Kövesse híreinket facebookon, várjuk a hungarológiai híreket levelezőlistánkra

fb

Örömömmel tájékoztatjuk, hogy elindítottuk a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság facebook oldalát. Lájkolja, kövesse Társaságunk híreit a https://www.facebook.com/hungarologia címen is!

Várjuk a hungarológiával kapcsolatos magyarországi és külföldi híreket, felhívásokat közvetlenül levelezőlistánk címére: hungarologia@lists.bibl.u-szeged.hu, vagy a Társaság nmtt@iif.hu íméljére.

Megjelent Az idő alakzatai és időtapasztalat a magyarságtudományokban kötetünk

Az-ido-alakzatai

Az idő alakzatai és időtapasztalat a magyarságtudományokban. A doktoriskolák V. nemzetközi magyarságtudományi konferenciájának előadásai
címmel megjelent kötetünk elektronikus változatban is elérhető:

Az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének bemutatkozása

Orosz Tudományos Akadémia

Az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete – Oroszország egyetlen olyan kutatóintézete, amely interdiszciplináris alapon a közép-, kelet- és délkelet-európai szláv, s nem-szláv népek történetével, nyelveivel, irodalmával, kultúrájával foglalkozik. Magyarságtudományokkal foglalkozó munkatársak az Intézet jelenlegi struktúrája keretében, akár a történelem, akár a nyelv és irodalom terén szorosan együttműködnek a más kelet-, közép- és délkelet-európai népeket kutató kollégáikkal, s ennek eredményeképpen a magyar nyelvhez és történelemhez nem mint egy elszigetelődött kultúrához, hanem a régió népeivel, ezeknek a történeti és művelődési törekvéseivel, nyelvi sajátosságaival összefonódott jelenséghez közelítenek.

Olga Khavanova történész, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete Közép-Európai Szláv Népek Újkori Története Osztályának munkatársa.

Az Intézet bemutatkozásának teljes szövege ide kattintva olvasható.

In memoriam Orlovszky Géza – Társaságunk volt elnöke, Amedeo Di Francesco emlékezik

inmemoriam-orlovszky-geza
Orlovszky Géza
Budapest, 1960. március 26.–Nápoly, 2017.  június 11.

 

Tirrén homokszem

(Utolsó találkozásom Orlovszky Gézával)

Kedves Géza!

Nem akartam elhinni, nehéz volt leírni. Nem tudtam eldönteni, milyen műfajt válasszak, mivel, hogyan kezdjem. Nem tudom harmadik személyben elmondani az utolsó nápolyi találkozásunkat. Furcsa lenne, nem illene ide a távolságtartás. Elhatároztam hát, hogy inkább levelet írok Neked, közelről szólítva meg, mert Te közel vagy hozzánk, legyünk akár hívők, akár hitetlenek.

A színhely Nápoly, 2017. június 9-én, a Via Duomo 219-ben. Itt, az első emeleten van a mi magyar „tanszékünk”. Te, kedves Géza, pontosan, mosolygósan érkeztél, mint mindig. A szobában már ott volt néhány hallgató és Papp Judit kollégánk, aki örült, hogy megismerhetett téged. Én telefonáltam éppen, meg kellett kérjelek, várj egy kicsit, mielőtt elkezdenél Zrínyiről beszélni a hallgatóinknak. A telefonbeszélgetés felkavart, de az érkezésed, a jelenléted visszaadta a nyugalmamat; a hungarológia igazi szellemét hoztad magaddal. Láthatóan alig vártad már, hogy elkezdhesd az órát, de szeretted volna mielőbb megosztani velem azt is, mire jutottál egy filológiai-bibliográfiai kérdésben, aminek megkértelek a tisztázására. Ady Endre írásáról volt szól, az Ismeretlen Korvin-kódex margójára címűről, a születéséről, s hogy 1905-ben mikor jelent meg pontosan a két része a Figyelőben. Aggályos pontossággal számoltál be tájékozódásod eredményéről, ami nemcsak nekem volt fontos egy tanulmányomhoz, hanem néhány hallgatónknak is, akiket különösen érdekel Ady publicisztikája. Ezek voltak a szavaid: „A Figyelőnek egyetlen évfolyama jelent meg 1905-ben. Havonta egy füzet jött ki, 15-ei dátummal; az utolsó két szám összevonva. Áprilisban jelent meg az Egy ismeretlen Korvin-kódex margójára, a 217–220. lapokon; októberben a Morituri, a 633–635. lapokon. Később az 1911-es Vallomások és tanulmányok című kötetben teljesen össze lett olvasztva a két cikk, Ismeretlen Korvin-kodex margójára címen (5–15 lap). Nem egyszerűen egymás mellé kerültek, hanem kicsit át is írta Ady, és változtatott a szerkezeten. Egyelőre ennyit tudtam kideríteni.”

Adtam Neked egy másik feladatot is, amíg másutt intéztem a szorongató adminisztratív ügyeket. Kezedbe nyomtam egy modern antológiát, és azt mondtam: „Kérlek, olvasd el ebből Krúdy Gyulának ezt a rövid elbeszélését. Ha végeztél vele, majd kérdezek valamit.” Az utolsó garabonciásról volt szó, amit Kosztolányi Dezső adott ki a Vérző Magyarországban, 1921-ben. Mikor visszaértem, megkérdeztelek: „Elolvastad?” „El.” „A kérdésem a következő: szerinted, ki mondja, a vége felé, azt az utolsó, gyönyörű bekezdést, a »Felső-Tisza hullámaiban kékül a szeme« kezdetűt?” Miután újra elolvastad a passzust, így válaszoltál: „Senki, szerintem a szerző beszél és értelmez. Nem is kellene oda az a gondolatjel.” Tovább erősködtem: „Siska, a főszereplő, nem lehet, ugye? Hiszen ő »Elballagott ez árnyékvilágból«. Az ’el’ igekötő a cselekvés befejezettségére utal, ugye?” Mire te: „Így van, Siska már meghalt, ő nem mondhatta azokat a szavakat. Talán maga Krúdy, a szerző akarta így ábrázolni a történetnek ezt az utolsó, kétértelmű mozzanatát.”

Beszéltünk a Szigeti veszedelem olasz fordításáról is. Az én prózai fordításomról és az endecasillabóban készülő műfordításról, amin egy költő barátom dolgozik, az én nyersfordításom alapján. Megmutattam neked a már lefordított első három éneket, de sok más strófát is, amiket a szokott módon, rendszer nélkül dolgozva már innen-onnan egyéb énekekből is lefordítottam. Elégedett voltál, Géza, örültél neki, és újra felhívtad a figyelmemet 2020, a Zrínyi-év jelentőségére, amikorra el kellene készülnie a fordításnak. Azt mondtam, „Nos, akkor még van két és fél évem!” Mire te, a szokásos bölcs és előrelátó szellemességeddel megjegyezted: „Mondjunk inkább két évet!” Beszéltél már nekem erről egyszer egy leveledben, amit most idézek: „2020-ban lesz Zrínyi születésének 400. évfordulója, amikorra sok rendezvény készül. Nagyon jó lenne valamilyen olasz eseményt is szerveznünk arra az évre. Gondolkodjunk erről.” Ezek a szavaid ismét csak azt bizonyítják, hogy sok terved volt még, több kutatásod is folyt, s hogy fontos eredményekre jutottál, amiket szerintem, megszerkesztve, feltétlenül publikálni kellene.

Két óra körül elmentünk pizzázni. Evés közben beszéltünk politikáról is, a mai európai, nemzetközi helyezet kérdőjeleiről, problémáiról. Nagyon ízlett Neked a pizza, mégis ezt mondtad: „Hogy tudnak a nápolyiak ilyen tömény, nehéz ételt megenni? S vajon egy ilyen pizza után milyen lehet a délutánjuk?”

Tudtuk, hogy a délután első felét még az egyetemen töltjük majd. Megkértelek, segíts néhány nehéz kifejezés lefordításában. Csak egy-két példát mondok. Szigeti veszedelem, II. ének, 36. strófa: „Fejér vékony patyolat vagyon fejében.” „Pontosan mi az a »patyolat« – kérdeztelek –, amiről nekem a múlt század hetvenes éveinek üzletlánca jut eszembe? A Kovács Sándor Iván-féle Zrínyi-kiadásban, a szómagyarázatok között nem szerepel. Majd más kiadásokban keresem.” Erre te, Géza: „Patyolat itt: a turbán.” Én: „Ha a turbán, akkor a »fascia«-ról, a szalagról van szó, mivel a turbán két részből áll – ahogyan annak idején Horváth Viktor Török tükör című regényének fordítása közben megtanultam.”

Aztán: Szigeti veszedelem, II. ének, 37.: „Szép arany hazdia függ alá vállárol.” Mi az a „hazdia”? Elővettem egy fiókból a Török tükör olasz kiadását. Emlékeztem, hogy abban van török és arab szójegyzék. Talán ott is szerepel a hazdia. Nem volt benne. Persze, te Géza, tudtad, mi a hazdia, de hogyan lehet lefordítani olaszra? Egyelőre nem találtam jó megoldást. Talán ’mantello’ (köpönyeg)? De ez sem biztos.

Hosszan beszélgettünk a Szigeti veszedelem olasz és klasszikus forrásairól. Megosztottunk egymással több új, talán nem is jelentéktelen átvételt, amelyek Kiss Farkas Gábor legutóbbi, gondos könyvéből is kimaradtak. Megmutattam neked néhány adatomat, s azt mondtad, te is találtál új forrásokat. Elhatároztuk, hogy mostantól rendszeresen tudósítjuk egymást a találatainkról, ha másképp nem, legalább e-mailben. De abban is megegyeztünk, hogy szeptemberben személyesen is találkozunk, Nápolyban vagy Budapesten.

A sors másképp akarta. „Jaj, miért akartál halni távol ég alatt?” – kérdezhetném én is Antigonéval, Babits fordításában. Azzal a mondattal, ami annyira tetszett Márai Sándornak is. Mindez elgondolkoztat, nagyon. „Így hozta a fátum” – mondaná Cumilla Zrínyinek.

Kedves Géza, kedves barátom! Szomorú vagyok és komor. Lesújt a gondolat, egy rettenetes „ha” gyötör: ha nem szerveztük volna meg a nápolyi utadat, még ma is élnél!… A lelkemben persze most is élsz, és Zrínyin dolgozva mindig folytatom veled a beszélgetést, hozzád fordulok majd tanácsért – ez lesz a jutalmam és a büntetésem is. Csak egy gondolat vigasztal. Az, hogy talán (s talán a „talán” sem kell ide) Magyarországra visszatérvén, magaddal vittél egy homokszemcsét a Tirrén-tengerből, amit annyira szerettél, s bizonyosan szerette szeretett Zrínyid is. Ez a tirrén homokszem Veled marad örökké, magyar földön is.

2017. szeptember 1-jén tartja választmányi ülését a Társaság

Időpont: 2017. szeptember 1. (péntek) 9.00 óra

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (Konferenciaterem)
1051 Budapest, Arany János u. 1. II. emelet

A választmányi ülés határozatképességével kapcsolatos figyelmeztetés: Amennyiben a fenti időpontban a Választmány ülése nem határozatképes (a szavazati jogokkal rendelkező tagok 50%+1 fő nincs jelen), úgy a megismételt ülés az eredeti helyszínen és napirendi pontokkal a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt választmányi ülés időpontja:
2017. szeptember 1. (péntek) 9 óra 15 perc

Napirend:

1.) A Doktoriskolák VI. konferenciájának helyszíne és időpontja
Előterjesztő: Bene Sándor és Dobos István

2.) Döntés a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus időpontjáról, a Szervezőbizottság és Előkészítő Bizottság összetételéről
Előterjesztő: Monok István

3.) Tájékoztató a Társaság tevékenységéről és kiadványairól
Előterjesztő: Monok István

4.) A Társaság működési stratégiája
Előterjesztő: Andrea Seidler

5.) Új NMT-tagok

6.) Egyebek

40 éves a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

Megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság ünnepi ülést rendez a Magyar Tudományos Akadémián.

A rendezvény időpontja: 2017. szeptember 1. péntek
Helyszíne: MTA Székház, Felolvasóterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet)

Program:

15.00-15.05
ANDREA SEIDLER
a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke
Megnyitó

15.05-15.15
VÉKÁS LAJOS
a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
Köszöntő

15.15-15.45
JANKOVICS JÓZSEF
a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság volt főtitkára
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság története, tevékenységének eddigi súlypontjai

15.45-16.15
KOCSIS KÁROLY
az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke
A geográfia mint hungarikum-tudomány

16.15-16.45
BENE SÁNDOR
a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkára
Komparatisztika és magyarságtudomány

Kávészünet

17.15-17.45
ANDREA SEIDLER–MONOK ISTVÁN
a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke és társelnöke
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság megújított működési stratégiájának bemutatása

18.00–20.00 Állófogadás

 

Tanulmánykötet Gál Jenő 60. születésnapjára

Gál Jenő átveszi a 60. születésnapjára készült tanulmánykötetet

Kollégái, barátai és tanítványai kétnyelvű (magyar–cseh) tanulmánykötettel köszöntötték Gál Jenőt, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Felügyelőbizottságának elnökét, a prágai Károly Egyetem munkatársát, a magyar–cseh kulturális kapcsolatok művelőjét 60. születésnapja alkalmából.

A  Hungarobohemica pragensia. Tanulmányok Gál Jenő 60. születésnapjára című kötet a Károly Egyetem BTK webáruházában ide kattintva, a kötet tartalomjegyzéke és előszava pedig ide kattintva érhető el.

Megjelent a Napló és történelem c. szimpózium kilenc előadása

multunk_borito

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Napló és történelem c. szimpóziumának kilenc előadása a Múltunk 2017/1. számában olvasható.

További részletekért ide kattintson.

Nyilatkozat a Közép-európai Egyetem státuszát érintő tervezett törvénymódosításról

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság vezetősége fontosnak tartja leszögezni, hogy semmilyen nemzeti tudományos diszciplína nem művelhető önmagában. A rendszerváltást követően alapított Universitas Europae Centralis kiváló lehetőséget teremtve javította annak lehetőségét, hogy a magyarországi kutatók helyben jussanak olyan környezethez, amelyben megismerkedhetnek a világ legújabb humántudományi irányzataival, azokkal az elméleti és módszertani eredményekkel, amelyek a magyarságtudomány megújításához is fontosak számunkra. A CEU olyan iskolát teremtett, amelyben a párbeszédet nem folytató, egymás munkáját nem ismerő közép- és kelet-európai szakmák képviselői napi szinten találkozhatnak. Megalapítása óta folyamatosan javította az oktatás minőségét, kutatási programjai példaadók, könyvtára pedig a magyarországi kutatási infrastruktúra hiányait igyekszik korrigálni.

A tudományos műhelyek szabad párbeszédéért, a kánonok kritikai reflexiójáért sok évszázad óta folytat harcot az európai értékeket ismerő értelmiség. Az elért eredményeket nem szabadna ideológiai, politikai, végső soron önös gazdasági, és persze szűk látókörű hatalmi érdekek alapján veszélyeztetni.

Nézetünk szerint a tudományos társadalomnak fel kell emelnie szavát minden olyan próbálkozás ellen, amely veszélyezteti a tudományos gondolkodást és a szabad kutatást. A tudomány mindig is rendelkezett kritikus funkcióval, amely a tudomány jövője, a tudomány és az oktatás szabadsága szempontjából elengedhetetlenül szükséges.

Ezért szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat a készülő átgondolatlan, társadalmi konszenzust nem tükröző törvénytervezet által egzisztenciájukban is fenyegetett kollégáinkkal, és felemelni szavunkat egy olyan intézmény munkájának ellehetetlenítése ellen, amely a szélesebb értelemben vett magyarságtudomány művelése szempontjából is kulcsfontosságú.

Andrea Seidler
elnök

Monok István
társelnök

Bene Sándor
főtitkár

flag A nyilatkozat angol nyelvű változata ide kattintva olvasható. flag

Interjú Peter Sherwooddal

Peter_SherwoodA londoni egyetemen kifejtett magyar irodalmi és nyelvi oktató munkásságáért 2011-ben Lotz János-emlékéremmel kitüntetett Peter Sherwoddal, Társaságunk tagjával készített interjú olvasható a Hungarian Literature Online-on.