„A magyarságtudományok önértelmezései” – A Doktoriskolák II. Konferenciájának kiadványai

TARTALOMJEGYZÉK

DOBOS István: Előszó

I. Magyarságkép a magyarságtudomány előtt: a kollektív identitás kora újkori definíciói (teológia, politika, historiográfia, fikciós irodalom)

HALMÁGYI Miklós (Szegedi Tudományegyetem, Történettudományi Doktori Iskola):

Önazonosság és idegenfelfogás a korai magyar történetírásban és ennek európai összefüggései

VENÁSCH Eszter (Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola):

Ellenségkép Méliusz Juhász Péter Apokalipszis-kommentárjában

PARÁDI Andrea (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola):

Széphistória és irodalomtudomány

PÉNZES Tiborc Szabolcs (Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola):

Az erdélyi politikai diskurzus 1657-1662 közötti hiányának kivetülései két kortársi narrációban

CZICZKA Katalin (Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola):

A Beniczky-hagyomány alakulása

KRÁNICZ Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola):

Közösségi és egyéni beszédmódok Bethlen Miklós Önéletírásában és Imádságoskönyvében

II. Nemzet és irodalom: a 20. század elejének paradigmaváltásai

FLEISZ Katalin (Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola):

Krúdy Gyula regényeinek 1848-ra vonatkozó élményvilága

MOLNÁR Tamás:

Szent kengyelfutók és gladiátorok.” Ady Endre nemzetproblémára adott válaszai a század- és ezredfordulón

NÉMETH Ákos:

Magyar költő ezerkilencszáztizenkilenc után” Kultusz, autográfia, irodalomtörténeti arc-adás: fejezetek a Babits-életmű két világháború közötti befogadástörténetéből

BÍRÓ-BALOGH Tamás:

A Vérző Magyarország második kiadása. Kosztolányi “jelentősen átdolgozott” irredenta antológiája

LIKTOR Katalin:

Reményik Sándor transzilvanizmusa

VÁRADI Ildikó:

A magyarság önreprezentációja Kodolányi János finnországi útirajzaiban

III. A magyarságtudomány elméleti kérdései

JABLONCZAY Tímea:

Megtalált (?) identitás. Szenes Erzsi: A lélek ellenáll

FENYVESI Kristóf:

Genealógia, kultúra, tudomány. Az önmegfigyelés megfigyelése és a magyarságtudományok

BODÓ Zsuzsánna:

Hencidától Boncidáig. A magyar népmesék finn nyelvű fordításainak kultúraspecifikus aspektusai

KASZÁS Orsolya:

A külső és belső látásmód kutatói pozíciója: a Tóth Árpád-recepció megközelítése Uuno Kailas recepcióján keresztül

MIHÁLKA Réka:

Illesztési pontok. Tolnai Ottó drámáinak világ- és magyar irodalmi előzményei

DOBRI Imre:

Kanonizáció és kolonizáció. Darvasi László német nyelvű recepciójának kanonizációs eljárásairól

IV. Elmélet és gyakorlat: a magyarságtudomány intézményei és oktatása

BRANDT Györgyi:

Adalékok a berlini magyar tanszék megalapításának dokumentációjához. (A Geheimes Staatsarchiv Preussischer Kulturbesitz és az Universitätsarchiv der Humboldt-Universität zu Berlin levéltári anyagai alapján)

PINTÉR Borbála:

A tanár mint kánonképző. Kemény Zsigmond taníthatósága a középiskolában különös tekintettel a Ködképek a kedély láthatárán címűregényre

KISS Miklós:

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság angol nyelvű honlapjának kialakítása