A III. Kongresszus kiadványai
Tartalomjegyzék
Árpás Károly: Adalékok a magyar-észt irodalmi kapcsolatok történetéhez
Sz. Bakró-Nagy Marianne: Róheim Géza és az uráli folklór
Brandt, Juliane: Ungarn in Gedichten jüngerer DDR-Autoren
Bur Márta: A bolgárok magyarságképe a XIX. századi sajtó tükrében (1848-1877)
Cygielska, Elzbieta: Lengyel-magyar irodalmi szecesszió
Dienes Erzsébet: Középkori külföldi kapcsolataink az Érdy-kódex legendáinak tükrében
Fenyő István: A polgárosodás eszmevilága a magyar centralisták útirajzaiban
Gorizontova, Anna V.: Pénzbüntetési rendszerek Szent István törvényeiben és koraközépkori germán jogban
Guszarova, Tatjana: Az európai államok rendszere és Magyarország a XVII. század első felében
Havanova, Olga: A francia felvilágosodás eszméinek hatása a magyar társadalmi gondolkodásra (Kísérlet a politikai programok összehasonlítására)
Hegyes Angelina: Az ukrán szépirodalom magyarra fordításának alapelvei (Olesz Hon-csár művei alapján
Höpp, Karin Beáta: The Reception of the Works of Tibor Déry in Britain
Husová, Marcella: A magyar „realitások” cseh szemszögből. Adalékok a magyar irodalom csehországi fogadtatásához az 1890-es években
Imerlisvili, Vano: Magyarok Grúziában és grúzok Magyarországon
Jakócs Dániel: Kossuth Lajos és a bulgáriai konföderációs tervek a századfordulón
Kádár Judit: A magyar irodalmi nacionalizmus és angol visszhangja a tizenkilencedik században
Kárpáti, Paul: Fejezet a berlini magyar műfordítás-történetből: Bruno Heilig életútja és műfordítói pályája
Keserű Katalin: Az angol tradicionalista (organikus) modernizmus útjai Magyarországon a századforduló művészetének tükrében
Kiszeleva, Nonna: Radikalnaja partija v godü pervoj mirovoj vojnü
Komáromi Sándor: Vezérek és költők, Stefan George hatása Szabó Lőrinc és a kortársak pályájára
Kordé Zoltán: A székelység a tatárjárás előtti oklevelekben
Kosztolnyik Zoltán: Did the Curia Intervene in the Struggle for the Hungarien Throne during the 1290s?
Kőhegyi Mihály: Adatok Baja 14-17. századi egyháztörténetéhez
Körmendy Kinga: A jogtudó magyar értelmiség és a Curia Romana a XVI. század elején
Lengyel András: Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válságáról
K. Lengyel Zsolt: Von der Alternative zum Kompromiß. Zur Entstehungsgeschichte des Transsilvanismus 1919/1920
Lőrinczy Huba: Ambrus Zoltán és Ernest Renan. Adalékok egy rajongás természetrajzához
Marcell Péter: A könyvtáros Csoma göttingeni modellje
Maszlennikova, Jelena: A „Nyugat” első nemzedéke és a XX. századi európai irodalom. Gondolatok a mythos-problematikáról
Megela, Ivan P.: Sztripszky Hiador a 19. század végi, 20. század eleji magyar-ukrán kulturális kapcsolatok tükrében
Mészáros János: Megjegyzések a magyar és a cseh avantgárd líra tipológiai összehasonlításához
Mezei Márta: Az utazás kronotoposza a 19. század elejének útirajzaiban
Najdenova, Jonka: Magyar adalékok a bánáti bolgár időszaki sajtóban (1867-1920)
Norvik, Piret: Estnisch-ungarische Kulturbeziehungen in den Jahren (1869-1918)
Nyyssönen, Heino: Hungarian Coalition Government of 1945-1947 in Non-Hungarian Literature and some Research Problems – A Finnish Viewpoint
Petrova, Liana: A Kossuth-emigráció hatása a bolgár színházművészetre
Petrovics István: A korai magyar városfejlődés és az idegen jog
Pražák, Richard-Deák Eszter: Berchtold Zsigmond és a magyarok
Puskas, Andrej: Problemü novejsej isztorii Vengrii i isztoriografii Szovetszkogo Szojuza
Rákos Péter: Az újabbkori peregrináció skálája és egy sajátosan cseh-szlovák-magyar példája
Ratzky Rita: A francia romantika ismerete Petőfi magánéleti lírájában
Ruspanti, Roberto: Három képzeletbeli utazás
A. Sajti Enikő: Egy kisebbség szervezkedésének lehetőségei és korlátai. A jugoszláviai magyarság 1918-1929
Sándor Klára: A marsigli-féle székely rovásnaptár és más 15. századi kalendáriumok
Sieroszewski, Andrzej: Benyovszky Móric – az irodalmi peregrináció példája
Szabó Ferenc: Az első világháború hatása a népi életszemléletre
Szabó Ferenc S. J.: Pázmány Péter, az európai szellemáramlatok közvetítője. Az Opera Omnia Pázmány életművében
N. Szabó József: Magyar kultúra – világkultúra. Magyarország kulturális és tudományos kapcsolatai a politikai pluralizmus idején, 1945-1946
Szaladze, Manana: Egy georgiai (grúz) regény magyar hőse
Szegfű László: Idegenek, külföldiek Magyarországon a pogánylázadások korában
Szendrey, Thomas: The Origin and Development of Christian Democracy in Hungary: the Role of Alexander Giesswein, Writer, Social Reformer and Scholar: 1856-1923
Szőke György: Magyarok Szolzsenyicinnél – Szolzsenyicin a magyaroknál
Sztikalin, Alekszandr: Ideologicseszkaja i kulturnaja ekszpanszija sztalinizma v Vengrii (vtoraja polovina 1940-h – pervaja polovina 1950-h-gg)
Szuvizsenko, Leonyid: H. G. Wells „William Glissold világa” című regényének fogadtatása Magyarországon
M. Takács Lajos: Az utóbbi két évtized magyarországi és kárpátaljai magyar irodalmi és filológiai kapcsolatairól
Tatár Mária Magdolna: Bjornstjerne Bjornson és szlovák informátorai: mi történt Csernován? 432
Thomka Beáta: Rokon jelenségek az elmúlt évtizedek magyar és jugoszláviai prózájában
Tomiš, Karol: Emigráns magyar írók Csehszlovákiában 1919 után
Újfalusi Németh Jenő: Az Essay on Mantől az Ágis tragédiájáig. Egy ideológia transzformációja
Várhelyi Ilona: Magyar irodalmi kapcsolatok nyomai a Finn Irodalmi Társaság archivu-mában
Vinnai Győző: Magyar-jugoszláv kapcsolatok alakulása 1920-1926 között
Vízkelety András: A Domonkos rend tudományközvetítő szerepe Magyarországon a 13-14. században
Zseliczky Béla: A magyar és szovjet társadalmi élet főbb eszmei és reálpolitikai kölcsönhatásai (a magyar demokratizálódási törekvések szempontjából)
2. Utazási irodalom, tanulmányutak, emigráció
Pražák, Richard: A magyarok utazásai Cseh- és Morvaországba a középkortól a 19. század közepéig
Barna Gábor: Magyar zarándokok Európában (A római szentévi búcsúk és Magyarország)
Birnbaum, Marianna D.: Kinek dolgozott Hans Dernschwam?
Bodó Ibolya: Magyar nyelvű színjátszás az Egyesült Államokban (1870-1970)
Borbándi Gyula: Idegenkedéstől a szóértésig (A második világháború előtti és utáni emigránsok viszonya)
Botka Ferenc: Déry Tibor „peregrinációs” évtizedeiből (Párizs, 1923-1925)
Csillag András: Amerika sajtókirálya – Pulitzer József (1847-1911)
Dávidházi Péter: Magyarok Shakespeare sírjánál (Az irodalmi zarándoklat természetrajzához)
Di Francesco, Amedeo: Magyarok Nápolyban a XIX. században
Eőry Vilma: Balázs Béla Bécsben és a Csodálatosságok könyve
T. Erdélyi Ilona: Egy „ifjú-magyar” író, Erdélyi János Európa-élménye
Fülei-Szántó Endre: Új peregrináció és személyiségváltozás
Görömbei András: A nyugati magyar irodalom szerepe, helye az egyetemes magyar kultúrában
Gyenge Zoltán: Gondolatok a „magyar Faust” értelmezéséhez (Kibédi Varga Sándor: Die Tragödie der Ideen. Amszterdam, 1967)
Hopp Lajos: Peregrináció és emigráció: Mikes európai útjai
Hubert Ildikó: Hrabowsky Dávid Naplója (1848-1852)
Illés László: Ungarische Exilliteratur in der Weimarer Republik
Kabdebó Lóránt: Napnyugati őrjáratok
Kerényi Ferenc: Magyarok a régi Európa színházaiban
Kissné Novák Éva: Érték és valóság. Kibédi Varga Sándor értékelmélete
Kocsondi András: Az ismeretelmélet értelmezése Kibédi Varga Sándor műveiben
G. Komoróczy Emőke: Kényszerű peregrináció: a Kassák-kör Bécsben
Kovaček, Božidar: Magyar utazók a szerb fejedelemségben
Kürtösi Katalin: Kanadai magyar költők kétnyelvűsége
Magyari A. Sándor: A svájci magyar peregrináció kulturális-irodalmi hatása, eredményei
Mák Ferenc: Jámbor Pál párizsi emlékei
Molnár Basa Enikő: Changing Views of Amerika
Molnár Szabolcs: A kudarc a hazatérés akadálya (Vázlat)
Sárközy Péter: Magyarok Rómában (Róma szerepe a 18. századi magyar kulturális megújulásban)
Schneider Márta: Magyar ösztöndíjasok külföldön
Sinor Dénes: Szubjektív emlékezések: a berlini Collegium Hungaricum és a párizsi Centre d’Etudes Hongroises a harmincas években
Szelestei N. László: Magyarországi ferences tartományfőnökök külföldi útjai a XVII-XVIII. században
Szkárosi Endre: Nyelvfölötti magyar világirodalom – a peregrináció irodalmában és az irodalom peregrinációjában
Takács József: Fülep Lajos itáliai útjai
Tverdota György: Amikor a vonatok elakadtak
Várdy Béla: Kettős és többes kötődés kérdése Magyarországon
Várdy-Huszár Ágnes: Nemzettudat a nyugati magyar költészetben, 1945-1955
R. Várkonyi Ágnes: Rodostó magyar társadalma és a Törökországi Levelek
3. Külföldi utazók Magyarországon
III. kötet: Magyar nyelvészek külföldön – külföldiek Magyarországon
Petőfi S. János: A szemiotikai szövegtan mint határtudomány (Szövegtani kutatás magyar nyelvi és szociokulturális háttérrel)
Artowicz, Elzbieta: A magyar nyelv hazai leírásának implikációi a külföldiek oktatásában
Békési Imre: Egy szempont a TeSWeST-ből
Bencze Lóránt: „Hungarians have a lot of cultivated lands” (On the Relationship of Hungarian, Old Turkish and Slavic Languages)
E. Berkes Zsuzsa: Lehetséges-e a szemiotikai szövegtan alkalmazása az iskolai oktatásban?
Berardi Hortobágyi Ildikó: A magyar nyelv oktatása Itáliában Várady Imre és Tóth László munkásságának tükrében
Csécsy-Somjen, Madelaine: Miért nehéz nyelv a magyar?
Csúcs Sándor: Magyarok a votjákoknál
Fazekas Tiborc: A német-magyar kapcsolatok szerepe a magyar nyelvtudomány kialakulásában (16-18. század)
Gerevich-Kopteff Éva: Magyarságőrzés és beilleszkedés Finnországban
Ginter Károly: Tanulmányi célú migráció Magyarországon a II. világháború után
Gortvay Erzsébet: Az anyanyelvi oktatás helyzete Kárpátalján 1945-től 1284 napjainkig
Gulya János: Sajnovics, Gyarmathi, Kőrösi Csoma és Göttinga
Güngörmü ordmasculine, Naciye: Magyar tudósok szerepe a török nyelvújítási mozgalomban
Gyarmath Olga: A helynevek vándorlása az Árpád-korban: Tarhos
Jordanova, Mirella: A magyar alanyos szószerkezetek és bolgár megfeleléseik
Kabán Annamária: Szabó T. Attila tudományos munkássága
Kemény Gábor: Stephen Ullmann (Ullmann István) felismerései a szinesztézia jelentéstani alapjairól
Keresztes László: Budenz József mordvinisztikai munkássága
Kontra Miklós: Tudománytörténeti vázlat ötvenhatos amerikai magyar nyelvészekről
Kótyuk István: Az ö-zés esetei az ungi nyelvjárásban
Latin János: Magyar nyelvtanítás a Columbia Egyetemen (1972-1979)
Máté Jakab: Petőfi S. János: általános nyelvészeti és szövegtani tevékenysége
Mikó Pálné: Magyar nyelvleírás a 19. század eleji Bécsben. Márton József és a többiek
Molnár Csikós László: Vendégmunkásság és anyanyelvi műveltség
Molnár Zoltán Miklós: Élőnyelvi vizsgálat és hungarológiai tevékenység
Murvai Olga: Határozottság és határozatlanság a mondatban
Nagy Jenő: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár nyelv- és művelődéstörténeti jelentősége
Nagy L. János: Értékek és változások Petőfi Sándor János szövegvizsgálataiban
Perrot, Jean: Aurélien Sauvageot présantateur de la linguistique hongrois eaux linguistes français
Petőfi S. János: Megjegyzések a szemiotikai textológia általam kidolgozott koncepciójához
T. Somogyi Magda: A Magyarországon tanuló külföldi műszaki egyetemisták kapcsolata a magyar kultúrával
Somos Béla: Az imago és változásai
Szabó József: A jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek vizsgálatának néhány tanulsága
Szabó Zoltán: A kolozsvári magyar dialektológiai iskola
Szende Aladár: A magyar nyelv és kultúra tanítása a szórványmagyarságban
Szende Virág: Ideiglenesen külföldön tartózkodó családok nyelvi beilleszkedése
Szűts László: Kossa János nyelvművelő munkássága
Tolcsvay Nagy Gábor: Német eszmei hatások a magyar nyelvi normafelfogásban
Tóthné Litovkina Anna: Milyen és mennyi közmondás él a magyar köztudatban?
Varga József: A magyarságtudat alakulása a több nyelvű környezetben
Vass László: Megjegyzések szövegek makroorganizációjával kapcsolatban
Zaicz Gábor: Erdélyi István, a finnugor nyelvész
Zeman László: Hagyomány és kontextus
Hungarológia, hungarica, információ, oktatás
Migrációs folyamatok és hatásuk a népi kultúrára
A szegedi táj néphagyományai és művelődése