében működő Abteilung Finno-Ugristik hungarológiai programja nem lett volna sikeres. Itt a képzés teljes karriert kínál, az alapképzéstől, a mesteren át a doktoriig. Folyóiratokat szerkeszt (WEB-FU; Hungarian Studies), de részt vesz a bécsi magyar közösség életében is.

Munkájával elérte, hogy magyar művelődéstörténeti kérdésekben a német nyelvterületen első sorban, de másutt is, őt kérdezik.

Andrea Seidler honlapja: https://andreaseidler.wordpress.com/

A 2016. évi Lotz János-emlékérem díjazottai

A Lotz János-emlékérem mindazoknak a nem Magyarországon élő hungarológusoknak adományozható, akik a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány terén nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkát végeznek, hozzájárulnak a fenti tudományágak fejlődéséhez és megismertetéséhez. A Lotz János-emlékérem – Ligeti Erika szobrászművész alkotása – az ötévenként megrendezendő hungarológiai kongresszuson kerül kiosztásra.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Választmánya 2016. augusztus 21-én döntött a Lotz János-emlékérem díjazottairól.

A Lotz János-emlékérem kitüntető díjat és oklevelet

  • Anssi Halmesvirta, a magyar történelem és kultúra finnországi és külföldi kutatásában, szakmai és széleskörű megismertetésében végzett több évtizedes hungarológiai munkásságáért,
  • Mészáros András, a pozsonyi magyar tanszék létének fenntartásáért, több száz diák oktatásáért, a szlovákiai magyar filozófiai kutatások megalapozásáért és elért tudományos eredményeiért,  tudományszervező tevékenységéért, valamint
  • Sándor Anna, a nyitrai magyar tanszék életben tartásáért, több száz diák oktatásáért, a szlovákiai nyelvjárástudomány területén végzett kimagasló tudományos munkájáért, tudományszervező tevékenységéért

kapta.

Tuomo Lahdelma átadja a Lotz János-emlékérmet Anssi Halmesvirtának a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2016. augusztus 22-i közgyűlésén

 

Lotz János-emlékérem

 

A Lotz János-emlékéremmel átadott oklevél