Kategória: Hungarológia

Szegedy-Maszák Mihály (1943-2016)

Mértékadó kutatóját vesztette el a magyar bölcsészettudomány

Szegedy-Maszák Mihály

Szegedy-Maszák Mihály
(1943-2016)

Életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Indiana Egyetem (USA) emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea (London), a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja, Széchenyi-díjas, nemzetközi rangú tudós.

A gyász óráiban pontosan felmérhetetlen mekkora veszteség érte a magyar tudományt, de az bizonyos, hogy Szegedy-Maszák Mihály páratlanul kiterjedt, roppant nagy időtávlatot átfogó, s több tudományterületet felölelő életműve korszakos jelentőségű. Kezdeményező erejű irodalomtörténeti monográfiáival, elméleti-módszertani tanulmányaival, és tankönyveivel kivételes hatást gyakorolt az utóbbi félszázad magyar irodalomértésére. A politikai rendszerváltozást jóval megelőzve élenjárt a jelentésszűkítő ideologikus irodalom felfogás leépítésében, a kikényszerített hivatalos irodalmi kánonok átértékelésében, és az addig méltatlanul háttérbe szorított írók, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Ottlik Géza elfogadtatásában.

Nemcsak egy, hanem legalább két jelentős szemléleti fordulatnak volt a legerőteljesebb ösztönzője a magyar irodalomtudományban. Először a hetvenes években korszerűnek számító szövegközpontú irányzatok eredményeinek továbbgondolásával vált irányadóvá, majd a „nyelvi fordulat” utáni olvasásmódok meghonosításával, s a hermeneutikai megközelítés elterjedésének az elősegítésével.

Szegedy-Maszák Mihály meghatározó tudománytörténeti szerepe azért kivételes, mert azt csakis szellemi teljesítményének a súlyával töltötte be. Bátor és következetes szakmai elkötelezettségével hatékonyan ellensúlyozta az örök realizmus, s a művészi visszatükrözés gondolatának az egyoldalúságait. Elméleti munkásságából kiemelhető a modern retorika meghonosítása, a prózapoétika területén pedig az alaktannak, tehát az elbeszélés szerkezeti összetevőinek és a hatástörténetnek az összekapcsolása.  

Rendkívül széles látókörrel, roppant tárgyismerettel, s alkotó módon elsajátított tudással rendelkezett, de egyedülálló volt műveltségének a szerkezete is, amelyet magyar művek ismeretlen szövegkörnyezetének a feltárásában, és szokatlan, meglepően új értelmezői távlatok bekapcsolásával kamatoztatott utánozhatatlan eredetiséggel. Szegedy-Maszák Mihály a jelentésteremtő nyelv poétikáját nemcsak magyar, de angol, francia, s német nyelvű művek olvasási tapasztalatára alapozva dolgozta ki. Kivételesen ritka, hogy irodalmárként értően tudott nyilatkozni zenei kérdésekről, emellett otthonos volt a képzőművészet, a bölcselet, s a hittudomány világában. Naprakész elméleti-módszertani tájékozottsága mély történelmi emlékezettel párosult.  Szegedy-Maszák Mihály egyaránt jelentőset, maradandót alkotott az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet, az eszmetörténet, a 19. és 20. századi magyar és angol regénytörténet, s a klasszikus szövegek kritikai kiadásának területén. Tizenhét magyar, egy angol nyelvű kötete, s több társszerzős könyve jelent meg.

Értékőrző irodalmár volt, aki ugyanakkor különleges szellemi nyitottsággal vállalkozott a magyar és az európai kultúra kimagasló alkotásainak az összehasonlító elemzésére. Nagyon sokat tett azért a tudomány nemzetközi színterein, hogy irodalmunk és a magyar műveltség hozzáférhetőbbé váljon, s megnyíljon a külföldi közönség számára. Az irodalomtörténetet nem lezárt egységnek gondolta, hanem folyamatnak, amelybe az értelmező a maga korának hatásösszefüggései által meghatározva lép be. Tőle tanulhattuk, hogy a klasszikus szövegek értelmezésének megújítása a hagyomány továbbadásának záloga.

Fontosnak tartotta, hogy a kutató örök feladatának tekintse tudományos eszközkészletének a folyamatos ellenőrzését és bővítését. Nyelvteremtő irodalmár volt. Tárgyszerű értekező beszédmódja kivételesen gazdag a feltételesség árnyalatainak kifejezésében. Mindig helyet hagyott a sajátjától eltérő vélemények megfogalmazásának. A legkiélezettebb helyzetekben is udvarias volt: számára a másik álláspontot képviselő méltóságának a tisztelete jelentette az egyetlen  követendő tudósi magatartást.

Szegedy-Maszák Mihály szellemi alkatához Kosztolányi Dezső állt a legközelebb, akinek a magyarságról vallott eszményét következetesen képviselte: a nemzetet nyelvi közösségként azonosította. Iskolateremtő munkásságának egysége és időszerűsége tette lehetővé könyveinek, tanulmányainak a válogatott, rendszerezett, folyamatos újrakiadását 2007-től, a Kalligram Kiadó sorozatában.

Tanítványait, fiatalabb pályatársait szellemi önállóságra nevelte. Rendkívül magas mércét állított: feltétel nélkül tisztelte a szakmai teljesítményt. Emberi nagyságáról, akik közelről láttuk betegségének az elhatalmasodását, ismételten meggyőződhettünk. Ő nyújtott nekünk vigaszt, Ő adott erőt az érte aggódóknak, olyan méltósággal tűrte a megpróbáltatásokat.

Tisztelt Tanár Úr, kedves Mihály, Isten veled!

Dobos István

***************

A gyászjelentés ide kattintva olvasható.

***************

A 2016. 06. 22-i és a 2016. 06. 27-i közgyűlések napirendje

I.
KÖZGYŰLÉS

Időpont: 2016. augusztus 22. (hétfő) 16.15 óra*
Helyszín: Kodály Központ, Hangversenyterem (7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.)

A megismételt közgyűlés időpontja: 2016. augusztus 22. (hétfő) 16.30 óra

Napirend:
1.) Társelnöki beszámoló az elmúlt öt évről (Monok István)
2.) A Felügyelőbizottság jelentésének elfogadása (Gál Jenő)
3.) A 2015. évi beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása (Monok István)
4.) A 2016. évi költségvetés jóváhagyása (Monok István)
5.) A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus helyszínének elfogadása (Monok István)
6.) A Lotz János-emlékérmek átadása (Tuomo Lahdelma)

II.
KÖZGYŰLÉS

Időpont: 2016. augusztus 26. (péntek) 14.00 óra*
Helyszín: Pécsi Tudományegyetem BTK (7624 Pécs, Ifjúság útja 6. „A” épület, Varga Damján terem)

A megismételt közgyűlés időpontja: 2016. augusztus 26. (péntek) 14.15 óra

Napirend:
1.) Tisztújítás a 2016–2021 közötti időszakra (Jankovics József)
2.) Tiszteleti tagok megválasztása (Jankovics József)
3.) Elnöki zárszó (Tuomo Lahdelma)

*Amennyiben a fenti időpontban a közgyűlés nem határozatképes, azaz a szavazati jogokkal rendelkező tagok 50%+1 fő nincs jelen, úgy a megismételt közgyűlés változatlan helyen, az eredeti napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

További információ ide kattintva olvasható.

A Választmány támogatta Marta Pató választmányi tagjelöltségét

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Választmánya 2015. augusztus 29-én megvitatta és jóváhagyta a Jelölőbizottság új vezetőségre tett névsorát. Eva Irmanova (Csehország) 2016. április 19-én bejelentette, hogy súlyos családi okok miatt a választmányi tagjelöltséget nem tudja vállalni. Gál Jenő, a Felügyelőbizottság elnöke 2016. április 26-án részletes indokolással Eva Irmanova megüresedett helyére Marta Patót (Csehország) javasolta. A Választmány elektronikus úton szavazott Marta Pató választmányi tagjelöltségéről, s a következő határozatot hozta:
A Választmány 29 igen, 0 nem szavazati arányban (100%-os támogatással) elfogadta, hogy Marta Pató (Csehország) felkerüljön a 2016. augusztus 26-i tisztújító Közgyűlés elé terjesztendő választmányi tagjelöltek listájára.
Határozat száma: V-1/2016. (V. 10.)

A 2016. évi tisztújító Közgyűlésről ide kattintva tájékozódhat.

Új nemzetközi kutatócsoport alakult

Új nemzetközi kutatócsoport alakult „A Kettős Monarchia és a Középső Birodalom – Groupe de recherches international et/ou en lien avec l’Autriche-Hongrie et la Chine” (Paris, Sorbonne I) néven, amely az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína kapcsolattörténetét kutatja.

Honlapjuk elérhetősége: http://www.doublemonarchy.com/

Gratulálunk, és kísérjük figyelemmel munkájukat!

Tájékoztató a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2015. évi tevékenységéről

Társaságunk a 2015. évre egyedi támogatói döntés alapján a megelőző évvel egyező összeget, 4,456 M Ft-ot kapott az MTA-tól. Ez az összeg lehetővé tette alapműködésünk kielégítő folytatását, aminek érdemi összegű finanszírozására egyéb pályázati keretből nem nyílik mód. E költségek túlnyomó részét a Társaság munkáját koordináló Titkárság működtetése teszi ki. Az akadémiai támogatás melletti bevételeink a tagdíjakból és a sikeres pályázatokból keletkeznek, amelyekből főként publikációs és konferenciaszervezési tevékenységünket finanszírozzuk.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság közösen viseli az irodánknak is otthont adó MTA Bölcsészettudományi Kutatóközponttal a régi magyar irodalom és művelődéstörténet legnagyobb presztízsű díjának, a „Klaniczay-díjnak” a költségeit. A 2015. évi Klaniczay-díjat az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, V. Ecsedy Judit nyerte el, a több éves, kiemelkedő színvonalú könyvtörténeti kutatás lezárását jelentő kiadványért: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei, XVII. század, II, Kelet-magyarországi és erdélyi nyomdák, Lőcse, Kassa, kiad. Bánfi Szilvia, Pavercsik Ilona, Perger Péter, V. Ecsedy Judit, Bp., Balassi–OSzK, 2014 (Hungaria Typographica, 2/2).

Facebook

Ez a weboldal sütiket használ. Az Európai Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás