A II. Kongresszus kiadványai

A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 1819. és a 1920. század fordulóján
szerk. Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler, Budapest-Wien, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 1991. 1-2. köt. 1275 l.

Tartalom:

A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Rédei Károly)
Einleitung (Moritz Csáky)

 

Művelődési pluralitás a Duna-völgyi népek kultúrájában, különös tekintettel Bécs és a magyar főváros szerepére
Kulturelle Pluralität: die Rolle Wiens und Budapests für ungarische Kultur und die Kulturen der Donauvölker
Cultural Pluralism among the Peoples of the Danube Basin, with Particular Attention to the Role of Vienna and the Hungarian Capital

 

Csáky, Moritz: Die historisch-literarischen Wechselbeziehungen zwischen Österreich und Ungarn an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert
Fried István: Irodalmi áramlatok és kölcsönhatások Kelet-Közép-Európa irodalmaiban
Gunda Béla: Die ungarische Volkskultur in der Kulturentwicklung Mitteleuropas
Bojtár Endre: A nemzeti kérdés és a filológia Közép- és Kelet-Európában
Böhm, Orsolya: Die Literatur und kultur Kultur Ungarns im Spiegel der Wiener Zeitschriften 1800-1820
Cesnaková-Michalcová, Milena: Die Entwicklung des Theaters in der Slowakei an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert
Dömötör Ákos: Das ungarische Predigtexempel im 18. und 19. Jahrhundert
Futaky István: Die Universität Göttingen und ihre Studenten aus dem Karpatenraum im 18. und 19. Jahrhundert
Holl Béla: Der Geschichtsunterricht in den ungarischen Piaristengymnasien um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert
Kesztyus Tibor: Bedeutung der „Göttingischen Gelehrten Anzeigen” für die Kultur- und Geistesgeschichte der Donauvölker, 1739-1812
Kókay György: Die Bedeutung der Wiener Publizistik für die ungarische Kultur der Aufklärung am Ende des 18. Jahrhunderts
Ötvös Péter: Die popularphilosophische Rezeption der Wiener Aufklärung in Ungarn am Ende des 18. Jahrhunderts
Seidler, Andrea: Das deutsche Zeitschriften wesen des Donauraumes (Wien-Pressburg-Pest-Buda) in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts
Szili Katalin: Magyar nyelvkönyvek szlovák ajkúaknak a XIX. század első felében
Vajda György Mihály: Wien als Geburststätte von Literaturen um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert
Wéber Antal: Pest und Wien in der Zeit der Aufklärung

 

Nemzeti kérdés, irodalom, irodalomtudomány
Nationale Frage, Literatur und Literaturwissenschaft
The National Question, Literature and Literary Theory

 

Ferdinandy, Miguel de: Systematische Einordnung der ungarischen Literatur
Bíró Ferenc: A nemzet-, nyelv- és irodalomfogalom alakulása a XVIII. század végén
Bitskey István: Johann Ladislaus Pyrker und die europäische Literatur
Csetri Lajos: A magyar irodalmi nyelvújítás korának irodalomszemlélete
Di Francesco, Amedeo: Metastasio és a magyar költői nyelv a 18. század második felében
Truong Dang Dung: A XIX. századi magyar irodalmi népiesség tanulságai
Éder Zoltán: Honismereti törekvések a XVIII. század végén az első magyar nyelvu útikönyvben
Kerényi Ferenc: A magyar hivatásos színészet eszmei és gyakorlati tájékozódása a XVIII. és a XIX. század fordulóján
Koszeghy Péter: A népiesség fogalma az irodalomtudományban
Margócsy István: Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátterében. A nyelv tudományos és esztétikai szemléletének szétválása
Mavius, Götz: Dénes von Pázmándy, Abgeordneter und Präsident des Abgeordneten-hauses, und seine Einstellung zu den nicht-magyarischen Minderheiten in Ungarn (Unter Besonderer Berücksichtigung seines Ausgleichsentwurfes 1849)
Nagy János: Vörösmarty nemzettudata
Pražák, Richard: Die Aufklärungsphase der tschechischen Nationalen Wiedergeburt und Ungarn
Sárközy Péter: Az olasz árkádikus kultúra közép-európai jelenléte és hatása a XVIII. század végi Magyarországon
Szabó G. Zoltán: Nemzeti nyelv – nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról
Szilágyi Ferenc: A „Nationalcharakter” s értelmezése Csokonainál. (A költő Herder-élményéhez)
Tarnai Andor: Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban
Vu Ngoc Cân: Petőfi kapcsolata a népköltészettel és versei vietnami nyelvre fordításának néhány problémája

A paraszti polgárosodás kérdései a Duna-völgyében. A népi kultúra fellendülése és hanyatlása
Die Frage der bauerlichen Verbürgerlichung im Donauraum. Aufschwung und Verfall der Volkskultur
Questions Relating to the Bourgeoisification of the Peasantry in the Danube Basin. The Rise and Decline of Folk Culture

 

Gráfik Imre: Hajósvállalkozók a Duna-mentén a XIX. század közepén
Kisbán Eszter: Nahrungskultur: zwei Phasen des Wandels um 1800 und 1900
Küllős Imola: Paraszti írásbeliség: a folklór új formái
Létay Miklós: Vándorárusok és -iparosok Pest-Budán a 19. században
Lukács László: A székesfehérvári iparosok nyelvi-kulturális problémái a 18-19. században
Schubert, Gabriella: Die Rolle der Kleidung in den Nationalbewegungen der Donau-Völker
Selmeczi Kovács Attila: Kapcsolatok az osztrák és a magyar népi eszközkultúrában. Egy 19. századi eszköztalálmány mint a paraszti polgárosodás képviselője

 

A népművészet mint a nemzeti kultúra forrása
Die Volkskunst als Quelle der nationalen Kulturen
Folk Art as a Source of National Culture

 

Banó István: Népdalszövegeink költői mondattanához
Nagy Jenő: Beiträge zu den ungarischen trachtengeschichtlichen Forschungen in Rumänien im Lichte der Wortgeschichte
Ujváry Zoltán: Kapcsolatok és párhuzamok a magyar és az osztrák népi színjátszásban
Verebélyi Kincső: Illuminált népi kéziratok a XVII-XIX. században
Voigt Vilmos: A magyar mese- és mondakutatás bécsi triásza

 

A nyelvtudomány szerepe a nemzeti kultúra fejlődésében
Die Rolle der Sprachwissenschaft in der Entwicklung der nationalen Kultur
The Role of Linguistic Sciences in the Development of National Culture

 

Benkő Loránd: Elméleti törekvések a felvilágosodás korának magyar nyelvtudományában
Geyer, Ingeborg: Ungarischer Wortschatz in der Wiener Umgangssprache und älteren Wiener Mundart
Hajdú Mihály: A XVIII-XIX. századi magyar népnyelv német jövevényszavai
Hanzeli, Victor: Gyarmathy Sámuel Nyelvmesterének metanyelvezetéhez
Kálmán Béla: Sprachwissenschaft und Nationalbewusstsein um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert
Kiss Jenő: Österreichisch-ungarische Kontakte im Spiegel der Lehnwörter west- ungarischer Dialekte
Kokla, Paul: Die Sprachneuerung in der Entwicklung der ungarischen und estnischen Schriftsprache
Kovács Ferenc: Die Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie
Mikó Pálné: Márton József bécsi működése
Ördög Ferenc: Az elso magyarországi népességösszeírás (1745-1771) mint névtudományi és művelődéstörténeti forrás
Vörös Ottó: A helynévadás gyakorlata a magyar-német-délszláv nyelvhatáron

 

Történelem, kultúra és nyelv
Geschichte, Kultur und Sprache
History, Culture, Language

 

Beöthy, Erzsébet – John Steiner, Vera: Advantages and Disadvantages of the Story Retelling Methods Hungarian-English Bilingual Research
Boba Imre: In Defence of Anonymus Belae Regis
Corradi Musi, Carla: A fa kultuszának hagyománya a magyar és a germán népeknél
Füredi Mihály: A Linguistic Data Base of the Hungarian Lexicography
Gabriel, Astrik L.: Hungarian Students and Masters who attended both the Universities of Vienna and Paris
Ginter Károly: Nyelv- és magyarságtudat a szétszórtságban
Gutay László: A nukleáris láncreakció és az osztrák-magyar kulturális hagyományok
Haraszti György: Schönes neues Lied von Ofen. (Jiddische Chronik in Versen über die Belagerung von Buda i. J. 1686)
Kosztolnyik Zoltán: A View of History in the Writings of gerhoch of Reichersberg and in the Medieval Hungarian Chronicles
Ress Imre: Die Ergebnisse der Hungarica-Erschliessung im Österreichischen Staats- archiv
Somos Béla: Mit tudnak más kontinensek lakói Magyarországról?

II. kötet: Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján


Vorwort (Horst Haselsteiner)

Művelődési pluralitás a Duna-völgyi népek kultúrájában, különös tekintettel Bécs és a magyar főváros szerepére
Kulturelle Pluralität: die Rolle Wiens und Budapests für die ungarische Kultur und die Kulturen der Donauvölker
Cultural Pluralism among the Peoples of the Danube Basin, with Particular Attention to the Role of Vienna and the Hungarian Capital

 

Balassa Iván: Volkskultur un Ungarn im Vergleich zur Kultur der Nachbarvölker
Haselsteiner, Horst: Schule und Bildung in Ungarn im Zeitalter des Dualismus
Bécsy Tamás: A Duna-völgyi népek rajza a 19-20. század fordulójának magyar drámairodalmában
Bjorn Andersen, Zsuzsanna: Einige Züge der ungarischen Kulturentwicklung um die Jahrhundertwende: Zur Rezeption Georg Brandes’ in Ungarn
Cindori, Marija: A szerb irodalmi folyóiratok és a kelet-közép-európai kapcsolatok XIX. és a XX. század fordulóján
Guszev, Jurij: A magyar irodalom fogadtatása a szocialista országokban és annak előzményei
Husová, Marcella: Die literarische Bewegung der ungarischen Moderne „Nyugat” aus der Sicht der tschechischen Rezeption im ersten Jahrzehnt des 20. Jahrhunderts
Jakócs Dániel: A magyar kultúra recepciója Bulgáriában 1878-1914 között
Kajtár Mária: Die Wiener und die Budapester Publizistik an der Jahrhundertwende
Kárpáti, Paul: Kapcsolat, kölcsönösség, hatás Jókai 1870 és 1875 közötti németországi fogadtatásában
Käfer István: Magyar sztereotípiák az 1867-1918 közötti szlovák irodalomban
Kósa László: Die Idee des „Europa im Kleinen” in der ungarischen Ethnographie
Lengyel Béla: Karl Kraus und Ungarn
Najdenova, Jonka: A bolgár-magyar kapcsolatok jellegének és korszakolásának kérdéséhez (különös tekintettel a XIX-XX. századi bolgár-magyar irodalmi kapcsolatokra
Norvik, Piret: Zu den ungarisch-estnischen Literaturbeziehungen an der Wende zum 20. Jahrhundert
Sieroszewski, Andrzej: Magyarország és Közép-Európa Németh László gondolati rendszerében
Szakolczay Lajos: Sinkó Ervin bécsi folyóirata, a Testvér
Szaladze, Manana: Magyar irodalom Georgiában
Szávai János: Bécs a magyar emlékírás tükrében
Szoke György: Bécs-Budapest: a pszichoanalízis kisugárzása a magyar szellemi életre (1900-1918)
Szörényi László: Bécs szimbolikus szerepe Krúdy Gyula műveiben
Tamás Attila: Dezső Kosztolányi und die österreichische Lyrik
Tomiš, Karol: A magyar irodalom fogadtatásának időszakai a 20. századi szlovák irodalomban
Tverdota György: Németh Andor és Bécs
Wojatsek, Charles: Arany János hatása a szlovák irodalomra

 

Nemzeti kérdés, irodalom, irodalomtudomány
Nationale Frage, Literatur und Literaturwissenschaft

 

Balassa Péter: Traditionsdeutungen in der jüngsten ungarischen Prosa
Cavaglia, Gianpiero: Hazafiság és irodalom. Megjegyzések egy század eleji vitához Ignotus körül
Csapody Miklós: Program és nemzedék a két világháború közötti Erdélyben. Az Erdélyi Fiatalok 1930-1941 (vázlat)
József Farkas: Die nationale Frage in der ungarischen Literatur zur Zeit der Auflösung der Monarchie
Kántor Lajos: Kísérletek az irodalom híd-szerepének érvényesítésére Erdélyben
Király István: Lukács György nemzettudata
Kiss Gy. Csaba: Zum Köntext der ungarländischen Literaturen am Anfang des 20. Jahrhunderts
Kovács J. Béla: A Brassói Lapok és a nemzetiségi kérdés
Melczer Tibor: Babits Mihály felfogása a magyar nemzeti kérdésről és az Osztrák- Magyar Monarchiáról 1919-ig
Pál Lajos: Die Nationalitätenfrage und der „dritte Weg” in der Tätigkeit von József Eötvös Anfang der 60-er Jahre des 19. Jahrhunderts
Pomogáts Béla: Kísérletek az együttműködésre. Erdélyi magyar-román-szász irodalmi kapcsolatok a 20. század elején
Rákos Péter: Adalék a nemzeti alkattanhoz (Ady kapcsán)
Stier Miklós: Die nationale und Nationalitätenfrage in der theorie und Praxis der ungarischen und östrreichischen sozialistischen Bewegung bis zur Jahrhundertwende (Versuch eines Vergleiches)
Székely András Bertalan: Közös dolgaink. Magyarok és szomszédaik közgondolkodásunk tükrében
Totosy de Zepetnek, Steven: Ein Bild der Gesellschaft bei Theodor Fontane und Lajos Tolnai. Einige literatursoziologische Bemerkungen

 

A paraszti polgárosodás kérdései a Duna völgyében. A népi kultúra fellendülése és hanyatlása
Die Frage der bauerlichen Verbürgerlichung im Donauraum. Aufschwung und Verfall der Volkskultur

 

Andrásfalvy Bertalan: Györffy István közművelődési eszméi
Erdélyi Zsuzsanna: Die Parallelen der archaisch-ungarischen Volksgebete in der sakralen Tradition der Donauvölker
Fejős Zoltán: A népművészet divatjának első korszaka
Gergely Katalin: Paraszti polgárosodás a népi öltözködésben – A népviselet átalakulása, a paraszt-polgári öltözet megjelenése
Horváth Terézia: A magyar és a szomszéd népek ékszerkultúrájának néhány jellemvonása a XIX-XX. század fordulóján. (Ékszeranyagok a Duna mentén)
Kiss Mária: A népi kultúra alakulása, különös tekintettel a magyarországi Duna-menti délszlávok szokásaira
Kríza Ildikó: A ponyvairodalom és a szájhagyomány kapcsolata a parasztság körében a 19. század végén
Páll István: Ház- és lakáskultúra az Észak-Tiszántúlon a XIX-XX. század fordulóján
Tátrai Zsuzsanna: Osztrák-magyar interetnikus kapcsolatok a jeles napi szokásokban

A népművészet mint a nemzeti kultúra forrása
Die Volkskunst als Quelle der nationalen Kulturen

 

Bárth János: A kalocsai népművészet magyar jelképpé formálódásának folyamata
Görömbei András: A folklór szerepe Nagy László költészetében
Lehtinen, Ildikó: Népviselet és nemzeti öntudat. „Jegyes a mi viseletünk”
Móser Zoltán: „Fölszállott a páva”
Nagy Ilona: Kálmány Lajos és a századforduló mitológiai kutatásai
Tóth Emília: A magyar kultúra hatása egy nemzetiségi falura és népdalkincsére

 

A századforduló irodalmi-művészeti irányzatai
Literarisch-künstlerische Richtungen der Jahrhundertwende

 

Alexa Károly: Világkép és novellaforma a XIX-XX. század fordulóján. A mese felkutatása, kifosztása és megsemmisítése (Vázlat)
Birnbaum, Marianna D.: A magyar szecesszió néhány problémájához
Bodnár György: A magyar premodern elbeszélés válaszútja
Cazelles, Nicolas: A műballada egyetemes műfaj. Arany Jánossal a Duna mentén. Az öregkori balladák
Cygielska, Elzbieta: Szecessziós elemek a lengyel és a magyar irodalomban
Csűrös Miklós: Megjegyzések a 19-20. század fordulójának irodalmi népiességéről
Deréky Pál: A magyar avantgárd irodalom fogadtatásának kezdetei (1915-1917)
Eőry Vilma: Stílusirányzat és mondatszerkesztés. A szabad függő beszéd szerkezetének szerepe a stílusirányzatok elhatárolásában
Erdődy Edit: Szempontok a századelő magyar drámájának értékeléséhez és megközelítéséhez
Fehér Erzsébet: A magyar avantgárd eposz műfaji előzményei
Gömöri György: Szecessziós elemek Határ Győző színdarabjaiban
Horváth Károly: A szimbolikus-filozofikus költemény a kelet-közép-európai irodalmakban. Krasinski, Madách, Eminescu
Kálmán C. György: A magyar avantgárd líra kezdetei
Kemény Gábor: Életérzés és stílusforma Krúdy Gyula „bécsi” regényeiben
Kenyeres Zoltán: A Nyugat indulása és a közép-európai századforduló
Kovács Éva: Die Wiederholung als textordnende Kraft und stilistisches Mittel in einer frühen Csáth-Novelle
Láng Gusztáv: Bölcselet és poétika. Megjegyzések a magyar századvég természet- lírájáról
Lőrinczy Huba: Csáth Géza és E. T. A. Hoffmann. Szecesszió és romantika kapcsolata egy novella tükrében
Nagy Miklós: Grillparzers Wirkung in Ungarn (1918-1986)
Németh G. Béla: Einige charakteristische Merkmale des österreichischen und Ungarischen Impresszionismus und Symbolismus
Németi-Sargina Ludmilla: A bécsi szecesszió és század eleji irodalmi-művészeti irányzatainak magyar, cseh, lengyel és orosz variánsai
Ónodi László: Einige Aspekte der österreichischen und ungarischen Literatur um die letzte Jahrhundertwende
Pók Lajos: Die Ungarische Sezession und Europa
Sivirsky, Anton: Magyar folklór vagy német romanticizmus?
Szabolcsi Miklós: A későszimbolizmus a magyar és az osztrák irodalomban
Szegedy-Maszák Mihály: Musil und Ottlik
Széles Klára: A modern magyar líra születéséről egy irodalomelméleti hipotézis alapján

 

A nyelvtudomány szerepe a nemzeti kultúra fejlődésében
Die Rolle der Sprachwissenschaft in der Entwicklung der nationalen Kultur

 

Bachát László: Nyelvváltozatok a 19-20. század fordulóján
Bokor József: Előrevivő és visszahúzó vonások a 19. század végének magyar nyelvtudományában
Büky Béla: Das Fortleben der Sprachphilosophie des „Wiener Kreises” in Ungarn
Fábián Pál: Diesprachlichen Grundlagen der Stilrichtungen in Ungarn am Anfang unseres Jahrhunderts
Fazekas Tiborc: Soziologische Aspekte in der ungarischen Dialektforschung
Horváth Mária: Nyelvi kölcsönhatások Ausztria és Magyarország között a monarchia idején
Juhász Dezső: Nyelvjárásismeret a századfordulón
Kovács László: A nyelvjárások és a köznyelv viszonya nemzetiségi környezetben
Nagy Gábor: Nyelvi eszmények Magyarországon a századfordulón
Szabó Törpényi Ádám: Die Rolle der Sprachwissenschaft für die Entwicklung der nationalen Kulturen in Rumänien
Szathmári István: A magyar irodalmi és köznyelv a XX. század fordulója körül
Végh József: Ergebnisse und wissenschaftliche Fragen der neueren ungarischen Orts- und Flurnamensammlung
Zaicz Gábor: József Budenz, der Etymologe (Zur 150. Wirderkehr seines Geburtstages)

 

Történelem, kultúra és nyelv
Geschichte, Kultur un Sprache

 

Galambos Ferenc Ireneus: A nyelvtudomány és a népművészet szerepe a nemzeti kultúra megtartása és elmélyítése terén Burgenlandban
Hangay Zoltán: Tudomány, művelődés és középiskola a 19. század végén
Könnyű László: A magyar vers angolra fordításának problémái
Schöpflin Gyula: Irodalom a száműzetésben
Veenker, Wolfgang: Megjegyzések egy magyar nyelvű minimumszótár összeállításához