Múlt és jövő

Jankovics József: A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság előtörténete megalakulásától első kongresszusáig

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (2002 augusztusa előtt Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság) abból a felismerésből született, hogy a magyar filológia, tágabban a hungarológia immár nemzetközi tudományos diszciplínává vált, hasonlóan a más nyelvek és irodalmak, illetve nemzeti civilizációk kutatására kifejlődött tudományszakokhoz, mint pl. a germanisztika, turkológia stb. Minden egyes nemzeti civilizáció önálló alkotóeleme az egyetemes emberi kultúrának, azon belül egyedi színt, értéket képvisel, amelynek ápolása és kutatása általános emberi érdek. Ezen elgondolás jegyében alakították meg a világ számos országában tevékenykedő hungarológusok nemzetközi tudományos szervezetüket.
A Társaság létrejöttét a különböző országokban dolgozó hungarológusok ismételt ösztönzésére a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte 1977-ben. Az Akadémia meghívására a mintegy száz magyar és nem magyar szakember Nyíregyházán gyűlt össze és az 1977. augusztus 25-én tartott alakuló közgyűlésen határozta el a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság megalapítását, fogadta el annak alapszabályát és választotta meg vezetőségét: elnökül Bo Wickmant, főtitkárrá Klaniczay Tibort, főtitkárhelyettessé Béládi Miklóst. Ezzel megszületett az a nemzetközi szervezet, amely – a már régebben működő hasonló társaságok mintájára – a világ magyar filológiában érdekelt más-más nemzetiségű és tudományos felfogású kutatóit tömöríti.
A Társaság lehetővé teszi az egyes országok kutatói között a rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékoztatást, s ezzel elősegíti a magyar nyelv, irodalom, néprajz és kultúra nemzeti egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát. Közzéteszi az egyes hungarológiai műhelyek, első körben a külföldi hungarológiai tanszékek, katedrák, intézetek stb. bemutatkozásait. A Társaság egyik fő tevékenysége tudományos előadások, tanácskozások, konferenciák rendezése. 1981 óta ötévenként egy-egy jelentős hungarológiai műhelynek helyet adó egyetemmel közösen tartja meg nemzetközi hungarológiai kongresszusait. Újabb kezdeményezése a fiatal kutatók bemutatkozását segítő háromévente megrendezett doktoriskolák konferenciája.
A Társaság másik fő tevékenységeként rendszeresen megjelenő kiadványokban ismerteti a működési körét érintő tudományágakban folyó nemzetközi munka eredményeit. A Hungarológiai Értesítő lezárulta óta a Társaság két folyóirat – az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Hungarian Studies és a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények – kiadásában vesz részt.
Új szervezete révén a hungarológia is beépülhetett a tudományok nemzetközi rendszerébe s képviseletet kaphatott a tudományoknak az UNESCO égisze alatt kialakult szervezeti rendjében. A Társaság megalakulása után kérte felvételét a Fédération Internationale des Langues et Littératures Modernes-be, a filológiai jellegű nemzetközi tudományos szervezetek csúcsszervébe. Miután az FILLM elnöksége megállapította, hogy a Társaság megfelel az UNESCO által a nemzetközi tudományos társaságokra előírt feltételeknek, 1979-ben a FILLM 20. tagegyesületeként regisztrálta. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság így az UNESCO által elismert és nyilvántartott nemzetközi tudományos szervezetek egyike lett.

A Társaság elnökei

1977-1991
Bo Wickman

Bo Vickmann távozó elnökként elmondott búcsúbeszéde (1991)

Nekrológ

1991-1996
Rákos Péter

Rákos Péter elnökké választása alkalmából elhangzott beszéde (1991)

1996-2006
Amedeo Di Francesco

2006-2016
Tuomo Lahdelma

Tuomo Lahdelma, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság volt elnökének gondolatai a hungarológia fogalmáról

2016. augusztus 26-tól
Andrea Seidler

Andrea Seidler (Ausztria), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke

Andrea Seidler: Párbeszéd-indító a jövőről

A Társaság vezetői (elnökök, társelnökök, főtitkárok)